„– Tűz esetén mi lesz az akkumulátorokkal? – Ezt felírjuk a kérdések közé” – Budapestet is elérte a botránysorozat, a budafok-tétényiek lázadoznak

Az álláshirdetések ritkán kavarnak politikai vihart. A XXII. kerületben mégis ez történt. Az elektromos járművekhez használt akkumulátorcellák gyártásával foglalkozó iváncsai SK On Hungary Kft-nek eddig munkaerőt kölcsönző koreai tulajdonú MTSC Hungary Kft. akkumulátormodulok vizuális ellenőrzésére, töltöttségi szintjének ellenőrzésére keresett munkatársakat márciusban a részben Budafok-Nagytétényben épülő CTP logisztikai és ipari parkba. Holott a CTP 2024 decemberében, amikor a kerület támogatását kérte a beruházáshoz, ígéretet tett arra, hogy nem adnak bérbe területet akkumulátorgyártónak, illetve veszélyes anyagok előállításával, tárolásával, forgalmazásával foglalkozó ipari vagy kereskedelmi egységeknek.

A XXII. kerületi önkormányzat választás előtti, meglehetősen feszült hangulatú testületi ülésén, ahol Karsay Ferenc fideszes polgármester „zsebtiszásokról” értekezett, az ellenzéki Bajkó-Sokoray István interpellációt nyújtott be az ügyben. Arra kérte a polgármestert, hogy számoljon be arról, hogy halad a céggel lassan két éve húzódó tárgyalás az együttműködési megállapodásról? Mit tud az önkormányzat arról, hogy az MTSC akkumulátor tesztelésre keres munkatársakat? S arról, hogy Göd, Debrecen vagy Sóskút után valóban jó lenne-e, ha a kerületben is megvetné a lábát az akkumulátoripar?

Karsay Ferenc erre közölte, hogy az ülésre meghívták a CTP magyarországi vezetőjét, Gondi Ferencet, de nem ért rá. Írt viszont egy levelet, amelyben sajnálatos félreértésnek nevezte a fentieket. a polgármester kijelentette, hogy a kerület közigazgatási perben támadta meg a fővárosi és a Pest megyei kormányhivatal határozatát, amely szerint a logisztikai park létesítésének nincs jelentős környezeti hatása, így környezeti hatásvizsgálat lefolytatására sincs szükség, a Fővárosi Törvényszék azonban tavaly elutasította a keresetet. Hiába fordultak az ügyben a Kúriához is, az helyben hagyta a Törvényszék ítéletét, mondván, a létesítmény sem építészeti, sem környezetvédelmi szempontból nem lett felkészítve veszélyes anyagok tárolására, a bérlők személye pedig nem ismert. A logisztikai park ezután tovább terjeszkedett Érd felé. A XXII. kerület ekkor az Energiaügyi Minisztériumnál kopogtatott, azt kérve, hogy az új beruházást a korábbival együtt bírálják el, hiszen azzal természetes és jogi egységet képez, a környezeti hatások pedig összeadódnak. A beruházás érinti az Országos Ökológiai Hálózat pufferterületét, közel van a Dunához. Jelenleg zajlik a felülvizsgálat. Az együttműködési megállapodást azóta se írták alá a céggel.

A CTP szerint a „valóságtól teljes mértékben távol álló feltételezésekre” épül mindez. Gondi Ferenc ügyvezető azt is leszögezte az önkormányzatnak írt levelében, hogy a CTP-nek nincs az MTSC Hungary-val sem bérleti, sem egyéb jogviszonya, és a nevezett társaság nem folytat tevékenységet a CTP Park Budapest, Érd területén. 

Az ügyben – ahogy a 24 is – mi is megkerestük Gondi Ferencet, aki megismételte a fentieket, illetve külön kérdésünkre kijelentette, hogy a park megnevezésével megjelenő álláshirdetésekhez a CTP-nek nincs köze, azokra nincs ráhatása. Mint írta: „a logisztikai parkban kizárólag a CTP-vel szerződésben álló, ellenőrzött partnerek működhetnek, amelyek tevékenysége megfelel az épület besorolásának és az ezzel kapcsolatos valamennyi hatályos környezetvédelmi jogszabálynak. A bérleti szerződések egyértelműen szabályozzák a területek használatát, beleértve az esetleges további használatba adás feltételeit is, amihez társaságunk hozzájárulása szükséges.”

