Nagy a kísértés, hogy a jogállam visszaépítésének kérdését más ügyekkel is összekösse az Európai Bizottság, mondta a Népszavának Eric Maurice, a brüsszeli European Policy Centre agytröszt szakpolitikai elemzője. Könnyen lehet, hogy a magyarokkal való tárgyalásokon más politikai kérdések is előkerülhetnek, pedig szerinte a befagyasztott uniós pénzek feloldásának kérdése a jogállamiságról kellene, hogy szóljon.
12 ezer milliárd forint a tét, heteken belül meglehet a politikai megállapodás az uniós forrásokértSürget az idő, hogy az új Tisza-kormány konkrét lépéseket tegyen és az Európai Bizottság feloldja annak a 17 milliárd eurónyi befagyasztását, amit az elmúlt években főleg korrupcióellenes és jogállami kritériumok miatt az EU visszatartott Magyarországtól.
Eric Maurice lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Magyar Péter kétharmados felhatalmazása miatt a Bizottság magas elvárásokat támaszthat felé, hiszen mondhatják, hogy mindenre megvan a lehetősége. Ugyanakkor szerinte nem lehet túl szigorú az Európai Bizottság sem az értékelésnél, hiszen nagyon rövid az idő.
Nem teheti meg a Bizottság, hogy ha nem tud az új kormány mindent végrehajtani – például intézményi reformokat, új rendszereket működtetni-, akkor azt mondja, hogy semmi pénzt nem adnak.
2023 végén Magyarországnak már feloldottak 10 milliárd eurónyi befagyasztott pénzt, a bírósági reform elindítása miatt. Ezt aztán a kormány nem fejezte be, sőt tovább élezte a konfliktus a bíróságokkal. Sokan akkor úgy értékelték, ez a 10 milliárd euró volt az ára annak, hogy Orbán feloldotta a vétóját és Ukrajna hivatalosan is az EU tagjelöltje lehetett. A pénz átengedését az Európai Parlament meg is támadta az EU bíróságán, mert szerintük a Bizottság nem tudta megindokolni a feloldást megfelelően, a per még jelenleg is tart.
Maurice szerint a Bizottság a mostani folyamattal üzenhet más illiberális vezetőknek is, akik Csehországtól Szlovákiáig több országban működnek. Maurice felhívta a figyelmet, hogy az Orbánnal szövetséges erők közül többen most hangsúlyozzák, hogy leköszönő kormányfő gyorsan és békésen adta át a hatalmat, ami annak a bizonyítéka, hogy ő egy demokrata.
Több kötelezettségszegési eljárást és pert indít Magyarország ellen az Európai Bizottság, nem tűri az üzemanyagárstopot és az embercsempészek szabadon engedését semA Fidesz kezdeményezi a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetését Magyarország ellenOrbán távozásával Maurice szerint számos témában is őszintébb vita kezdődhet: több tagállam javasolta korábban, hogy a nemzeti vétók miatt több döntésnek kellene születnie minősített többségi alapon (ahol a tagállamok 55 százalékának kell úgy szavaznia, hogy az az EU teljes lakosságának 65 százalékát tegye ki). A kérdés most az, hogy ezt hogyan, mikor és milyen biztosítékok mellett lehetne használni. Szerinte érdemes lesz figyelni, hogy akik eddig kardoskodtak a többségi döntések mellett, mit is mondanak a részletekről.
A múlt heti ciprusi informális EU-csúcson – 16 év után az első Orbán nélküli találkozón -, nagyon sok vitás kérdés volt, például a következő hétéves uniós költségvetésről. Ez azt mutatja, hogy nem csak Orbán miatt voltak nehézségek az EU-ban, magyarázta a szakértő. Az igazi változás Magyar első EU-csúcsán fog bekövetkezni. Ez elsősorban a nyelvhasználatot és a megfogalmazást fogja érinteni, még akkor is, ha tudjuk, hogy néhány ügyről olyan véleménye lesz, amely megnehezítheti a tárgyalásokat, tette hozzá Maurice.
Manfred Weber szerint Vlagyimir Putyin bábjai elveszítették a vezetőjüketValamiért sietni kellett, még a parlamenti választás előtt döntött az EU Bíróságára történő kinevezésekről az Orbán-kormány