A Líra megnyerheti az utolsó pert is, az Orbán-kormány után a könyvfóliázásnak is vége lehet Magyarországon

Az Európai Unió Bírósága (EUB) ma délelőtt Luxemburgban meghozott ítélete után jó esélyt lát a Líra Könyv Zrt. arra, hogy a könyvkiadó és kereskedelmi cég - és az olvasók - számára kedvező ítélet születik a Fővárosi Törvényszéken. A keddi európai ítélet szerint uniós jogot sért a könyvek fóliázását előíró „homofób törvény”, valamint a reklámtörvény és a médiatörvény egyes rendelkezései is. A Líra üzleteit 2022-2023 folyamán több alkalommal súlyos fogyasztóvédelmi bírságokkal sújtották a most jogsértőnek talált törvény alapján és szellemében módosított kormányrendeletre hivatkozva" – írja a cég a lapunkhoz eljuttatott közleményben.

A Líra mindegyik esetben pert indított, amelyeket meg is nyert, ám ezek közül az egyik a Kúria döntése alapján újraindult. A két tinédzser fiú szerelméről szóló Heartstopper című képregény miatt kiszabott 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságról 2024 februárjában mondta ki a Fővárosi Törvényszék, hogy a rosszul fogalmazott rendelet nem kérhető számon a megbüntetett könyvesbolton. „A vessző az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok” – mondta ki a törvényszék. Néhány hónappal az ítélet után a jogalkotó módosította a rendelet szövegét, kijavítva a vesszőhibát.

A kormányhivatal azonban megtámadta az ítéletet a Kúrián, amely új eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. A megismételt eljárásban 2025 szeptemberében a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult, és a Líra kérelmére előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a magyar bíróság – a Líra kérelmével összhangban – annak értelmezését kérte, hogy a jogszabály kormányrendelet korábbi, a Heartstopper-ügy indulásakor hatályos szabálya összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ez a konkrét ügy még nem zárult le az EUB előtt, a keddi ítélet után azonban – amely nem a kormányrendeletről, hanem az annak alapjául szolgáló törvényről mondta ki, hogy ellentétes az uniós joggal – nem lehet kétséges az egyedi döntés sem" - folytatják.

A Líra természetesen megvárja, amíg a Fővárosi Törvényszék is meghozza újabb döntését, de a luxemburgi ítélet után úgy ítéli meg, hogy számukra, valamint a magyar könyvpiac és az olvasók számára is kedvezően zárul majd utolsó folyamatban lévő per is. „Természetesen abban is bízunk, hogy a kormányrendeletnek a szabad véleménynyilvánítás mellett a verseny- és az olvasás szabadságát, a gyermekek jogait és az LMBTQI emberek méltóságát is sértő, uniós jogba ütköző rendelkezései ezek után nem maradnak sokáig hatályban Magyarországon” - zárja sorait a Líra, Magyarország egyik vezető könyvterjesztő- és nyolcvankét üzletet magánénak tudó könyvesbolthálózata. 

Mint ismert, a fideszes parlamenti kétharmad által 2021. június 15-én elfogadott jogszabály miatt csak a 2021-2027-es költségvetési ciklusban több mint 600 millió eurót tart vissza a Magyarországnak megítélt fejlesztési forrásokból az Európai Bizottság. Először pedofiltörvény, aztán az Orbán-kormány átköltésében gyermekvédelmi törvény néven híresült el. Eredetileg Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és párttársa, Selmeczi Gabriella nyújtotta be a pedofil bűncselekmények elleni szigorúbb fellépésről, de aztán fideszes képviselők hozzávágtak még néhány módosítót. Közülük a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény keltett meglehetős felhördülést, amely kimondja, hogy tilos olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a „homoszexualitást” népszerűsíti. Módosították a médiatörvényt is, amelybe bekerült egy olyan kitétel, amely szerint azokat a műsorokat, amelyek alkalmasak a kiskorúak testi, lelki vagy erkölcsi fejlődésének káros befolyásolására – különösen ha központi elemük az erőszak, a születési nemtől eltérő önazonosság, a nemváltoztatás, a homoszexualitás ábrázolása vagy a szexualitás direkt, öncélú megjelenítése – az V. kategóriába kell sorolni, azaz 18 éven aluliak számára nem ajánlottként kell jelölni.

Az EUB kedden a többi között azzal nyilvánította az EU alapértékeivel ellentétesnek az egészet, hogy a gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség az „LMBTQI tartalmak” tilalmát bevezető módosításra, hiszen a védelmükre vonatkozó szabályok már a jogszabály elfogadása előtt is voltak.