Idén összesen 25 059-en – a tavalyinál mintegy 3800 fővel többen - jelentkeztek a pedagógusképzésbe az általános egyetemi felvételi eljárásban, ám az osztatlan, ötéves (illetve néhány esetben hatéves) tanári szakok továbbra sem tartoznak a legnépszerűbbek közé - derült ki a felvi.hu által közölt jelentkezési adatokból.
A pedagógusképzésen belül, az alapszakok körében az óvodapedagógus szak vonzotta a legtöbb hallgatót, 4677 első helyes jelentkezővel, ami 195 fővel több, mint egy évvel korábban. A tavalyinál 799 fővel többen jelentkeztek gyógypedagógiára is, összesen 4242 fő. Általános iskolai tanító szakra 3130-an jelentkeztek idén, ami 560 fővel több, mint tavaly ilyenkor.
Nincs költségvetési fedezet a nevelést-oktatást segítő iskolai és óvodai dolgozók bérrendezésére, a PDSZ megkezdi a sztrájk előkészítésétTovábbá népszerűbbek lettek a kétéves, illetve a rövidített egy- vagy másfél éves tanári mesterszakok is: az első helyes jelentkezők száma most 6487 fő volt, míg tavaly 5267 fő. A kormány 2023-ban rövidített le két évről egy vagy másfél évre egyes tanári mesterképzéseket, hogy gyorsabban lehessen enyhíteni a tanárhiányt, különösen a szaktanárok (mint például a biológia-, fizika- vagy matektanárok) hiányát. Ezekre a rövid ciklusú képzésekre olyanok jelentkezhetnek, akiknek már van tanári vagy az adott szakterülettel megegyező végzettségük.
A pedagógusképzés területére jelentkező több mint 25 ezer főből mindössze 2929-en jelentkeztek első helyen az osztatlan tanárképzésbe, igaz, ez is 618 fővel több, mint tavaly. Az ötéves, illetve néhány szak esetében (mint a zeneművésztanár) hatéves osztatlan képzésben elsősorban a közismereti tárgyakat, mint például magyart, történelmet, természettudományokat, idegen nyelveket tanító általános és középiskolai tanárokat képzik. Ők azok, akik szaktanárként valóban új belépőként jelenhetnek majd meg a rendszerben, ha felvételt nyernek és el is végzik a képzést.
Egyre többet túlóráznak a tanárok, az Oktatási Hivatalban „többlettanításra” változtatták a „túlóra” kifejezést, miután kérdezősködni kezdtünkLapunk nemrég számolt be arról, hogy a Köznevelési Információs Rendszer nyilvántartása szerint néhány év alatt több száz fővel csökkent a természettudományos tantárgyakat tanító főállású tanárok száma a köznevelésben. Például a fizikát is tanító pedagógusok száma 2956 főről 2305 főre esett vissza 2020-2025 között, a biológiát is tanítóké pedig 3434 főről 2962 főre. Ehhez képest idén ötéves biológiatanári szakra mindössze 185 fő jelentkezett első helyen valamilyen szakpárosításban (mint biológia-kémia, angol-biológia, stb.), ötéves fizikatanári szakokra pedig első helyen csak 58-an jelentkeztek országosan.
Még az áprilisi parlamenti választás előtt sztrájkot hirdethetnek a köznevelésben“Ma sztrájkoltunk volna”
Országszerte több mint 300 oktatási-nevelési intézményből jelezték iskolai és óvodai dolgozók, hogy részt vettek volna a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által hétfőre meghirdetett sztrájkban, amire végül azért nem kerülhetett sor, mert a Belügyminisztérium perrel fenyegette a szakszervezetet. A PDSZ országos választmányának elnöke, Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta: hétfő délután négy óráig összesen 330 intézményből kaptak fényképes visszajelzéseket, a legtöbb esetben csoportképeket “ma sztrájkoltunk volna” felirattal.
A PDSZ a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és más munkakörökben alkalmazott iskolai és óvodai dolgozók - mások mellett iskolatitkárok, könyvtárosok, dajkák, karbantartók, rendszergazdák - béremelésének érdekében hirdetett munkabeszüntetést, jelentős részük ugyanis a minimálbér környékén keres. A Belügyminisztérium azonban azt közölte, nincs költségvetési fedezet a dolgozók béremelésére. Majd a tárca a sztrájk törvényességét is kétségbe vonta arra hivatkozva, hogy azt nem jelentették be időben. A PDSZ ezzel nem ért egyet, ám a jogi viták és a dolgozók fenyegetettségének elkerülése érdekében elhalasztották a sztrájkot.
