Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter lesz, Magyar Péter bejelentést tett hat másik tárcavezető személyéről is

Cikkünk folyamatosan frissül!

Hét miniszter személyéről tett bejelentést a Tisza Párt elnöke a párt frakcióülése utáni sajtótájékoztatóján.

Magyar Péter tájékoztatása szerint a 

• Kármán András pénzügyminiszter, 

• Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter,

• Orbán Anita külügyminiszter,

• Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter,

• Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter,

• Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, 

• Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 

lesz. 

A leendő miniszterelnök azt mondta, kormányalakítási tárgyalások folytatódnak, és várhatóan még a héten újabb miniszterek személyéről is be tud jelenteni. Az napra pontosan egyelőre nem világos, mikor lesz meg mind a 16 miniszter, de bőven van még idő, mert ha minden a jelenlegi állás szerint alakul, akkor három hét múlva, hétfőn vagy kedden megalakulhat az új kormány. Hozzátette: amennyiben Orbán Viktor „bábja”, a köztársasági elnök nem okoz meglepetést – amire ígéretet tett –, akkor május 9-10. környékén lehet az Országgyűlés alakuló ülése.

Kifejtette, hogy ezen az alakuló ülésen az eddigiektől eltérően rögtön megválasztják az új miniszterelnököt, aki leteszi az esküjét, majd várhatóan két napon belül, a bizottságok megalakulása után meghallgatják a miniszterjelölteket, és az Országgyűlés meg is szavazza a kormányt, így felállhat az új Tisza-kormány. Közölte: 16 minisztériummal számolnak, és ismertette azok egy részét.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy lesz Belügyminisztérium tiszta portfólióval, amely kizárólag a rendvédelemért felel majd, nem pedig egészségügyért, oktatásért, szociális ügyekért és gyermekvédelemért. Hozzátette: külön Igazságügyi Minisztérium is működik majd, valamint várható Közlekedési és Beruházási Minisztérium, Oktatási Minisztérium és Szociális Minisztérium is. Emellett lesz Miniszterelnökség vagy kancellária, Vidékfejlesztési Minisztérium, egy művelődési tárca, amely a tudománytól a sporton át a civil szervezetekig, egyházakig és a média szabályozásáig több területet felölel, valamint egy digitális és technológiai ügyekkel foglalkozó minisztérium is.

A leendő miniszterelnök szerint a kormányzati struktúra leképezi majd a parlamenti szakbizottsági rendszert, ezért több bizottság jön létre, miközben a Tisza frakciója – amely a valaha volt legnagyobb és teljes egészében új képviselőkből álló frakció – rendszeresen egyeztet az előttük álló technikai, jogalkotási és politikai feladatokról. Úgy fogalmazott, ez előnyt jelent, mert egy új stílusú kormányzásban és országgyűlésben hisznek, ahol valódi képviselők dolgoznak, nem „nyomógombok”, és amelyre szerinte a választók is felhatalmazást adtak.

Hangsúlyozta: képviseleti demokráciában a miniszterelnök felelőssége a kormány összeállítása és teljesítménye, ezért ezt tiszteletben kell tartani, ugyanakkor örömmel fogad minden javaslatot. Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban számos szakmai szervezettel egyeztettek, és a jövőben is nyitottak maradnak, így a 17 középiskolai igazgató megkeresésére is, mert a Tisza-kormány működését a széles szakmai párbeszéd különbözteti majd meg az eddigiektől.

A hét tárcavezető

Kapitány István szerepvállalásáról 2026. január 17-én tett bejelentést a Tisza Pár. Feltűnése már ekkor nagyot szólt, ugyanis személyében a világon a legmagasabbra jutó magyar cégvezetőről van szó: 37 éven keresztül dolgozott a Shellnél, tíz éven keresztül volt a világ egyik legnagyobb vállalatának globális alelnöke. Pályafutása során egy globális nagyvállalat irányításában vett részt, amely 85 országban 45 ezer kereskedelmi egység és mintegy félmillió munkavállaló működését fogta össze. A Shell és a Ferrari hosszú évekre visszanyúló együttműködése révén kapcsolatba került a fejlesztéseken dolgozó szakemberekkel és a Forma–1 versenyzőivel, köztük Michael Schumacherrel is.

Orbán Anita egy héttel később, január 24-én jött a bejerlentés. Ő a Forbes legbefolyásosabb magyar nőket bemutató listáján Orbán Anita évek óta előkelő helyen szerepel, a tavalyi listán kategóriájában a 11. helyen volt, mint a londoni Vodafone Group globális kormányzati kapcsolatokért és ESG-ért felelős igazgatója. Orbán Anita utazó nagykövet is volt a második Orbán-kormány idején, fő külpolitikai céljának az ezeréves lengyel-magyar barátság helyreállítását, az erős Közép-Európát és benne egy valóban szuverén, a külhoni magyarokért is kiálló, erős Magyarország megteremtését tartja.

