Vizsgálatot sürget az amerikai kongresszusi képviselő amiatt, kapott-e magyar közpénzt a CPAC

Szövetségi vizsgálatot sürget egy demokrata kongresszusi képviselő amiatt, hogy magyar közpénz kerülhetett a Trump-közeli Konzervatív Politikai Akciókonferenciához (CPAC).

Mike Levin az amerikai adóhatóságnak, a Szövetségi Választási Bizottságnak és az igazságügyi minisztériumnak írt levelében azt kérte, vizsgálják ki, hogy a CPAC kapott-e magyar állami forrásokat, és sérültek-e amerikai kampányfinanszírozási, adójogi vagy a külföldi ügynökök regisztrációjára vonatkozó szabályok.

Levin komoly aggodalmát fejezte ki Magyar Péter megválasztott magyar miniszterelnök friss állításaival kapcsolatban, amelyek szerint a szervezet magyar közpénzt kapott az Orbán-kormánytól. A képviselő szerint, ha az állítások igazak, a történtek közvetlen támadásnak minősülhetnek az amerikai demokrácia tisztasága ellen, különösen egy olyan kormány részéről, amely szerinte kész volt az Orosz Föderáció érdekeit szolgálni. Arra kérte az illetékes szövetségi szerveket, hogy proaktívan működjenek együtt a magyar kormánnyal. Úgy véli, a kampányfinanszírozási szabályok egyértelműek: külföldi források nem használhatók fel az amerikai választások befolyásolására.

Levelében azt írta, politikai jelöltek, kampányok és politikai akcióbizottságok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el külföldi kormányoktól pénzbeli támogatást vagy más értékkel bíró hozzájárulást. A külföldi kormányoknak tilos független választási kiadásokat finanszírozniuk, illetve választási célú kommunikációt finanszírozni az Egyesült Államokban. Felidézte, hogy Budapest 2022 óta minden évben otthont adott a CPAC Hungarynek. Azt is jelezte, hogy az állítások akkor kerültek felszínre, amikor szerinte a Trump-adminisztráció éppen azokat a védőkorlátokat bontja le, amelyek az amerikai politikába irányuló külföldi beavatkozás ellen védenek. Példaként említette az FBI külföldi befolyásolással foglalkozó munkacsoportjának megszüntetését, valamint az igazságügyi minisztérium 2025. februári feljegyzését, amely szerinte visszafogta a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló amerikai szabályok érvényesítését.

Levin több kérdésre is választ vár. Egyebek mellett arra kíváncsi, hogy az érintett szövetségi szervek együttműködnek-e a magyar hatóságokkal annak kivizsgálásában, kapott-e a CPAC külföldi kormányzati forrásokat, és ha igen, milyen összegben, illetve melyik CPAC-hoz köthető szervezethez kerültek ezek a pénzek.

Azt is kérdezte, vizsgálják-e, hogy az esetleges magyar kormányzati forrásokat felhasználták-e választási vagy politikai tevékenységre, politikai jelöltek vagy köztisztviselők utaztatására, illetve választási célú kommunikációra az Egyesült Államokban. Arra is választ vár, hogy ha nem ilyen célokra fordították a pénzt, akkor mire használták fel.

Levin emellett tudni akarja, hogy a CPAC által elfogadott külföldi kormányzati támogatások, illetve a szervezet éves magyarországi rendezvénye keletkeztethettek-e regisztrációs kötelezettséget a külföldi ügynökök bejegyzéséről szóló törvény, vagyis a FARA alapján.

Levelében hangsúlyozta, hogy aggályai nem egyetlen jelöltről, kampányról vagy bizottságról szólnak, hanem az amerikai választások tisztaságáról és az amerikai demokrácia állapotáról. Úgy fogalmazott, az állítások gyors és alapos választ követelnek az illetékes szervektől annak érdekében, hogy érvényesüljön az amerikai politikába történő külföldi beavatkozással szembeni zéró tolerancia elve.