Európai Unió;orosz gáz;rezsicsökkentés;Orbán-Putyin;

A lakossági rezsit a beszerzés árától és helyétől függetlenül a díjbevételeket kiegészítő költségvetési támogatás tartja fenn

Leleplezte magát a Fidesz, ha nyer, megháromszorozná a lakossági rezsit

 Az Orbán-kormány és szakértői nem vádolhatók titkolózással: napjában többször is megerősítik a lakossági energiadíjak emelésének a tervét.

Ha a Fidesz nyerne a parlamenti választásokon, bizonyosan két-háromszorosára emelné a lakossági rezsit – vélekedett megkeresésünkre a miniszterelnök nyilatkozatai alapján Miklós László energetikai szakértő. A kormányfő és holdudvara önleleplező módon maga nyomatékosítja úton-útfélen, hogy orosz földgáz és kőolaj nélkül meg kell háromszorozni (kétszerezni-háromszorozni-négyszerezni) a lakossági rezsit.

Az orosz nyersanyagokról szóló állítás így egyébként minden alapot nélkülöz: a lakossági rezsit ugyanis a beszerzés árától és helyétől függetlenül a díjbevételeket kiegészítő költségvetési támogatás tartja fenn. Legalábbis 2022-ben, amikor a piac és és így az orosz földgázár a 2020-as szint akár húsz-harmincszorosát is elérte, az Orbán-kormány az átlagfogyasztásig megtartotta az akkor a piaci szint körülbelül tizedére rúgó, köbméterenként száz forintos lakossági gázárat. A rendszer fenntartására a kabinet csak 2023-ban kétezermilliárd forintot utalt a költségvetésből, főképp az orosz gázt megvásárló és azt a lakosságnak eladó MVM-nek.

Az Európai Unió hatályos rendelete alapján legkésőbb 2027 november 1-től egyetlen molekula orosz földgáz sem érkezhet az EU-ba. Magyarországra és Szlovákiába se.

Igaz, e két állam minden lehetséges módon tiltakozik, így az Európai Unió Bíróságán beperelték a döntésért felelő uniós szerveket. Kérdés, a per miként hat a rendelet hatályára. Dan Jorgensen energiaügyi biztos szerint mindenesetre a jogszabályok betartása nem kedv kérdése. Bár Szijjártó Péter decemberben még jelezte, hogy az eljárás alatt a szabály hatályon kívül helyezését és felfüggesztését kérik, ebbéli szándékukat a kereset februári benyújtásakor legalábbis nem hangsúlyozta. Bár a külgazdasági és külügyminiszter a per időtartamát pont egy és háromnegyed évre – nagyjából épp 2027. november 1-ig - jósolta, kérdés, mi történik, ha a magyar fél nem kéri az ideiglenes felfüggesztést, avagy a bíróság ilyet nem rendel el, illetve a jogerős bírósági döntésre egy és háromnegyed évnél netán tovább kellene várni. Szintén kérdés, mi történik, ha a magyar parlament addig nem ülteti át a hazai jogrendbe az uniós regulát.

Miklós László szerint a helyzet világos: az orosz gázbehozatal fokozatos tilalmát előíró uniós jogszabály a pertől függetlenül minden tagállamban, így Magyarországon és Szlovákiában is hatályos. A benne foglalt határidők szerint a tagállamoknak e hónapban leválási menetrendet kell benyújtaniuk, a rövid távú orosz cseppfolyósítottgáz-megrendelések pedig már áprilistól semmisek. A szakértő szerint egyébként „mindegy is”, Magyarország, az Orbán-kormány vagy épp a hazai vásárlásokat intéző, állami MVM mit gondol a rendeletről: szerinte Bulgária a jogszabályi időpontoktól bizonyosan beszünteti a tilalom alá eső gáz továbbítását. Tekintve, hogy az orosz gázt Magyarország a dél-balkáni államon keresztül kapja, az 2027 november 1-jétől aligha érkezik meg hozzánk - véli.

