Ugyan több mint 400 oldalas beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz a múlt héten a Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE), csakhogy komoly aggodalom van az érintettek körében amiatt, hogy elsőként egy magánszemély beadványát tárgyalhatják, ami jóval kevésbé árnyalt, és jogilag sem olyan sokrétűen alátámasztott. „Attól tartunk, hogy ha ebben a kérdésben elutasító döntés születik, akkor ugyanabban az ügyben a mi indítványunkat már nem fogják érdemben vizsgálni” – mondta a Népszavának Schumicky Balázs, a MAKE elnöke. Elmondta: nem értik az AB-t, miért nem várja meg a 180 napos határidőt, és tárgyalja egyben az összes addig a témában beérkezett indítványt, ahogy szokta. Komoly félelem van egyesekben, hogy miért nem tárgyalják ma a témában már beérkezett, iktatott szakmailag komolyabb beadványokat.
Az Alkotmánybíróság várva várt döntésének jelentősége kimondani, hogy önkormányzati szinten lehetséges-e a rövid távú szálláskiadás betiltása, vagy csak arányos és fokozatos korlátozásokat vezethetnek be - mutatott rá a MAKE elnöke, hozzátéve, ezért is perdöntő, hogy a kérelem mennyire tud rámutatni a helyzet jogszerűtlenségére. Terézváros önkormányzata 2026. január 1-jétől nulla napra korlátozta, gyakorlatilag betiltotta a rövid távú lakáskiadást (Airbnb-t). A VI. kerületi rendelet mintegy 2500, jellemzően 2–4 fős szálláshely bezárását eredményezte. Mindeközben már több mint 30 ingatlan átminősítése van folyamatban hostellé, panzióvá vagy hotellé, ami lehetővé teszi a működésük folytatását. Schumicky szerint azonban komoly kérdéseket vet fel, hogy egyes nagy piaci szereplők, jellemzően a legnagyobb ifa-befizetők miként tudták átminősíttetni ingatlanjaikat hotellé olyan épületekben is, ahol a szálláshelyek mellett lakások is találhatók, és korábban csak a szomszédos, egybenyitható egységeknél volt erre lehetőség.
Budapesten jelenleg érvényben van a 2025–2026-ra szóló kormányzati engedélyezési moratórium, vagyis új szereplők egyik kerületben sem léphetnek most piacra.
A tiltás előtt, 2024 december 31-ig még mintegy háromezren viszont az utolsó pillanatban regisztráltak, de az akkor egy csapásra megugrott kapacitás azóta már elpárolgott az egyesületi elnök szerint. „Két éve nincs természetes megújulás, a kilépőket nem pótolják új belépők, folyamatosan zsugorodik a piac” – fogalmazott Schumicky.
A csúcson mintegy 16 ezer budapesti magán- és egyéb szálláshely működött, mára legalább 3–4 ezer eltűnt a piacról. Érdekes módon a kínálat szűkülése ellenére a szállásdíjak nem drágultak, noha a foglaltság a csökkenő kapacitás miatt javult. A budapesti Airbnb-házigazdák nem mernek árat emelni, mert a hotelek is erős árversenyben vannak. Mindez vélhetően nem független attól, hogy közben a szállodai kapacitás bővítése gőzerővel zajlik, és a turisztikai célok is ambiciózusak: a budapesti repülőtér éves utasforgalmát 20 millióról 30 millióra növelné a kormány. Nagyon úgy tűnik, hogy a hotelépítések részben az Airbnb-k kiváltását jelenthetik, a nyomás politikai szinten is erősödik, több kerület szigorítást fontolgat. A VII. kerület is jelentősen szigorít 2007-től, igaz ott bizonyos feltételek megléte esetén továbbra nyitva maradhatnak a magánszálláshelyek, de szigorításra készülnek a hírek szerint a budai Várat magában foglaló I. kerületben is.
A szabályozási környezet továbbra is bizonytalan, miután az egységes budapesti Airbnb-koncepció kidolgozását ugyan előírta a kormány 2026 végéig a nemzetgazdasági miniszternek, de erről egyelőre semmit nem lehet tudni. „2026 a bizonytalanság éve Budapesten a rövid távú lakáskiadásban” – összegezte Schumicky Balázs.
Újabb budapesti kerületben tiltanák be az airbnb-zéstMindent visz a garzonok drágulása, a 20 négyzetméter alatti kislakások esetében majdnem 30 százalékos áremelkedést mértek egyetlen év alatt