A választási adatok alapján mintegy 25 ezer szavazatra lett volna szükség ahhoz, hogy a roma nemzetiségi listát vezető Aba-Horváth István, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke kedvezményes mandátumot szerezzen a parlamentben. A roma nemzetiségi névjegyzékben – az utolsó napokban beindult erőteljes csökkenés után – végül mintegy 44 ezren maradtak, ennyien voltak jogosultak szavazni. Elvileg ennek a létszámnak is bőven elégnek kellett volna lennie, mégsem lett az:
25 ezer helyett csak nem egészen 19 ezer voks érkezett.
Így Aba-Horváth István nem szavazati joggal felruházott parlamenti képviselőként, hanem szavazati joggal nem rendelkező szószólóként vehet részt a törvényhozás munkájában. Bár lesznek roma politikusok a parlamentben – fideszesként Sztojka Attila, tiszásként négyen is: Jójárt Erika, Gyöngyösi István, Balogh Mihály és Kőszegi Krisztián –, Aba-Horváth István szerint nagy jelentősége lett volna annak, ha a cigányoknak alanyi jogon sikerült volna képviselőt küldeni az Országgyűlésbe.
„A magyarországi cigányság történelmi lehetőség előtt állt, amivel nem tudott élni. Politikai törésvonalak mentén többfelé szakította közösségünket a cigány belháború” – értékelte a választás eredményét Aba-Horváth István. A parlamenti mandátum elnyerése fontos lett volna a romák polgárosodása szempontjából. Azzal, hogy a cigányságnak nincs saját képviselője, egyik párt se nyert semmit, a romák viszont veszítettek – sajnálkozott.
Emlékeztetőül: azok, akik regisztráltatják magukat a nemzetiségi névjegyzékben, csak egyéni jelöltre és nemzetiségi listára szavazhatnak, pártlistára nem. Más megközelítésből ez azt jelenti, hogy a pártok elveszítik azoknak a választóknak a listás szavazatait, akik a nemzetiségi névjegyzékben szerepelnek.
Százával akartak regisztrálni romákat a nemzetiségi választói névjegyzékbe, az NVI feljelentést tettAba-Horváth István – bár mindig hangsúlyozta, hogy a parlamentben nem pártérdekeket, hanem a cigányságot szeretné szolgálni – vállaltan a Fideszhez kötődik, több mint húsz éve tagja a pártnak. Bizonyos fokig megérti a tiszásokat, akik arra biztatták a romákat, hogy listán is szavazzanak a Tisza Pártra, tehát ne iratkozzanak fel a névjegyzékre, ha pedig már megtették, iratkozzanak le onnan. Annál inkább furcsállja, hogy a fideszes Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) is a regisztráció ellen korteskedett. (A CiKöSz elnöke korábban Sztojka Attila államtitkár volt, Aba-Horváth István ennek a szervezetnek a színeiben lett az országos önkormányzat vezetője. Aztán megromlott a viszony, Aba-Horváth szakított a CiKöSz-szel.)
„Mocskos kampány folyt” – állapította meg Aba-Horváth István.
Tudomása van olyan esetekről, amikor százával égették el vagy tépték szét a romáktól begyűjtött, már kitöltött regisztrációs kérelmeket, amelyekre a névjegyzékbe történő feliratkozáshoz lett volna szükség. A leiratkozás is nagyüzemi módon folyt, Aba-Horváth becslése szerint legalább 10 ezren töröltették magukat a névjegyzékből.
Összességében így is emelkedett a regisztráltak száma, az eredetileg meglévő 40 ezerről a már említett 44 ezerre. Ebben része volt annak, hogy a költségvetés több mint 200 millió forintot adott roma kampányra. „Száz embert alkalmaztunk, hogy győzzék meg a romákat, iratkozzanak fel a névjegyzékbe” – számolt be Aba-Horváth István.
Annak, hogy mégsem jött össze elegendő szavazat, az ellenkampányon kívül más okai is voltak. A szavazókörökben a regisztrált roma választóknak elméletileg automatikusan meg kellett volna kapniuk a nemzetiségi szavazólapot, ám Aba-Horváth István úgy tudja, ez gyakran nem történt meg. Máskor – ki tudja, miért – a romák nem vették át a nemzetiségi szavazólapot. A régebben regisztráltak jelentős része valószínűleg el se ment szavazni.
Nem tettek le a parlamenti mandátumról a németek, a roma feliratkozók száma néhány nap alatt több ezerrel nőttLapunknak egy baranyai polgármester elmondta, hogy a falujából és egyes más településekről nagy számban vitték Debrecenbe a roma regisztrációs kérelmeket. A Debrecenben élő Aba-Horváth István közölte: valóban így volt, a stábja ellenőrizte a kérelmeket, hogy azokat szabályosan töltötték-e ki. Amelyeket nem, azokat visszaküldték az érintetteknek. Elképzelhetőnek tartja, hogy nemcsak a kitöltött kérelmekben akadtak szép számmal formai hibák, hanem a vasárnapi választáson is sokan szavaztak érvénytelenül.
Lefejezéssel fenyegette meg Magyar Pétert a fideszes Cigány Közösségek Szövetségének nemzetiségi képviselőjeA roma nemzetiségi lista második helyéről eltűnt Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetőjének neve, aki az országos önkormányzatban Aba-Horváth István szövetségesének számít. Aba-Horváth erre prózai magyarázatot adott: Dancs Mihály új házba költözött, ahova elfelejtett bejelentkezni. A régi házból viszont időközben kijelentették, ezért a szavazáskor nem volt hivatalos lakcíme.
Az összeférhetetlenségi szabályok miatt májusban, megbízólevele átvétele után Aba-Horváth István lemond az országos önkormányzat elnöki tisztségéről. Lapunk úgy értesült, hogy a poszt betöltésére Dancs Mihály a leginkább esélyes. Aba-Horváth István információnkat se megerősíteni, se cáfolni nem szerette volna, annyit viszont elmondott: olyan elnökre van szükség, aki a Tisza Párt győzelme után az új politikai helyzetben képes szót érteni és eredményesen együttműködni a kormánnyal.
Nem tettek le a parlamenti mandátumról a németek, a roma feliratkozók száma néhány nap alatt több ezerrel nőttElvéreztek a németek is
Ritter Imre személyében a magyarországi németeknek két cikluson keresztül volt képviselőjük a parlamentben, mostantól azonban nem lesz. A német regisztráltak száma az elmúlt hónapokban – nem utolsósorban a Tisza Párt fellépésének hatására – folyamatosan csökkent, a listavezető Gallai Gregor hiába indult országjárásra, nem tudta megfordítania a trendet. A 30 ezer választóból alig több mint 22 ezren maradtak a német névjegyzékben, az érvényes szavazatok száma nem érte a 18 ezret.