Magyarország gázellátását ilyen esetben is biztosítottnak látja, hisz az európai piacon fűtőanyag, vezetékek és kereskedők is bőven rendelkezésre állnak. Egyet értett azokkal a szakmai elemzésekkel is, miszerint egy váltás legfeljebb néhány százalékkal emelné a gáz beszerzési árát. De a lakossági díjakat ez sem érintené feltétlenül: a rezsivédelmi alapnak a drágulást lekövető emelésével a lakossági tarifák változatlan szinten tarthatók. Annál is inkább, mert a rezsicsökkentett áramdíjon belül kilowattóránként nettó 5 forinton elszámolt villamosenergia-árnak semmi köze a behozott gáz árához - szögezte le Miklós László.

A háromszorozódással ijesztgető kormányzati források egyébként leginkább a Századvég tavaly májusi elemzésére hivatkoznak. A NER-közeli agytröszt a leginkább Magyar Péter-ellenes röpiratra emlékeztető dolgozatában az orosz földgáz kiváltása esetére három és félszeres lakossági gázáremelést valószínűsít.

Szerinte az orosz gáz EU-s kitiltása a piaci árakat is kétszerezné. Ezt független kutatók nem igazolják. 

Az intézet ezek után különösebb levezetés nélkül  kijelenti, hogy az orosz gáz leváltásával a rezsicsökkentés fenntarthatatlanná válna. Pedig a rezsicsökkentést fenntartó, rezsialap nevű költségvetési támogatásra 2023-ban a 2026-os keret több mint háromszorosát, 2,6 ezermilliárdot különítették el.

A központi propaganda a nem orosz gázt vásárló tagállamok kétségkívül magasabb lakossági díjaira mutogatva még ennél is közérthetőbb. E számításokból csak az marad ki, hogy a lakossági díjak alacsony szintjét nem a titkos orosz gázár, hanem az azt kiegészítő, idén majd' 800 milliárdos állami támogatás biztosítja. Az évi 1729 köbméter felett fizetendő, köbméterenként 767 forintos, vagyis közel nyolcszoros „lakossági piaci ár” még ijesztőbb.

Az Energiaügyi Minisztérium február eleji sajtóháttérbeszélgetésén Czepek Gábor miniszterhelyettes lapunk felvetéseire, adatok nélkül bár, de orosz vezetékes, illetve nyugati cseppfolyósítottgáz-szerződéseink beható ismeretére hivatkozva megismételte: a más forrású beszerzések felára fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentést. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Lázár János építési és közlekedési miniszter 30-40 százalékos felárra is célzott már,

mégis érdemes nyomatékosítani: a beszerzési ár változásától függetlenül a lakossági tarifát kizárólag az Orbán-kormány módosíthatja. 

E szemszögből a propagandasulykolás mögötti tényleges mozgatórugók világosak: ha az áprilisi választások után is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt, a költségvetési hiány csökkentése végett, az EU-ra mutogatva, ám valójában saját hatáskörben, bizonyosan megtöbbszöröznék a lakossági rezsit – vélekedett Miklós László.

Kapcsolódó kérdéssorunkra a külügyi tárcától az elmúlt másfél hónapban nem érkezett válasz.

Nem lesz menedzser, aki kockáztatná a börtönt

Egy másik szakmai forrásunk az uniós jogszabályba foglalt büntetőjogi fenyegetések tükrében kötve hinné, hogy hatályba lépésük után Magyarországon bármely iparági vezető egy újabb orosz földgázmegrendeléshez a nevét adná. A rendelet ilyen esetben a céget és a személyt is eurómilliós bírságokkal fenyegeti, de egy jogszabálysértés büntetőjogi felelősségrevonással is járhat. Miközben a magyar-orosz gázvásárlási szerződés felmondása jogilag kiszolgáltatottá tenné Budapestet Moszkvával szemben, ha akár egy bolgár gázstop miatt mi észlelnénk a cső kiapadását, szerződésszegés miatt éppenséggel az MVM perelhetné az orosz Gazpromot - vélekedett. Forrásunk szintén legfeljebb 10 százalékra tenne egy esetleges beszerzésváltás okozta, a lakossági árakra közvetlenül amúgy sem ható áremelkedést.

