Az Európai Unió 27 tagállama közül 26 támogatja a palesztinokkal szemben erőszakot alkalmazó izraeli telepesek elleni szankciók bevezetését, azonban egy ország ellenállása miatt eddig nem született döntés erről - közölte Kaja Kalas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben az MTI szerint.
Kaja Kallas a palesztin területek támogatásáról szóló nemzetközi koordinációs találkozót megelőző sajtótájékoztatóján rámutatott: a jelenlegi döntéshozatali mechanizmus mellett az az egy tagállam, amely nem támogatja a szankciókat, „felülkerekedett”, és meg tudta akadályozni azok elfogadását. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy az érintett országban most új kormány alakul - tette egyértelművé kimondatlanul, hogy az Orbán-kormány szokásos vétójáról van szó ebben az ügyben is.
Kaja Kallas megjegyezte, nem kíván az új kabinet nevében nyilatkozni, de úgy látja, lehetőség nyílhat a korábbi álláspont felülvizsgálatára. „Érdemes megvizsgálni ezeket a politikákat, és megnézni, hogy lesz-e új megközelítés” - fogalmazott.
Kaja Kallas szerint be kell látni, hogy az izraeli-palesztin probléma kétállami megoldásának ügyében alig történt előrelépés, ugyanakkor - tette hozzá - ez továbbra is a legéletképesebb út a háborúmentes Közel-Kelet felé. Mint mondta, ahhoz, hogy a kétállami megoldásnak esélye legyen, mindkét félnek teljesítenie kell a kötelezettségeit. „Izraelnek le kell állítania a telepesek terjeszkedését, az általuk elkövetett bűncselekményeket meg kell torolni. Izraelnek ki kell fizetnie a visszatartott adóbevételeket. Ez a pénz a palesztin népé” - jelezte az uniós főképviselő. Azt is hangsúlyozta, hogy a Palesztin Hatóságnak folytatnia kell a reformokat.
Kaja Kallas kiemelte, hogy bár az Iránnal és Libanonnal kötött fegyvernyugvási megállapodások reményt adnak, azok lejárati idővel rendelkeznek, ezért a diplomáciának sürgősen eredményeket kell felmutatnia a háború kiújulásának elkerülése érdekében. A főképviselő aggodalmát fejezte ki a Hormuzi-szoros helyzete miatt, leszögezve: bármilyen, az áthaladásért követelt fizetési rendszer veszélyes precedenst teremtene a globális tengeri útvonalak számára. Kiemelte továbbá, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások során a nukleáris kérdés mellett foglalkozni kell a rakétaprogrammal és a térségbeli proxi-szervezetek tevékenységével is.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter lesz, Magyar Péter bejelentést tett hat másik tárcavezető személyéről isA főképviselő határozottan visszautasította, hogy az Európai Unió kettős mércét alkalmazna Ukrajna és a palesztinok ügyében; emlékeztetett, hogy Európa a palesztin nép legnagyobb támogatója és a Palesztin Hatóság legfőbb donora, az európai missziók pedig közvetlenül segítik a palesztin rendőrség és igazságszolgáltatás munkáját.
Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnök a tájékoztatón kijelentette, hogy a háború, a blokád és a megszállás soha nem teremthet békét vagy stabilitást, kizárólag egy igazságos politikai megoldás hozhat tartós nyugalmat a régióba.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a palesztin területek rendkívül nehéz helyzetben vannak: Gázában a hat hónapja tartó tűzszünet ellenére példátlan humanitárius válság és gazdasági összeomlás tapasztalható, a munkanélküliség elérte a 85 százalékot. Ciszjordániában pedig a telepesek terrorja és a súlyos gazdasági korlátozások mellett Izrael több milliárd dollárnyi palesztin adóbevételt tart vissza jogtalanul, ami ellehetetleníti az alapvető közszolgáltatások biztosítását - mondta.
Az UNICEF közölte, izraeli katonák ölték meg két, ivóvizet szállító teherautó sofőrjétMohamed Musztafa kiemelte, hogy a Palesztin Hatóság az elvárásokon felül teljesíti nemzeti reformprogramját, amelynek tervezett pontjait már 72 százalékban végrehajtották, ezzel is készülve az önálló államiságra. Gáza jövőjével kapcsolatban elmondta, az övezetnek és Ciszjordániának egyetlen közös törvényi keret és egyetlen legitim hatóság alatt kell egyesülnie az átmeneti időszakot követően. Musztafa sürgette a nemzetközi partnereket, hogy az egyéb regionális konfliktusok mellett ne tévesszék szem elől az izraeli-palesztin kérdés megoldását, mivel a térség legtöbb problémájának ez a rendezetlen konfliktus a gyökere. A kormányfő köszönetet mondott az Európai Uniónak és a donorcsoportoknak a támogatásért, és jelezte, hogy készen állnak a 71 milliárd dolláros újjáépítési terv megvalósítására, amint a biztonsági feltételek ezt lehetővé teszik.
Magyar Pétert többször is kérdezték az új magyar kormány Izraelhez való hozzáállásáról. A leendő magyar miniszterelnök elmondta, hogy az antiszemitizmussal szemben továbbra is zéró tolerancia lesz, azonban leszögezte azt is, hogy kormánya le fogja állítani a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépési folyamatot, amely, mint ismert, 2024 novembere óta körözi a Gázai övezetben elkövetett tömeggyilkosságok miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az Orbán-kormány erre Netanjahu egyik legszorosabb európai szövetségeseként közölte, hogy kilépteti Magyarországot a nemzetközi büntetőjogi testületből, és az izraeli telepesek elleni uniós szankcióknak is rendre keresztbe tett. Magyar Péter azonban a választás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt is említette: nem tudja megígérni, hogy ezeket a vétókat fenn fogja tartani.
Kérdéseket vetett fel, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépési folyamat megszakítása ellenére Magyar Péter néhány napja meghívta Benjamin Netanjahut Magyarországra. Erről mai sajtótájékoztatóján a Tisza Párt elnöke elmondta, hogy számos más ország vezetőjét is meghívta az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját megünnepelni, ha azonban egy ország tagja az ICC-nek, és körözés alatt álló személy lép az ország területére, őrizetbe kell vennie - jelezte. Hogy konkrétan ez azt jelenti-e, hogy Netanjahut letartóztathatják-e Magyarországon, arról Magyar Péter azt mondta, nem kell mindent elmagyaráznia telefonon ahhoz, hogy világos legyen a helyzet.
Magyar Péter magyarországi látogatásra hívta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt