Fidesz;Dél-Somogy;parlamenti választás;szavazatvásárlás;

Képünk illusztráció, a városháza Csurgón 2025 szeptemberében

Szavazatvásárlás: Dél-Somogy lankáin csak mutatóba látni ellenzékit, fideszes ajándékcsomagok segítenek a választásban

Nem igaz, hogy krumpliért vesznek meg minket! – csattan fel az egyik interjúalanyunk. – Van a csomagban liszt, tészta, olaj, cukor meg szappan is! Riport a déli végekről.

- Hiába itt minden, úgyis nyerni fog a Zita! – legyint lemondóan Balázs a csurgói Lidl előtt. – Ezen a vidéken a többséget nem érdekli a politika, nem is tudják, a valóságban mi zajlik az országban, még azt sem, mi történik a szomszéd faluban. Arra szavaznak, aki ad valamit, s adni csak a Fidesz tud, így oda húzzák be az ikszet. Ha megkérdezné az embereket, milyen balhéi voltak a Zitának, tízből kilencen a vállukat vonogatnák. Jó, itt Csurgón nem, de a falvakban tuti.

Zita, vagyis Kelei Zita őrtilosi polgármester a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje a somogyi 2-es, barcsi központú körzetben. Viselt dolgairól, eljárás alatt álló, befuccsolt szélgenerátor-bizniszéről éppenséggel lapunk számolt be több cikkben, ennek ellenére jó eséllyel ő ülhet a KDNP-s Szászfalvi László megüresedő parlamenti helyére az áprilisi voksolás után. Még úgy is nyugodtak lehetnek a kormánypártok a szavazás végkimenetelét illetően, hogy jelöltjük múltja – és jelene – messze nem makulátlan, s a hivatalosan nyugdíjba vonuló, a valóságban viszont a 2024-es önkormányzati választás helyi eredményeibe belebukó, a dél-somogyi mandátumot egyéniben sorozatban hétszer besöprő Szászfalvi nimbusza is erősen megkopott. De annyira egyszerűen nem tudott, hogy a kormánypártokban felmerüljön a vereség lehetősége.

A választókerület az ország egyik legszegényebb része, Dél-Somogy paraméterei a baranyai Ormánságéval azonosak, csak éppen ritkábban kerülnek reflektorfénybe.

Beszédes, hogy Magyarország tíz legszegényebb kistérségéből kettő is itt található, munkalehetőség csak a három kisvárosban, Barcson, Nagyatádon és Csurgón adódik, nem véletlen, hogy a fiatalok elvándorolnak.

Ez azt jelenti, hogy  2010 óta 20 százalékkal csökkent a népesség, a települések elöregszenek, folyamatosan nő a cigány lakosság aránya, vagyis a körzet a választásszociológiai szempontok alapján ideális és tipikus kormánypárti választókerület, még úgy is, hogy Csurgó és Barcs 2024-ben ellenzéki városvezetést választott.

- Keleire nem szavazok, fogalma sincs semmiről, csak jól fekszik Pesten, mert a Szászfalvi embere – magyarázza Ádám. A huszonéves fiatal csurgói családi vállalkozásukban dolgozik, s bízik a Tisza sikerében. Legalábbis országosan, mert helyben semmi esélyt nem lát. – A cigányokat megveszik kilóra, kapják a választási csomagot, aki okosabb közülük, némi pénzt is, s arra szavaznak, akire mondják nekik. Menjen végig a Dráva mellett, a falvakban néhány emberen kívül nem fog találni ellenzékit.

Sokáig Csurgón is csak mutatóba akadt, 2022-ben Szászfalvi 59 százalékot szerzett a kisvárosban, igaz, két évvel később az addig regnáló kormánypárti polgármester, a képviselő helyi intézőjének tekintett Füstös János húsz százalékkal kapott ki az ellenzéki Ilia Csabától. A testületben is utóbbi csapata került többségbe, ám képviselői közül néhányan elcsábultak a kormánypárti ígéreteknek köszönhetően, a többségbe került fideszesek feloszlatták a testületet, bízva, hogy az időközi választáson a városvezetői címet is visszaszerzik. Méretes pofon, 5-2-es ellenzéki siker lett a furmánykodás vége, de ez a figyelmeztető maflás inkább a helyi Fidesz-KDNP-nek szólt, hiszen az EP-voksoláson a kormánypártok ugyanúgy 59 százalékot kaptak, mint két évvel korábban Szászfalvi, a Tiszára viszont csak a választók bő negyede szavazott.

Megfogadva a tanácsot, elindulunk délkeletnek a Dráva mentén, első megállónk Vízvár, ahol a környékbeli településekhez képest meglepően alacsony volt a Fidesz-KDNP támogatása az elmúlt választásokon. Négy éve Szászfalvi csak 55 százalékot kapott, az uniós voksoláson pedig 47-27-re nyertek a Tisza ellen a kormánypártok, ami a körzet viszonyai ismeretében komoly siker Magyar Péteréknek, akiknek ráadásul azóta nőtt is a támogatottságuk. No, azért annyira nem, hogy az első három megszólítottból akárcsak egyvalaki velük szimpatizáljon, persze betudhatjuk ezt személyes pechünknek is, ám a két hatvan körüli asszony, illetve egy negyvenes forma férfi is hithű fideszesnek bizonyult. Tájékozottnak már kevésbé, ugyanis nem tudták megnevezni a Tisza jelöltjét, Benke Józsefet, Ander Balázsra, a Jobbik alelnökére, regnáló listás országgyűlési képviselőre tippeltek, noha ő a pártja színeiben indul.

