Berezvai Zombor: Létezik egy kör, amelyhez nem lehet hozzányúlni

Milyen ajánlatot kapott a Tisza Párttól?

Semmilyet.

Egy dél-afrikai utat sem? A munkahelye szerint ugyanis el akart oda utazni, közpénzen…

Oda a Tisza Párt nélkül is eljutottam, a konferencia szervezői pedig fizettek minden költséget. Nem állok kapcsolatban a párttal, és nem is azért tettem, hogy kapjak tőlük bármilyen juttatást vagy pozíciót.

Miért pont most ment be a Partizán stúdiójába, hogy kitálaljon a GVH-nál tapasztalt nyomásról?

A partizános interjúban elhangzottak nagyjából az elmúlt egy év történéseit tükrözik. Két fő szempont volt a döntésem mögött. Ha ez a politikai kurzus folytatódik, az nemcsak a GVH-nál, hanem más területeken is tovább erősítene káros folyamatokat. Ezért célom volt a változás elősegítése. Közben azt tapasztaltam, hogy a korábbi évekhez képest egyre kevésbé lehetett szakmai alapon érvelni a hivatalban. Nyilván korábban is léphettem volna, de az is egy szempont volt, hogy ha nem én vagyok itt, akkor olyasvalaki is idekerülhet a helyemre, aki kevésbé áll ellen ennek a nyomásnak.

Próbálta jelezni valamilyen hivatalos csatornán a problémákat?

Hivatalon belül nem volt olyan fórum, ahol ezt kezelni lehetett volna, mivel felettem közvetlenül az elnökhelyettes és az elnök van.

A GVH azt állítja, hogy ön nem jelzett semmit…

Ez elég furcsa dolog, mivel például az árréscsökkentéssel kapcsolatban rengeteg olyan levelezés zajlott, amelyben a kommunikációs vezető, az elnökhelyettes és az elnök is szerepelt, és ezekben részletes érvek hangzottak el a káros hatásokról, valamint arról, hogy független szervezetként ezeket meg kellene jelenítenünk. Ez már önmagában is egyértelmű jelzés arra, hogy valami nincs rendben.

A már említett Partizán-interjúban nagyon súlyos állításokat tett, a többi között arról is, hogy bizonyos szereplőkhöz nem lehetett hozzányúlni. Kik ezek az emberek?

Például Kis-Szölgyémi Ferenc cége, az AS Budapest Zrt. - amelyne anyavállalata a B+N Referencia - tavaly ősszel egyesült a budapesti repülőtéren a földi kiszolgálást végző Menzies Aviation Kft.-vel. Egy olyan fúzióról volt szó, amelyet potenciálisan problémásnak találtunk, mégis lényegében probléma nélkül átment, érdemi közgazdasági elemzés nélkül, hiszen a készülőben lévő elemzésünket félidőben leállíttatták. A GVH határozata szerint az ügyintézési határidő szeptember 15-én járt volna le, ennek ellenére már július 3-án jóváhagyták. Az interjúmat követően a GVH mégis azt állította, hogy az elemzésünkre azért nem volt szükség, mert a GVH kifutott volna a vonatkozó határidőből.

Ki állította le ezt a vizsgálatot?

A fúziós iroda vezetője e-mailben jelezte, hogy felsővezetői utasításra nincs szükség a készülőben lévő elemzésre ebben az ügyben. Többször próbáltam megtudni, mi ennek az oka, de sosem kaptam rá érdemi választ. Szakmai utasítást nem lehet úgy kiadni, hogy amikor rákérdezünk az indokokra, csak annyit mondanak: ezt megbeszélték a főnökömmel, aki viszont erről nem ad további tájékoztatást. Nyilvánvalóan nem a fúziós iroda vezetője hozta meg ezt a döntést. Pontosan nem tudom, mi történt, de vannak elképzeléseim. Valószínűnek tartom, hogy érkezett egy megkeresés, amely a fúzió jóváhagyásának felgyorsítását kérte. Amikor azonban kiderült, hogy az engedélyezést eleve gyorsítani kellene, és az elemzés várhatóan egyébként sem segíti a fúzió jóváhagyását, hiszen problémákat jelez, végül arra juthattak: célszerűbb az egész elemzést elfelejteni.

