Szlovéniában sokáig úgy tűnt, hogy Janez Janša és az általa vezetett Szlovén Demokrata Párt (SDS) viszonylag sima győzelem felé halad: a jobboldali-populista tábor hónapok óta vezeti a felméréseket, miközben Robert Golob kormányfő Szabadság Mozgalma (GS) látványosan veszített a 2022-es lendületéből. A március 22-i parlamenti választás előtt azonban a kampány utolsó napjaira a biztosnak látszó forgatókönyv ismét bizonytalanná vált. Janez Jansa pártja épp a befutónál került hátrányba. A legutolsó négy felmérés mindegyike (ebből kettőt ugyanaz az iroda, a Ninamedia végzett a Dnevnik napilap számára) már mind azt jelezte, hogy a miniszterelnök liberális pártja áll az élen. A trendforduló tehát egyértelmű. Olyannyira, hogy már a Mediana ügynökségnél is a Szabadság Mozgalom áll az élen, utoljára erre 2023 augusztusában volt példa.
Bár a 0,1 százalékos előny soványnak tűnik, mindennél többet mond, hogy ugyanennél az irodánál egy héttel korábban még 6,1 (!) százalékkal az SDS állt az élen. A Valicon ügynökségnél is hasonló, csodaszámba menő változás történt: míg a szűk három héttel ezelőtti kutatásnál az SDS előnye 3,4 százalék volt, a napokban közzétett kutatás már 2,5 százalékos hátrányt mutatott ki számára. A GS a koalíciós partnerekkel szűk többségre számíthat, bár olyan szoros befutó várható, hogy korai lenne előre győztest hirdetni.
EU-s vizsgálatot kért a szlovén kormányfő az izraeli hírszerző cég valószínű választási beavatkozása miattMi áll a látványos fordulat mögött? A kampányfinisben ütött be a Black Cube-botrány. A szlovén hatóságok szerint az izraeli magán-hírszerző cég emberei többször is megfordultak az országban, és felmerült a gyanú, hogy lehallgatási, megfigyelési műveletekben vettek részt. A vád lényege, hogy kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével a Golob-kormányt akarták korrupciós ügyekkel összekapcsolni közvetlenül a választás előtt. A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét, így Golob nyíltan is külföldi beavatkozásról beszélt. Janša előbb tagadta a kapcsolatot, majd később elismerte, hogy találkozott Giora Eilanddal, a cég egyik ismert tanácsadójával, igaz, a részleteket igyekezett elmaszatolni.
Ez a botrány azért különösen érzékeny téma, mert a Black Cube neve Magyarországon is ismerősen cseng. 2023-ban számolt be arról a Reuters, hogy a cég hamis LinkedIn-profilokkal és ál-álláshirdetésekkel magyar újságírókat és aktivistákat vett célba a 2022-es országgyűlési választás előtt; a megszerzett, titokban rögzített anyagokból később a kormánypárti médiában jelentek meg lejárató tartalmak.
Izraeli beavatkozás a magyar választásba? – Nem világos, csak Szlovéniában aktív-e a Black CubeA Black Cube tevékenysége az európai színtéren nem korlátozódik Szlovéniára és Magyarországra; a cég az elmúlt évtizedben több más országban is megjelent, gyakran magas rangú állami tisztségviselőket és intézményeket vett célba. A legsúlyosabb incidens Romániában történt, ahol 2016-ban az izraeli hírszerző cég két munkatársát tartóztatták le, majd ítélték el Bukarestben. A vád szerint a vállalat ügynökei Laura Codruța Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjét, az Európai Ügyészség mostani irányítóját próbálták megfélemlíteni és lejáratni. A művelet során feltörték Kövesi környezetének e-mail-fiókjait, és folyamatos zaklatásnak tették ki családtagjait, hogy olyan bizalmas információkat szerezzenek, amelyekkel alááshatják az ügyész hitelességét. A Black Cube tagadta a jogsértést.
Janez Janša helyzete ettől még nem reménytelen. Az SDS stabil, fegyelmezett és motivált törzsszavazói bázissal rendelkezik. Kampánya során alacsonyabb adókat követelt, intézkedéseket ígért a gazdasági lassulás megállítására és korrupcióval vádolta a politikai vezetést. Janša emellett a civil szféra, illetve a média állami támogatásának visszavágását ígéri. Ez sokak fülében viszont nem cseng túl jól. Korábban miniszterelnökként már térdre akarta kényszeríteni az állami médiát és az általa vezetett kabinet vazallusává kívánta megtenni. Ezért ellenfelei – nem alaptalanul – attól tartanak, hogy újabb kormányzása a magyar modellhez hasonló illiberális fordulatot hozna.
Sok közös vonása van Orbánnal
Janez Janša a Die Pressének adott interjúban úgy fogalmazott, sok mindenben közös nevezőn van Orbán Viktorral. Egyúttal elismerte, hogy az Ukrajna-politikát illetően viszont nem ért egyet a magyar miniszterelnökkel. A két politikus között régóta áll fenn politikai szövetség. Janša és Orbán már a 2015-ös migrációs válság idején is ugyanazt a keményvonalas, bevándorlásellenes politikát képviselte, később pedig az SDS vezetője még kormányfőként többször is védelmébe vette a magyar miniszterelnököt az uniós vitákban. 2021-ben arról beszélt, hogy Orbánnak helye van az Európa jövőjéről szóló vitában. A kapcsolat kettejük között nemcsak ideológiai jellegű volt: Janša pártjához, az SDS-hez közel álló szlovén médiába magyar, Orbánhoz kötődő üzleti körök is benyomultak.