Hegedűs Zsolt főorvos, ortopéd sebész, id. Hegedűs Loránt református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspökének fia. Több mint harminc éve dolgozik a területén, korábban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozott (ORFI), majd a MÁV-kórházba ment, 2005-től pedig az Egyesült Királyságban is tevékenykedett. 2015-ben költözött haza, azóta egyebek közt elindított egy folyamatot a hálapénz kivezetésére, illetve rezidens szakszervezetet alapított, amelyben alelnökként működött. Mint mondta, a külföldön megismert jó gyakorlatokat szeretné meghonosítani a magyar egészségügyben is.

Kármán András 2010 júniusától 2011 novemberéig a második Orbán-kormány Nemzetgazdasági Minisztériumának adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára volt. 2011 december 1-jétől 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be. 2017-től Kármán András az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetői és elnöki posztjára került, nevéhez kötődik az Erste jelzálogbankjának létrehozása, amelyet a 2015 decemberi megalakulás óta elnök-vezérigazgatóként irányított.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy 2021 és 2023 között volt a Magyar Honvédség parancsnoka, 2023. január 1-től a Honvéd Vezérkar főnöke volt, 2023. április 27-én azonban a fiatalítás címszó alatt végrehajtott tisztogatás keretében őt is menesztették, 28 év tényleges katonai szolgálati viszony után távozott. 2025. február 15-én szólalt fel első ízben a Tisza Párt kongresszusán.

Gajdos László állattenyésztő üzemmérnök, a Nyíregyházi Állatpark (Sóstó Zoo) alapító igazgatója. Vezetése alatt a Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval, továbbá kategóriájában háromszor választották Európa legjobb állatkertjének. Az állatpark tagja lett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének is. 2025-ben került a Tisza Párthoz, mint nyíregyházi képviselőjelölt.

Bóna Szabolcs a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke, az Agrofeed stratégiai partnere, agrármérnök. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökségi tagjaként, a Kapuvári Vízitársulat Intézőbizottságának elnökeként, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron megyei és országos küldötteként, és a Rábapordányi Területi Agrárgazdasági Bizottság elnökeként is működött. 2023-ban az Év Állattenyésztője lett. 

Új stílus, új kultúra, új közhangulat

Magyar Péter után Forsthoffer Ágnes szólalt meg, aki élete legmegtisztelőbb pillanatának tartja, hogy a Tisza-frakció az Országgyűlés elnökének jelöli. Úgy értékelt, az is erős üzenet a Tisza részéről, hogy ilyen fontos feladatokra, mint a frakcióvezetés és a házelnökség, két hölgyet jelölt a közösség, ami szerinte a társadalom felé is egyértelmű jelzés. Nőként kiemelten fontos számára egy új politikai kultúra megteremtése, amelynek része a közbizalom visszaállítása, ami a Parlamentben kezdődik. Hangsúlyozta, meg kell mutatni, hogy méltóságteljes, tisztességes és becsületes munkával, egymást tisztelve lehet törvényeket hozni minden magyar érdekében, minden frakció együttműködésével. Fontosnak tartja, hogy mindenki érezze: a parlamenti viselkedés tükör a társadalom felé, és meggyőződése, hogy egy új stílus és új kultúra a közhangulatot is megváltoztathatja Magyarországon. Ennek érdekében együttműködést kért a többi frakciótól is, hogy egyenlő mércével, kulturált kommunikációval olyan munkát végezzenek, amely minden választó számára szimpatikus, és ahol a vita nem harc, hanem álláspont-egyeztetés, amely eddig hiányzott a parlamenti kultúrából.

A Tisza-frakció hatalmas felhatalmazást kapott a magyar választópolgároktól, ami nemcsak felhatalmazás, hanem nagyon nagy feladat és felelősség is – erről már a párt frakcióvezetője beszélt. Bujdosó Andrea úgy fogalmazott, ennek tudatában tisztelettel vállalta a pozíciót, mert hisz abban, hogy egy olyan Magyarország teremthető, ahol az Országgyűlésben és kormányon is érdemi, szakmai munka zajlik, amely a magyar emberek érdekeit szolgálja a lehető legkiválóbb módon. Kiemelte, hogy külön büszkeség számára: az országgyűlési frakcióban 44 képviselőnő kapott felhatalmazást, ami több, mint ami eddig volt a magyar Országgyűlésben. Meggyőződése szerint a nők jelenléte a törvényhozásban olyan szempontokat hoz be, amelyek eddig hiányoztak a magyar parlamentből.

