Nem bírják májusig a kis magyarországi benzinkutak, tömeges bezárások várhatók

Miként befolyásolja a parlamenti választás az üzemanyagpiac helyzetét?

Április 12-e nem az üzemanyagpiac helyzetét, hanem az üzemanyagpiac szereplőinek helyzetét befolyásolja. A védettnek nevezett, valójában törvénysértő hatósági üzemanyagárak bevezetése nyilván kapcsolatba hozható a voksolással. A világgazdasági sokk hatására az Orbán-kormány egy, a 2021 november közepe és 2022 december eleje közötti „árstophoz” hasonló, gyors és népszerűséghajhász választ keresett, újfent nem törődve annak értelmével és fenntarthatóságával. A kutak ma is pont ugyanannyiért vehetik a hazai vevőknek szánt benzint és a gázolajat, amennyiért adhatják, még ha ez a két ár most 595 és 615 forint is. Ráadásul úgy elszálltak a nagykereskedelmi árak, hogy az árrésünk az első pillanattól kezdve 0 forint.

Ezt a kormány különböző, sebtében összeállított és akadozva fizetett támogatásokkal legfeljebb 20 milliárd forint erejéig ellentételezte. Az FBSZ most az első pillanattól kezdve világossá tette, hogy a mintegy 10 ezer magyar család megélhetését és a vidék üzemanyag ellátását biztosító közel ezer kis hazai kút egy pillanatig sem dolgozik bevétel nélkül. Ha nem feltételezem, hogy a kormány valós célja a Mol hazai hátterű versenytársainak végső kiiktatása, akkor is nagyfokú hozzá nem értést látok. Aztán, 2022-höz hasonlóan, megy a kapkodás meg a nem tudom hanyadik javítócsomag.

Hogy áll most a hazai ellátás?

A piaciaknál jóval alacsonyabb „hatósági” árak miatt 2022-höz hasonlóan a hazai ellátás 30 százalékát képviselő üzemanyag-importőrök levonultak. A felelősség így most megint a Molra hárulna, ha a finomító a tavaly októberi tűzeset miatt nem üzemelne csak közel félgőzön. Mivel a világpiaci olajsokk miatt nem csak Magyarország, de Szlovákia is kiviteli tilalmat rendelt el, a molos Slovnaft pozsonyi finomítója sem segíthet. Így most a teljes országos igény a piac mintegy harmadát ellátni képes hazai finomítóra hárul. Ez aligha függ attól, hogy az Ukrajna felől orosz olajat szállító Barátság vezeték január vége óta áll, vagy hogy a Mol ehelyett az Adrián Omisalj felől mennyi nemzetközi nyersolajhoz jut. Már ha jut: a tengereken ugyanis most az őrület az úr. A kínaiak lábon megveszik az ideszánt olajat és a tanker már fordul is a Távol-Kelet felé. Márpedig, ha egy hordóba kevesebbet töltünk, mint amennyi alul kifolyik, akkor az hamarosan kiürül.

Erre az a kormány válasza, hogy most a hazai autósok a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) olcsón beszerzett, a kutaknak is 35 forintos árrést biztosító benzin- és gázolaj-vésztartalékait kapják.

Ha egyáltalán hozzájutnak a kutak a stratégiai készlethez. Miután egy hónapja a kormány az árstoppal együtt a biztonsági készlet kitárolásáról is döntött, egy-két hét szerződéskötéssel meg a szállítások megszervezésével telt, ami alatt már 0 forintos árréssel, vagyis megint saját zsebből árusítottuk a „védett” üzemanyagot. De most is tudok még zajló szerződéskötésről. A 35 forint árrés semmire se elég. Ebből kellene fedeznünk többek között a literenként mintegy 15 forintos kiskereskedelmi különadónkat, a szállítás 10-12 forintját, és akkor a maradék 8-ból tartsuk fenn a kutat, fizessük az alkalmazottakat, no meg a – kiszámoltuk – 62 féle adónkat és járulékunkat. De még ezt a 35 forintot is csak utólag, másfél hónapos átfutással kapjuk meg. Egy kis kút helyzettől függően literenként 60-120 forint árrést igényel. Igaz, a múlt héten ígéretet kaptunk a kormánytól egy, a négy évvel ezelőttihez hasonló ellentételezési rendszer kidolgozására. Kezdhetnék mondjuk a 2022-es negyedik negyedévi kompenzáció kifizetésével. Azt, hogy a most kutakra kerülő stratégiai készlet miért lenne olcsó, nem tudom, de a kabinet a visszapótlást bizonyosan jóval magasabb áron engedélyezte. Bár ezt elvileg az MSZKSZ fedezné, hiteleit az állam garantálja. Ha tehát ezt a különleges gázkészlethez hasonlóan végül lehívnák, a visszapótlás magas költségeit megint az adófizetők között kennék szét.

Mi lehetne a jó megoldás?

2022 óta javasoljuk, de eddig mindig lesöpörték az asztalról: amiként a Kádár-rendszernek nem sikerült a határon megállítania az olajárakat, most sincsenek csodák. Hagyni kellene a piaci árakat érvényesülni, amivel visszatérne a behozatal, az állam is több adóhoz jutna, a rászorulók tankolása pedig a rendelkezésre álló nyilvántartás alapján támogatható lenne. És a fogyasztásra ösztönző „védett” árral szemben a takarékoskodást kellene népszerűsíteni.