De akkor miért toborzott a nagytétényi CTP Parkba akkumulátor tesztelőket az MTSC? Tovább kuszálta a helyzetet az MTSC Hungary Kft. levele, amelyet Kazinczy Krisztinának, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt XXII. kerületi önkormányzati képviselőjének kérdéseire küldtek.

Az MTSC ebben hangsúlyozta, hogy tevékenységük nem tartozik az „EKHE (Egységes Környezethasználati Engedély - a szerk.) kötelezettségek hatálya alá, mivel kizárólag késztermék állapotú akkumulátorok roncsolásmentes feszültségmérését végzik –, szétszerelés, kémiai kezelés vagy az akkumulátor komponenseinek szétválasztása nélkül” -, ami álláspontjuk szerint „nem minősül gyártásnak”, így nem esnek a Seveso III. (veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló irányelv) engedélyezési kötelezettség hatálya alá sem.

Arra is kitértek, hogy idén márciusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztálya előre be nem jelentett helyszíni vizsgálatot végzett telephelyükön. (Azt nem említették, hogy pontosan hol – a szerk.) A hatóságok - mint írják - megerősítették, hogy tevékenységük teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak. Azt is hozzátették, hogy azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg a tesztjeik küszöbértékeinek, eredeti állapotukban visszaküldik partnerünknek, így a telephelyen sem veszélyes hulladék tárolása, sem hűtővíz-, sem technológiai szennyvíz- kibocsátás nem keletkezik. Majd újra leszögezték, hogy engedélyre sincs szükségük. Végezetül hozzáteszik: „A fenti minőségellenőrzési jellegű tevékenységekre vonatkozó toborzás a CTP Park Érd telephelyen jelenleg is folyamatban van”. A levelet április 2-án küldték el. De hogyan toborozhatnak munkatársakat egy olyan telephelyre, ahol elvileg semmilyen jogcímen nem végezhetnének semmiféle tevékenységet? Ráadásul az Opten cégadatbázis szerint január óta nem is foglalkoznak munkaerő-kölcsönzéssel.

Az ügy híre közben a szomszédos Érdre is eljutott, ahová átlóg a CTP logisztikai parkja. A Népszava kérdésére Érd önkormányzata azt válaszolta, hogy Csőzik László polgármester még azon a napon, amikor először hírt kapott az akkus munkatoborzásról, levelet írt a CTP ügyvezetőjének, Gondi Ferencnek. A levélre azóta sem kaptak írott választ, de az ügyvezető telefonon azt a tájékoztatást adta a polgármesternek, hogy

A soványka válasz nem nyugtatta meg a polgármestert és a nyilvánossághoz fordult. A sóskúti Dongwa akkugyár elleni tüntetésen jelezte a lakosságnak: lehet, hogy Tétény irányába is meg kell szervezni a lakossági ellenállást, tiltakozást.

Elfojtott indulatok

Sűrű esőcseppek között szállingóztak az érdeklődők a CTP logisztikai parkjába betelepült akkuüzem okán meghirdetett lakossági fórumra kedd este a nagytétényi Szelmann Házba. Az önkormányzat mintha ünnepségre készülődött volna, pogácsák, szendvicsek várták az érkezőket. A Mettallochemia rendszerváltáskori bezáratása, majd az erősen szennyezett gyártelep kéményrobbantással induló kármentesítésre még élénken él sok kerületi emlékezetében. Így ha lassan is, de a kezdésre teljesen megtelt a terem.

Karsay Ferenc fideszes polgármester bevezetésként felemlegette a Föld napját, a Metallochemia ügyét, majd külön megköszönte a CTP-nek ezt a tájékoztatót. Azt is felidézte, hogy egykoron ide tervezték a budapesti szennyvíztisztítót, de az végül Csepelen épült meg, helyére épül az ipari park. A CTP a tervezéskor sok ígéretet tett az önkormányzatnak, de ebből eddig semmi nem valósult meg. Karsay azt is elsorolta, hogy a kerület eddig mi mindennel próbálkozott: közigazgatási per, minisztériumi fellebbezés.