- Az Ander jó gyerek, tényleg rengeteget felszólalt Dél-Somogyért a parlamentben, de ellenzékből annyi esélye volt, mint lufiárusnak a nyílzáporban – jelentette ki István, akiről kiderült, csak a helyi kávézóba ugrott be, a falujában ugyanis nincs ilyen intézmény. – Persze most sincs esélye, a tiszás fazonra vagy Keleire fog szavazni a nagy többség, pedig fingja sincs egyiküknek sem, mit kellene csinálni. A Jobbikkal viszont nem lehet nyerni, a cigányok nem felejtik el a magyar gárdás időket nekik.

Az alig félezres Vízvárhoz képest is apró Heresznye már keményebb dió, egy hétköznap délelőtt nem sikerül ellenzéki szavazót találni, a fél tucat helybéli, akikkel szóba elegyedünk, mind felmondják a kormánypropagandát Magyar Péterről, a Tiszáról, Brüsszelről, az ukránokról és a háborúról. Persze a választási előzmények alapján ebben nincs semmi meglepő, négy éve Szászfalvi 78 százalékot kapott, az EP-választáson 61 percent jutott a kormánypártoknak, a Tiszának ötvennel kevesebb, még a Mi Hazánk is megelőzte őket két egységgel. A kevesebb, mint 300 fős faluban nincs érdemi munka, sok a nyugdíjas, akiknek járandósága még az országos 70 százalékát jelentő somogyi átlagnyugdíjat sem éri el, s havi 150 ezer forintnál kevesebből tengődnek. Ennek ellenére elégedettek a kormánnyal, mert nem engedi háborúba az unokáikat, bezzeg Magyar Péter azonnal Ukrajnába vinné őket…

Kormánypárti szempontból Babócsán már akadnak disszonáns hangok, persze nem ok nélkül: a helyi iskola hét éve tartó kálváriáját, az eddig cirka kétmilliárdot elnyelő, rendőrségi nyomozás alatt álló, az épületet felújítás címszóval életveszélyes romhalmazzá változtató projektről a Népszava írt elsőként, s azóta is végig követtük az eseményeket, melyek komoly felháborodást váltottak ki a másfélezres településen. Azért annyira persze nem akadtak ki a helyiek, hogy négy éve elküldjék a fenébe az éveken át a projekt atyja szerepében tetszelgő, a balhé eszkalálódása óta mélyen lapító Szászfalvit, hiszen 59 százalékot kapott, ahogyan a Fidesz-KDNP is az EP-voksoláson, igaz, a képviselő helyi polgármester-jelöltje viszont 30 százalékkal alulmaradt a regnáló független Jáger Gábortól. A faluban a Tisza mérhetően és láthatóan jelen van, ami Magyar Péter március eleji látogatásakor – amelyről szintén beszámolt lapunk – további megerősítést kapott.

- Nyerhetne itt a Tisza, ha a cigányokat nem vennék meg kilóra – állítja az egyik bolt előtt egy baseballsapkát viselő harmincas. – De menjen ki a telepre, azt sem tudják, kik a jelöltek, de biztos, hogy a Fideszre szavaznak majd.

Tanácsát megfogadva a romák lakta falurészbe indulunk, s való igaz, a Tisza-jelölt nevét nem tudják, sokan a kormánypártiét sem, illetve többen meg vannak róla győződve, hogy Szászfalvi az emberük. A propaganda hatása itt is erős, bár meglehetősen hiányosak még ezek az infók is, az elmúlt egy-két hét történéseiről a többség még csak nem is hallott. Volt, aki arról sem, hogy a Tisza elnöke a faluban járt a közelmúltban…

Romatelepről egy jelentősen cigány többségű településre autózunk át, a Barcs és Szigetvár között a 6-os főút mentén fekvő, bő félezres Istvándi igazi fideszes álomfalu: 2022-ben 90 százalék voksolt Szászfalvira, az uniós választáson 86 százalékot kaptak a kormánypártok, s csak négyet a Tisza. A helyiek elkötelezettsége a magas munkanélküliség, a gyomorszorító szegénység ellenére rendíthetetlen, a központban, a Kálvin téren tudunk beszélni néhányukkal, akik állítják, ezúttal is mind a Fidesz-KDNP-re szavaznak majd. Indok nincs, leginkább hallgatás, illetve egy bizonytalan „Csak!” a válasz a miértre. A hangulatot felrázandó felhozzuk Lázár János építési és közlekedési miniszter botrányos-emlékezetes vécékefés ajánlatát a romáknak, ám hatástalan minden, aki egyáltalán hallott róla, csak a vállát vonogatja, nem érdekli, talán nem is érti, milyen megalázóak voltak azok a mondatok. Azt viszont elismerik, hogy csomagot kaptak és még várható is újabb adomány, hogy valójában kitől, nem tudják – különféle segélyszervezetek is segítenek a helyieken időről időre –, érkezhet bárkitől, ők a kormányhoz kötik.

Nem igaz, hogy krumpliért vesznek meg minket! – csattan fel ekkor egy negyvenes nő. – Van a csomagban liszt, tészta, olaj, cukor is. Meg szappan…

Az ellenzéki szavazók körében megerősödött az a kép, hogy a régi pártok nem voltak képesek sikeresen helytállni az Orbán-rendszerben. Győri Gábor elemző ezért nem gondolja, hogy a visszalépésekből politikai tőkét lehet kovácsolni.