Továbbra is elvárják az „Orbán-bábok” távozását

Magyar Péter ezután visszavette a szót. A karcagi és a sárvári választókerületben tapasztalt választási visszaélésekkel kapcsolatban azt mondta, nem indítottak jogorvoslati eljárást, mert ha ezt megtették volna, és a választási bizottság vagy a bíróság új választást rendel el, az egy-másfél hónappal eltolta volna a kormányalakítást, ami szerinte nem szolgálta volna a magyarországi érdekeket. Hozzátette: mindezt annak ellenére döntötték így, hogy állítása szerint nyílt választási csalás történt több választókerületben, szavazatvásárlással és egyéb visszaélésekkel, és úgy véli, tíz olyan körzetben, ahol a Fidesz nyert, csalás nélkül fordított eredmény is születhetett volna. Jelezte ugyanakkor, hogy büntetőeljárások már folynak többek között a tiszaburai, a karcagi és a sárvári választókerület ügyében.

Kijelentette, hogy Ágh Pétert a Tisza és szerinte az ország jelentős része nem tekinti országgyűlési képviselőnek, és úgy fogalmazott, egyetlen méltóságteljes lépés lenne számára, ha nem venné át a mandátumát, és új, csalásmentes választást tartanának. Hangsúlyozta, hogy Strompová Viktóriát tekintik képviselőnek az adott körzetben, ahogyan Kovács Hunort a karcagi körzetben, aki szerinte azért nem lett hivatalosan képviselő, mert a Fidesz csalt a választáson.

Magyar Péter kitért arra is, hogy ma szabadult a bicskei Kossith Zsuzsa Gyermekotthon egykori pedofil igazgatója, amely megerősíti abban a vállalásban, hogy a Tisza-kormány kivizsgálja az elmúlt 20 év alatt az állami gondozásban élő gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket. Hozzátette, céljuk egy olyan gyermekvédelmi rendszer kialakítása, ahol ilyen esetek nem történhetnek meg, megfelelő támogatással és valódi jelzőrendszerrel.

A leendő miniszterelnök jelezte, továbbra is elvárja az „Orbán-bábok” távozását a különböző közjogi pozíciókból, beleértve a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria vezetőit, valamint más intézmények élén álló személyeket. Közölte, 2026. május 31-ig adnak lehetőséget a lemondásra, ezt követően pedig a felhatalmazásuk és a jogi lehetőségek alapján lépéseket tesznek eltávolításuk érdekében.

Ami az újságírói kérdéseket illeti, a Magyar Hangéra a leendő miniszterelnök kijelentette, „egyfajta erkölcsi iránytűként” számít a Tisza Szigetekre. Radnai Márk alelnök nem minisztériumot kap, ő lesz az, aki segít a társadalmi vélemény bevonásában. – Újfajta politikai kultúrát szeretnénk építeni – hangoztatta. A Telex azt firtatta, hogy Magyar Péter meghívta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján tartandó ünnepségsorozatra, mégpedig annak ellenére, hogy hogy vissza akarja léptetni Magyarországot a Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC). Ő minden állami vezetőt meghívott az évfordulóra, méltó módon szeretné megünnepelni. Le tudják állítani a kilépést az ICC-kilépést, ha pedig  körözés alatti ember lép az ország területére, őrizetbe kell venni. – Nem kell nekem mindent elmondani telefonon – rázta le a kérdést, hogy beszélt-e erről az izraeli miniszterelnökkel. 

Magyar Péter kitért arra is, kéri a távozó Orbán-kormányt, hogy a május 13-án lejáró háborús veszélyhelyzetet hosszabbítsa meg május 31-ig, 160 olyan jogszabály van hatályban csak emiatt, így kell pár hét, amíg módosítják. Reméli, nem az lesz a címlapokon, hogy azért kér hosszabbítást, mert egyetért a háborús veszélyhelyzettel. Ezen túl Magyar Péter beszélt arról is, hogy Kármán András leendő pénzügyminiszter már tárgyalt a távozó Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, aki szerint nem tartható az ötszázalékos államháztartási célhiány, ettől függetlenül a lehető legtöbb szociális intézkedést elkezdik finanszírozni. Családi pótlék emelése, iskolakezdési támogatás bevezetése a rászorulóknak, adócsökkentés, nyugdíjemelés és nem mellesleg a  milliárdosok vagyonadója is jön. – C'est la vie – mondta az utóbbiról. Azoknak a közjogi méltóságoknak és más állami vezetőknek, akiket korábban lemondásra szólított fel, most május 31-ig adott ultimátumot a távozásra.