Leépítik a fejlesztőket, van, ahol egyik napról a másikra a teljes csapatot elküldték

Az utóbbi időben egy jól érzékelhető új trend kezdett körvonalazódni a feldolgozóipari munkaerőpiacon: a vállalatok ugyanis nem a kékgalléros munkások létszámát, hanem a képzett fehérgalléros állományt csökkentik. Olyannyira, hogy akad olyan, az iparágban meghatározó társaság, ahol a munkáltató az érdekképviselettel való tárgyalásokon jelezte, a fehérgalléros munkavállalók számát 2027 végéig 30 százalékkal csökkenti – mondta lapunknak László Zoltán, a feldolgozóipari érdekvédelmet összefogó Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Ezeknek a folyamatoknak a hátterében részben az a szándék áll, hogy az adminisztratív vagy a nagyobb hozzáadott értéket jelentő fejlesztői munkák egy részét vagy akár egészét az anyavállalat igyekszik „hazavinni" a helyi szakszervezetekkel való egyeztetések eredményeként – tette hozzá. Az elmúlt hetekben arra is volt példa, hogy egyik napról a másikra a teljes fejlesztői csapatot szélnek eresztették, a részleget pedig felszámolták a magyarországi leányvállalatnál.

A gazdaság gyenge teljesítménye miatt már jó ideje érzékelhető, hogy a cégek létszáma az említetteken felül is folyamatosan apad. A vállalatok nem nagyon igyekeznek pótolni a távozó munkavállalókat, elengedik az embereket. Így a nyugdíjazások után sem hoznak új embert az üzembe, de arra is akadnak már példák, hogy különböző munkaügyi eljárásokra hivatkozva megválnak alkalmazottaktól. Ezek nem nagyszámú ügyek, ám immár általánosnak mondható jelenség.

– tette hozzá.

Ezt tükrözte egyébként a KSH legutóbbi, januári munkaerőpiaci statisztikája is, amellyel kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is megállapította, hogy a vártnál borúsabb kép rajzolódott ki belőle. Elemzése szerint a vállalatok jóval hamarabb kezdtek el alkalmazkodni a béroldali költségnyomáshoz, mint azt előzetesen várni lehetett. A munkanélküliségi ráta ugyanis 2026 januárjában 4,6 százalékra emelkedett, vagyis egyértelműen a munkaerőpiaci helyzet romlásáról beszélhetünk. A hivatalos mutatók alapján 2024 ősze után az év elején új csúcsra ugrott a munkanélküliségi ráta, az állástalanok száma már 225 ezer fő körül van.

Miután a csökkenő foglalkoztatottság nem az inaktivitás növekedésével járt együtt, így egyértelműnek tűnik, hogy elsősorban elbocsátásokról van szó, hiszen nagyjából ugyanannyival nőtt a munkanélküliek száma, mint amennyivel a foglalkoztatottság csökkent – mutatott rá a kutató. Ráadásul januárra ez a fajta szezonalitás nem jellemző, így szinte biztosan valós létszámleépítésekről van szó, ami egybecseng a feldolgozóipari érdekvédelem által tapasztalt fejleményekkel. Ezek fényében az nem is mondható meglepetésnek, hogy az év első hónapjában négy és fél éves mélypontra süllyedt a foglalkoztatás, és 2020 nyara óta nem volt ekkora a munkanélküliek száma.

Ez már meghaladja Magyarország ötödik legnagyobb településének teljes népességét. Eközben a munkanélküliek száma körülbelül 70 ezer fővel emelkedett – jegyzi meg az elemző. A demográfiai helyzet – az értékelés szerint – mérsékli az elérhető munkaerő számát, miközben a vállalatok egy három éve stagnáló gazdaságban próbálják kigazdálkodni az érdemben emelkedő bérköltségeket, tudva, hogy folyamatosan csökken az elérhető munkaerő mennyisége és romlik a minősége (földrajzi, képzettségbeli és életkorbeli eltérések).