Rugalmasnak tűnik az Európai Bizottság, de Magyar Péternek nem lesz elég csak ígérnie az EU-s milliárdok megszerzéséhez

Magyar Péter kedd délután telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a befagyasztott uniós pénzek sorsáról – írta a Tisza párt elnöke, leendő miniszterelnök a közösségi-oldalán.

Ma körülbelül 17 milliárd eurónyi Magyarországnak járó uniós támogatás van befagyasztva, mert az elmúlt években az Orbán-kormány nem teljesítette saját vállalásait a korrupcióellenes, átláthatósági és emberi jogi ügyekben. 

Itt a legfontosabb elvárások az úgynevezett 27 szupermérföldkő, ezek átláthatósági és korrupcióellenes intézkedések. Korábban már az Orbán-kormány is tett ezekben előrelépést, például az Integritás Hatóság felállításával és a bírósági reform elkezdésével – amiket aztán sosem fejezett be. Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország által készített tavaly év végi elemzés alapján a 27 szupermérföldkőből 17-et teljesített Magyarország, kilencet csak részben, egyet pedig egyáltalán nem sikerült megugrani.

Magyar Péter a választási győzelme után hétfői, nemzetközi sajtótájékoztatóján ismét megígérte, teljesíteni fogja az Európai Unió elvárásait. Négy területet emelt ki: korrupcióellenes lépések, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az igazságszolgáltatás reformálása, a média szabadságának biztosítása, valamint az egyetemek és kutatók szabadságának visszaállítása. Ezek teljesítésével lényegében az RFF pénzekhez tartozó szupermérföldköveken túl több befagyasztott pénzt, köztük a szegényebb régióknak járó kohéziós pénzek visszatartott részét is megszerezhetné Magyarország. Emellett az alapítványi tulajdonba adott egyetemek átszervezésével az Erasmushoz is hozzáférhetne minden magyar diák.

Ennél nagyobb falat az RRF pénzek kapcsán a szakpolitikai vállalások kérdése. Itt ugyanis minden tagállamnak bizonyos reformokat kellett megígérni, és a kifizetések csak ezen mérföldkövek teljesítése után történhet. Az Orbán-kormány 47 beruházást és 67 reformot vállalt, köztük egészen konkrét törvények és programok elfogadását a fenntartható vízgazdálkodástól a leszakadó rétegek munkaerőpiaci helyzetének javításáig. Hogy ezekből mi valósult meg, a Bizottság még sosem értékelte.

Kedden az Európai Bizottság szóvivője, Maciej Berestecki jelezte, lehetőség lehet a nemzeti terv, vagyis az RRF-hez tartozó vállalások átírására, de az augusztusi határidő akkor is fix. A projektek teljesítésének kitolására egy „kreatív” megoldásra is utalt a szóvivő, amit például Lengyelország is alkalmaz. Ott az RRF pénz egy részét egy állami fejlesztési bankba teszik, ami aztán később hitelez ki a határidő után. Korábban több szakértő is úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a helyreállítási terv átírása egy nagyon komplex, sok lépésből álló folyamat, nincs sok esély, hogy az új kormány felállása utáni néhány hónapban átnyomják. A keddi nyilatkozat viszont azt jelentheti, lehet valamennyi mozgástér.

A vállalások egy részének mindenképpen digitális és zöld átálláshoz kell kapcsolódniuk. Kérdés, hogy az Európai Bizottság és a tagállamokat képviselő Tanács mennyire fog ragaszkodni az eredeti elvárásokhoz, és mennyi „jószándékot” mutat az új kormány felé.

Többen ugyanakkor óva intenek a túl nagy jóindulattól. Tineke Strik, az Európai Parlament holland zöld képviselője kedden brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a magyar jogállam helyreállítása nem lesz egyszerű. Szerinte a hetes cikkely szerinti eljárásban most lehetőség lenne egy konstruktív folyamatra. Ez az az eljárás, ami az alapvető uniós értékek megsértése miatt indult Magyarország ellen. Itt a tagállamok az ügy gyors lezárása helyett konkrét menetrendet határozhatnának meg a mélyebb reformokkal kapcsolatban – javasolta Strik.