Más problémákat is említett. Például jelentéseket, amelyeket a kommunikációs vezető ön szerint átírt. Ez mennyire volt általános gyakorlat? Csak finomhangolásról van szó, vagy a tartalom is változott?

Mindkettőre volt példa. Egyes esetekben a tartalom alapvetően ugyanaz maradt, de a megfogalmazás úgy lett átalakítva, hogy az negatívabban hasson a kiskereskedőkre. Gyakran már szavak szintjén zajlott a vita, például a „drasztikusan” kifejezés használatáról. Végül azt sikerült elérni, hogy ez a szó ne szerepeljen a jelentéstervezetben, de az árréscsökkentés árnyoldalainak bemutatásáról már szó sem lehetett.

Most csak kiragadtunk egy példát, de ha több esetet is megvizsgálunk, akkor milyen mintázatokat látott ezekben a módosításokban? Élek a gyanúperrel, hogy ezek valahogy, a végeredményt tekintve, összecsengtek a kormánykommunikációval…

Pontosan ez volt a baj. Az elejétől kezdve nem volt kérdés, hogy ezek a módosítások milyen irányba mutatnak. 2023-ban, a tejpiac és a tartós zöldségtermékek piacának vizsgálatakor, az árstop idején még jobban lehetett hatni a jelentések tartalmára, mert a politikai harc nem volt ennyire kiélezett. Ekkor több szakmai érvet is be lehetett emelni. Ebben szerepet játszott az is, hogy 2023-ban még nem volt Tisza Párt, és egy évvel voltunk egy újabb kétharmados győzelem után. 2025-ben, amikor újra megvizsgáltuk a tejpiacot, már sokkal kevésbé lehetett ezeket az érveket érvényesíteni.

Említette, hogy ez a negatív tendencia az utóbbi egy évben erősödött fel. Korábban nem tapasztalt ilyesmit?

2023-ban még sikerült egy viszonylag jó kompromisszumot elérni, bár egy független hatóságnál elvileg nem is kellene, hogy ilyen viták felmerüljenek: közgazdasági és jogi érvek mentén az árstop előnyeit és hátrányait bemutatva kellene dönteni. A gyakorlatban viszont olyan irányú viták jelentek meg, amelyek a kiskereskedők felelősségét próbálták hangsúlyozni tényszerű adatok nélkül. Ezeket kezdetben még észérvekkel vissza lehetett verni, az elmúlt egy évben azonban - például a 2025-ös tejpiaci jelentés, az árréscsökkentés és a leállított fúziós elemzés kapcsán, valamint a piackutatási költségvetés elvételével - egyre inkább háttérbe szorultak a szakmai szempontok.

Emellett egyre több olyan ügy jelent meg, ahol az általunk előre látott problémákat később külső döntések is visszaigazolták. Ilyen volt például a Nitrogénművek ügye, ahol a bíróság megsemmisítette a GVH döntését, és új eljárásra kötelezte a Hivatalt. Az árréstop esetében pedig az Európai Bíróság kimondta, hogy az EU-joggal ellentétes, és sérti a tiszta versenyt, ami szintén megerősítette a korábbi szakmai kritikákat.

Több eljárásról már korábban is látszott, hogy fölösleges, és ezeket végül le is kellett zárni, mert nem vezettek eredményre. Összességében egyre több visszaigazolás érkezett arra, hogy a korábbi szakmai aggályok megalapozottak.

Az elnök, Rigó Csaba hogy viszonyult az ön és Horváth Bálint közt fennálló konfliktushoz?

Igazából alapvetően személyes konfliktusom nincs Horváth Bálinttal, nem lehet ezt rá kihegyezni. A korábban említett fúziós ügyet sem ő állíttatta le. Itt nem arról van szó, hogy önkényesen beavatkozott vagy cenzúrát gyakorolt volna. Ez magából a rendszer működéséből adódik, ő csak végrehajtotta azt, amit kértek tőle.

Milyen volt odabent a hangulat a munkahelyén, a Partizán-interjú utáni első napon?

Akikkel beszéltem, azoktól pozitív visszajelzéseket kaptam. Sok mostani és korábbi GVH-s is érzi a politikai nyomást, amely sok ügyben meghatározó. Bár vannak semleges piacokon zajló, szakmailag jól kezelhető ügyek, létezik egy kör, amelyhez nem lehet hozzányúlni. Emellett vannak ellenségesnek kikiáltott cégek, amelyekkel szemben fölösleges eljárások, magas bírságok és alacsonyabb ügyindítási küszöbök jelennek meg, amit a szervezeten belül mindenki érzékel.

Azt honnan lehet tudni, hogy egy cég alacsony ingerküszöbű?

Amikor látom, hogy egy névtelen panasz alapján indul egy eljárás, amin két-három évig két-három ember dolgozik, majd végül úgy zárjuk le, hogy semmi nem verifikálható a bejelentésből, az számomra egyértelműen jelzi a politikai nyomást. Normál esetben nem indítunk névtelen panasz alapján eljárást. Ám amikor ez az eset mégis megtörtént, akkor ráadásul előbb értesültem az ügyindításról a Magyar Nemzetből, mint a belső kommunikációból. A GVH-nál nem úgy működünk, hogy egyénileg kiválasztunk cégeket, és eldöntjük, hogy eljárást indítunk ellenük. A beérkező panaszok, bejelentések és egyéb felderítő munka alapján választódnak ki a cégek. A lehetséges ügyekről készül vizsgálati terv, amit véleményezni kell. Ezek alapján dől el, hogy melyik ügy indul meg.

Mit gondol, menesztik, vagy magától kell felállnia?

Sok minden függ a választástól, bár egyébként nem kellene, hogy ez így legyen. Az eddigi események alapján - különösen Pálinkás százados esetét figyelembe véve - az várható, hogy a választásig nem történik lépés, utána viszont az eredményektől függ a folytatás: Fidesz-győzelem esetén valószínűleg megszűnik a megbízatásom. A Tisza Párt győzelme új helyzetet teremthet.

Nem ön az egyedüli, aki egy állami szervtől rövid időn belül megjelenik a nyilvánosságban, hogy ott elmondja, milyen, általa vélelmezett politikai nyomást tapasztalt. Óhatatlanul felmerül, hogy mindez összefügg a parlamenti választással.

Ha egy éve teszem ezt meg, akkor annak lényegében semmilyen közpolitikai következménye nem lett volna. Most van az a pillanat, amikor talán egyre több ember látja át azt, hogy ez a rendszer mennyire politikailag befolyásolt, mennyire nem szakmai alapon működik, bizonyos szempontból mennyire korrupt, és van is lehetőség ezen változtatni, mert most jön a választás. Ezért van az, hogy egyre többen most szólalnak meg, mert most érzik azt, hogy ezzel hatást tudnak elérni. Valójában az lenne a célunk szerintem, hogy azt mutassuk be az embereknek, hogy az, ami most ma működik a magyarországi független és ezeken keresztül valószínűleg a nem független közintézményekben is, az alapvetően nem szolgálja a magyar emberek érdekeit, vagy annak egy része nem szolgálja a magyar emberek érdekeit. A magyar emberek érdekeit jobban szolgálná az, hogyha ez a politikai nyomás eltűnne, és szakmai döntések jelennének meg mindenhol. Most is vannak szakmai döntések a GVH-ban, tehát nem igaz az, hogy mindent leural a politika, de a politikának fontos területeken érezhető a politikai nyomás.

(Berezvai Zombor lapunk munkatársának az interjú közben megmutatta az állításait alátámasztó levelezéseket - a szerk.)