A CTP nyitányként a helyi gazdaság fellendítéséről, együttműködésről és rugalmasságról beszélt. Gondi Ferenc ügyvezető egész kis székfoglalóval készült, egészen távolról indult a holland alapítókkal. Mára 15 millió négyzetméternyi csarnokot építettek 11 európai országban. A cég működési modellje a hosszú távú bérbeadás. Magyarországon 17 helyszínen építettek eddig 1,5 millió négyzetmétert. Előadásának ezen a pontján rögzítette, ami eddig megjelent, az félreértésen alapul. A területre tervezet beruházás 2021-ben lett kiemelt beruházás. A CTP már így vásárolta meg. (Itt megpróbálták kérdésekkel kizökkenteni, de nem sikerült.) Gondi szerint ideális a lokáció, a legközelebbi lakóházak Érden 600 méterre vannak. Gondi elismerte, hogy nem sikerült aláírni az együttműködést a kerülettel, mivel 1,5 milliárd forintot kért az önkormányzat, de szerintük ennek piaci értéke legfeljebb 100 millió lehetne. A szerződéstervezetben, amit még nem írtak alá, vállalták, hogy akkumulátor gyártása soha nem fog itt történni. Évente 360 millió forint adót fizetnének a kerületnek, ha teljes egészében megépülne a raktárbázis.

Gondi a lakossági kérdésekre adott válaszok előtt leszögezte: a bérlők tevékenységéért nem felelnek. A terem egy emberként hördült fel. Kiemelte, hogy a telepen nincs ipari-termelő tevékenység, csak raktározás. Így őket nem is érinti a jegyző határozata. Arra a kérdésre, hogy hány embert foglalkoztat az MTSC, azt válaszolta Gondi - aki korábban mindenkinek tagadata, hogy a telephelyen egyáltalán jelen van az MTSC - hogy az 1-es számú épületben három bérlő van: az egyik hivatalos alvállalkozójaként van jelen az MTSC, amely az új akkumulátorok feszültségét, töltöttségét méri. A bérlőként szintén ott lévő SK On pedig kész akkumulátorokat tárol a csarnokban. Ezek kész, új akkumulátorok, nem bontják meg és nem szerelik szét ezeket. Így nem veszélyeztetik a környezetet. Gyakorlatilag ezt ismételgette válaszként minden kérdésre.

A hallgatóság többször is megpróbálta megakasztani, sikertelenül, mert előbb végig akartak menni a korábban összeírt kérdéseken. Így kiderült, hogy a közeli helyi vízbázis szennyezett, 26 éve nem működik. Nincs határértéket túllépő zaj-, por-terhelés sem a területen. Napi 50 kamionról halad át itt.

– hangzott a válasz és folytatódott a fojtott hangú felolvasás. Később megválaszolták: a raktár beépített automata tűzoltó rendszerrel védett.

A kérdésekre adott válaszokban elismerték, hogy az akkumulátor szállítása a veszélyes anyagokra vonatkozó ADR szabályok szerint történik, de az nem derült ki, hogy a raktározáskor miért nem kell ezeket érvényesíteni.

- Miért titkolták eddig, hogy az SK On partnerei a CTP bérlői? – hangzott a kérdés. Meg kell különböztetni, mi az ami kiadható és mi számít üzleti titoknak. Nincsen semmi olyan körülmény, ami ezt ebben az esetben indokolná. A bérlők teljes névsora üzleti titok. – válaszolta Gondi Ferenc, majd hozzátette: „ez a bérlő máshol üzleti partner, soha nem volt még panasz rá.

Az alvállalkozókat rendszeresen bírságolják a sárfelhordás miatt. A raktárbázishoz vezető út ugyanis egyelőre nem készült el. Azt is leszögezték, hogy a CTP politikától független cég. Tavaly például egy kínai céget csábítottak ide. Karsay Ferenc ekkor közbevetette, hogy a CTP által benyújtott megállapodás tervezetből hiányoztak az önkormányzat által kért pontok. A cég pedig azért ragaszkodik a logisztikai központ részetekben történő engedélyeztetéséhez, mert így az összeadódó hatásokat nem mérik. A cég szakértője szerint ez nem igaz, ők egyben az egész területre készítik el a környezetvédelmi dokumentációt. S így ment ez végig: a lakosság, önkormányzat felvetettek egy problémát, a cég és szakértői viszont az bizonygatták, hogy minden rendben. 

Csőzik László, Érd polgármestere nem tekinti barátságos lépésnek, hogy a területükre is átfolyó raktárbázison akkumulátorokat tárolnak és mérnek. Amikor leszerződtek a céggel, akkor belevették, hogy semmiféle akkumulátorgyártási tevékenység nem folyhat a telepen. Azt se tagadta, hogy Érd iszonyúan szegény, filléres gondjai vannak, rá vannak szorulva az általuk befizetett iparűzési adóra. Mint mondta: „döntően megnyugtató válaszok hangoztak el, de nem szabad ennyivel beérnünk. Nincs arra lehetőség, hogy ez a koreai társaság elmenjen?” – tette fel a kérdést.