Példa nélküli mértékben csúszott le a magyar társadalom az elmúlt négy év alatt

Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021-2025 között – idézi a Telex az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése értékelését.

2021 és 2025 között csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent a felső réteg aránya. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, míg az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt.

Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt – mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre, az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora, aki ezt „nagyon nagy veszteségként, drámai változásként” értékelte.

A lap beszámolója szerint ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmadát teszi ki.

Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket, áll az elemzésben.

Az ELTE kutatói négy év után ismételték meg a társadalmi rétegződést felmérő kutatásukat 2025. szeptember 25. és november 9. között. A ZRI-Závecz Research reprezentatív, személyes kérdőíves alapkutatása 4000 fő megkérdezésével készült. A kutatás közéleti, politikai jellegű eredményeit 2025. december 2-án ismertették. Az alapján, vagyis tavaly ősszel a teljes népességben 32 százalék volt a Tisza Párt, 29 százalék a Fidesz, 5 százalék a Mi Hazánk és 12 százalék a többi kisebb párt együttes támogatottsága.

Az adatok alapján a kutatók szerint a Tisza Párt megerősödésében nagy valószínűséggel a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok elmozdulásai is jelentős szerepet játszanak. A foglalkozási csoportok felsőbb csoportjában a Tisza Párt előnyét regisztrálták, a legnagyobb, 36:17 arányban a kisvállalkozók körében vezet a Tisza. A közvetlen termelésirányítók, szakmunkások, betanított és segédmunkások körében ellenben 2-3 százalékos a Fidesz előnye.

2021-ben mind a négy strukturális csoportban, az alsó, a felső, illetve a felső- és alsó- középrétegekben is a Fidesz vezetett. Most az utóbbi három csoportban a Tisza Párt 8, 8, illetve 3 százalékpontos előnyét mérték, az alsó csoportban pedig egyenlő arányban oszlanak meg Magyar Péterék politikai formációjának és a kormánypártoknak a támogatói.

A kutatás szerint 2021-hez képest némileg csökkent a pártoktól távolságot tartók aránya, a 2025-ös kutatás alapján a bizonytalanok a minta kb. 10, a titkolózók pedig körülbelül 8 százalékát tették ki. Összességében a kutatók arra jutottak, hogy a bizonytalanok inkább egy lefelé csúszó, gyengébb státusú társadalmi csoporthoz kötődnek. A titkolózók profilja ennél összetettebb: szintén inkább az alsóbb társadalmi réteghez tartoznak, de felülreprezentáltak köreikben az aktív korú, részben magasabban iskolázott csoportok.

Kovách Imre megjegyezte, hogy Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl nagyrégióban nagy a Fidesz előnye. Utóbbiban azonban a kormánypártok jelentős támogatottsága mellett nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak.