A megkérdezettek 54 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy háborúba lépne-e az ország, amennyiben Magyar Péter venné át a kormányrudat – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. Csak a válaszadók 25 százaléka gondolta valódinak a háborús fenyegetést, 21 százalékuknak pedig nem volt véleménye, vagy nem akarta azt megosztani.
A magyarok többsége tehát nem gondolja úgy, hogy háború sodródna az ország, ha a Tisza kerülne kormányra. A kutatás eredményei alapján
miközben szinte a teljes tábor visszautasítja ezt, addig a fideszesek kétharmada tart tőle, hogy egy kormányváltás háborúba lökné az országot, csak 7 százalékuk utasította el élből ezt a felvetést, 27 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
nemcsak a tiszások, de a párt nélküliek és a többi párt támogatói sem tartják reális fenyegetésnek, hogy egy kormányváltással az ország belépne a háborúba, csak 13, illetve 26 százalékuk gondolja, hogy így történne.
nem világos, hogy a párt nélküliek között célba érhet-e még a Fidesz háborúval hiszterizáló kampányüzenete, mert körükben szokatlanul sokan, a válaszadók 42 százaléka volt bizonytalan a kérdésben.
a legtöbb választói csoportban többségben vannak azok, akik nem tartják a háborús fenyegetést reálisnak. Egyedül a nyolc általánost végzettek szűk többsége fogadja el a fideszes narratívát (38 százalékuk tart a háborútól, 37 százalékuk nem), az érettségizettek és a diplomások elsöprő többsége elutasítja (előbbiek 16-65, utóbbiak 15-70 arányban).
a falvakban és községekben élők 31 százaléka gondolja, hogy a Tisza az ország nyakára hozná a háborút, a budapestieknek csak a 19 százaléka, de az összes településtípusnál a nemek vannak – eltérő mértékben – többségben.
Kiderült az is, hogy a nyugdíjasok 36 százaléka tart háborútól egy kormányváltás esetén, 38 százalékuk nem. Az 50 és 64 év közöttiek 26 százalékban gondolják reálisnak a háborúba lépést, 49 százalékuk nem tart ettől, a 40 és 49 év közötti korosztály 29 százaléka osztja a fideszes vélekedést, 51 százaléka elutasítja, míg a 30 és 39 közöttieknek már csak 19 százaléka fél a háborútól, 68 százalékuk nem.
A 18 és 29 év közötti, azaz a legfiatalabb szavazói csoportról pedig teljesen lepattan a háborús riogatás, 77 százalékuk nem gondolja valóságos fenyegetésnek, hogy fegyveres konfliktusba lépjen az ország, csak 9 százalékuk tart ettől egy kormányváltás következtében.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy a háború sújtotta Ukrajna támogatásának mely formáját tartják elfogadhatónak a magyarok.
A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzügyi és humanitárius eszközökkel kellene segítenünk az ukránok honvédő háborúját, de majdnem ugyanekkora hányad, 42 százalék szerint semmilyen módon nem kell támogatni őket. A megkérdezettek 16 százaléka gondolta, hogy fegyverekkel is támogatni kéne a harcokat, katonákat pedig 3 százalék küldene.
A legnagyobb arányban a kormánypárt hívei tagadnának meg mindenfajta segítséget az ukránoktól: 70 százalékuk semmit sem adna nekik, 19 százalékuk a pénzügyi, humanitárius eszközökre korlátozná a támogatást. A tiszásoknál fordított a helyzet, 78 százalékuk támogatná pénzügyi, humanitárius eszközökkel az ukránokat, 34 százalékuk fegyvereket is (több lehetőséget is lehetett választani), 6 százalékuk katonákat is küldene, és csak 12 százalékuk engedné el teljesen az ukránok kezét.
A Publicus Intézet lapunk megbízásából március végén végzett reprezentatív felméréséből az derült ki, hogy tízből négy magyar (41 százalék) szerint elsősorban Magyarország és Orbán Viktor a felelős az ukrán-magyar viszony megromlásáért. Ezzel szemben az emberek egyharmada (33 százalék) gondolja, hogy Ukrajna és Volodimir Zelenszkij okolható a feszült helyzetért, további 10 százalék pedig Vlagyimir Putyint és Oroszországot látja az események mögött.
Publicus: Tízből négy magyar Orbán Viktort teszi felelőssé az ukrán viszony megromlásáért, Magyar Pétert több mint a felük nem tartja bábnak