Ez némiképp emlékeztet a Fidesz-propaganda által tiszásnak bélyegzett, bár a Tisza által mereven elutasított, sarkosan pénzügyi szemléletű „energiaátállási tervre". Van kapcsolatuk a Tiszával?

Nincs, amiként más ellenzéki pártokkal sincs. Mi nem politizálunk. A működőképesség észszerű céljait szolgáló szakmai javaslataink négy évesek. Ha bárki tud jobbat, jelezze és átgondoljuk. Most a Fidesz-KDNP kormányoz, velük tárgyalunk.

Tényleg folyamatosak a kutakon a rendőrségi és adóhatósági ellenőrzések?

Most mit szóljak ahhoz, ha a NAV-osok a bokor mögül órákon át azt figyelik, nem tankolt-e külföldi a kúton? És ha igen, jönnek, kikérik a bizonylatot és bírsággal fenyegetnek. A védett árról szóló mostani rendeletben, 2022-höz hasonlóan, bármely jogsértést 6-15 millió forint bírsággal büntet a hatóság, mindennemű fellebbezés lehetősége nélkül. Igaz, sem négy éve, sem most, eddig nem hallottam tényleges büntetésről. Talán, mert ez bíróság előtt aligha áll meg. (Közben telefont kap, kihangosítja, kollégája arról tájékoztatja, hogy a kútjukon a NAV-osok felírták a külföldi tankolás adatait és eljárást indítottak. - M. I.) Na tessék.

De miért gond, ha külföldi tankol? Piaci áron megtehetik, nem?

Ez talán az új árrendszer legnagyobb visszássága. A szabályok szerint stratégiai üzemanyagot tilos külföldinek eladni. A stratégiai, illetve a piaci finomítói készletek összetétele különbözik: előbbiben nincs bio, így eltérő vámtarifaszám alatt futnak. Nincs két alapüzemanyag-tartály: egy kút egy fajta 95-öst és normál dízelt ad. Ha tehát egy egység stratégiai üzemanyagot kap és nincs piaci készlete, a külföldi vevőt el kell küldenie. A védett áras rendelet szerint ráadásul magyar és angol nyelven kötelező kiírnunk, hogy a külföldiek piaci áron vásárolhatnak. A NAV-osok olykor még a felirat helyesírási hibáit is felróják. Aki viszont védett üzemanyagból külföldit szolgál ki, büntetést kockáztat. Bár a Mol most előállt egy fajta elszámolási javaslattal, az olajcég tudtommal még nem jogforrás. Vagyis semmi nem biztosítja, hogy ezt az eljárást a hatóság elfogadja.

Akkor most hogy tankoljanak a külföldiek?

Jó kérdés, nem tudom, talán ott, ahol nincs NAV-ellenőrzés. De a külföldiek helyében én most elkerülném Magyarországot.

Mikorra fogyhat el a stratégiai üzemanyag és mi lesz utána?

Számításaink szerint május végére. De a kis kutak nem bírják addig. Húsvét után több tagunk már nem tervez kinyitni. A stratégiai készletvisszapótlás csak szeptembertől indul. Belső felmérésünk szerint ma is számos kis töltőállomás korlátozza a kiadható mennyiséget, hisz minden literen veszteség keletkezik. Nulla forintos árréssel, meggyőződésem, egyetlen kis kút sem nyit ki.

És akkor a „nyilvántartott szolgáltató” veszi át, nem?

Felejtse el, az egy vicc. 2022-ben sem vett át a Mol a 80-90 bezárt kis kútból egyet sem. Ez nem csak alkotmányosan, gyakorlatilag is kizárt, hisz nem azonos a számlázás.

A Mol négy éve arra hivatkozott, hogy a bezáró kis kutak térségeit saját hálózatával is el tudja látni.

Azért azt megnézném, ha mondjuk egy kombájn a saját faluja helyett csak több tíz kilométeres fordulóval tudna tankolni.

Mit kell tudni az FBSZ-ről?

A Független Benzinkutak Szövetsége Egyesület 2022-ben jött létre, amikor az árstop szükségessé tette a kis kutak saját érdekvédelmét. A tagságunk körülbelül 250 kút, de valójában mind a közel ezret képviseljük. Az alapításkor alelnöki feladatokat kaptam. Bár most márciustól elnök lettem, a vezetői csapat lényegében változatlan. Elődöm, Egri Gábor szakértőként vesz részt a napi munkában.

Az elmúlt időszakban sok pert vesztettek. Érdemes ezt folytatni?

Az ügyvédeink szerint igen. Egy eljárás még zajlik: az Európai Bizottság versenyigazgatóságát pereltük be az Európai Bíróságon, mert megtagadták a Mol 2022-es magatartása vizsgálatát. Magyarországon talán nem érdemes pereskednünk. Hogy mást ne mondjak, a 2021-2022-es Alaptörvény-sértések vizsgálatát az Alkotmánybíróság 2023-ban azzal utasította el, hogy a kifogásolt törvények akkorra már hatályukat vesztették. Ez is azt bizonyítja, hogy ma Magyarországon valamiképp az energiaügyek tárgyalásából is kiveszett a normalitás.