A Török Áramlatot támadják az ukránok

Március 17. és 19. között 26 ukrán drón támadta az Európába gázt szállító Török Áramlat, valamint a Kék Áramlat nevű vezetékek oroszországi, dél-krasznodari szakaszát – közölte tegnap a Gazprom. A támadásokat visszaverték. Az orosz állami földgázcég március 11-én hasonló eseményekről számolt be. Az ukránok tényleg túlmennek minden határon, hisz az olajblokádunk után már földgázellátásunkat is lehetetlenné tennék – reagált a hírre Szijjártó Péter. Felszólította Ukrajnát, hogy a támadásokat azonnal fejezze be, a kijevi vezetés célja, hogy a Tisza nyerje meg a parlamenti választást – vélekedett, rögzítve, hogy szerinte a Fidesz fognak nyerni.

Megjegyzendő: a háborús övezet magyar érintettségű eszközei elleni orosz támadások kapcsán a miniszter nem vagy csak mintegy mellékesen tiltakozott. Csütörtökön Szijjártó Péter és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszter Budapesten megállapodott egy, a két országot összekötő, évi 440 millió köbméter szállítására alkalmas – 1,7 milliárd köbméteresre bővíthető - gázvezeték megépítéséről is. A lépés, aminek révén Magyarországot immár összes szomszédjával gázvezeték kötné össze, nem más kiváltására szolgál – szögezte le Szijjártó Péter. Kevéssé biztató jel ugyanakkor, hogy a felek 2023-ban már aláírtak egy, a cső két éven belüli megépítéséről szóló megállapodást, ami tehát megrekedt. A mostani közlemény határidőt nem jelöl meg.

Szijjártó Péter hazudik

Az olcsó orosz kőolaj nélkül a háromszorosára emelkedne a családok rezsiszámlája, ettől pedig kizárólag egy szuverén nemzeti kormány fogja tudni megvédeni Magyarországot, a Tisza Pártnak ez nem érdeke - jelentette ki (nem először) Szijjártó Péter szerdán a Fidesz-frakció Igazság órája című műsorában. Ha elvágják tőlünk az olcsó orosz olajat, a rezsicsökkentésnek is búcsút inthetünk, és akkor Magyarországon a családok rezsiszámlája a mostani háromszorosára emelkedik – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Tisza Párt fel akarja adni az olcsó orosz energiaforrásokat, így kormányra kerülése esetén a magyar családok rezsiköltségei a háromszorosukra nőnének - vélekedett. Az Európai Bizottság a magyarországi választás után három nappal terjeszti be az orosz olaj teljes kitiltására vonatkozó javaslatát, ami mélyütés lesz az európai gazdaságnak – fogalmazott Szijjártó Péter.

Ezzel szemben a valóság, hogy Magyarország és Szlovákia csak átmeneti felmentést kapott az EU egészében már 2022 óta élő oroszolaj-vásárlási tilalom alól 

– szögezte le lapunknak Miklós László. Ha Ukrajna bármely ok miatt vissza is nyitná a Barátság vezetéket, az uniós tilalom teljes kiterjesztésének már valóban megelőlegezett, 2027-es hatályosulásakor Kijev azt bizonyosan újra elzárná – tette hozzá. Szintén megjegyzendő: a Tisza a rezsicsökkentést megtartaná, jövőre pedig csak az orosz energiabeszerzés kiváltásának lehetőségét teremtenék meg. Igaz, arra a kérdésünkre, hogy a két szándékot miként hoznák egy lapra, az ellenzéki párttól sem kaptunk választ.

A sertéspestis 3-4 éven belül elérheti a Balatont.