A hatvani Bátor Tábor nyílt napján korábbi táborozók és a cimborák ünnepelték együtt az életet és élték át az újratalálkozás örömét. A közös örömhöz tartozott a 2024-es és 2025-ös tábortánc eltáncolása, amiben együtt vettek részt a gyerekek, szülők, cimborák.
Kísérőnk, az alapítvány önkéntese, Réka elmondta, hogy a táborba szakorvosok ajánlásával kerülnek be a 0-18 év közötti gyermekek. „Van, hogy két kemoterápiás kezelés között vagy a lezárult kemoterápia után jönnek táborozni a gyermekek, akiknek a testi-lelki gyógyulásában rengeteget segít, hogy látják, nincsenek egyedül a betegségükkel, olyan közösségben tudják feldolgozni a velük történteket, ahol mindenki érti, tudja, mi mentek keresztül, saját kortársaikkal beszélhetik meg, kinek, milyen nehézségei voltak.”
Az egy hét elteltével, lelkileg feltöltődve, rengeteg élménnyel gazdagodva távoznak a táborlakók, de az önkéntesek számára is fantasztikus emlék a táborban töltött idő.
Réka elmondta, hogy az önkéntesek kiválasztása több fordulóban történik. „Az egyéni interjú mellett rendezünk csoportos találkozást is a jelentkezőkkel, ahol arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan tudnak csapatban együttműködni, ki, hogyan reagál a váratlan helyzetekre, felmérjük az érdeklődők türelmét, kitartását is.”
Nem ritka, hogy korábbi táborlakók később önkéntesként térnek vissza a táborbade ez nem jelent előnyt a cimborák kiválasztásánál. „A korábbi táborozóknak pontosan ugyanazt a kiválasztási folyamatot kell végig csinálni, mint a többieknek. Nagyon örülünk annak, ha évek elteltével visszatér hozzánk egy korábbi táborozó, de a kiválasztási folyamat szigorú szabályok szerint zajlik szakpszichológusok részvételével, senkivel sincs kivételezés.”
Viki 2009-ben a családi tábor résztvevőjeként járt először Hatvanban: a hat évnél fiatalabb gyermekek a szüleikkel együtt családi táborban vehetnek részt. Viki 22 éves, a szegedi egyetemen tanul, közgazdász szeretne lenni és idén bekerült a cimborák csapatába. Mivel a táborozók 6-18 év közöttiek, a cimboráknál 20 év az alsó korhatár, hogy legalább két év legyen a különbség a legidősebb táborozó és a legfiatalabb önkéntes között.
„Nagyon örültem, amikor fölvettek cimborának, várom, hogy önkéntesként vegyek részt a táborban – mondta Viki lapunknak a magaskötél-pályán, ahol a több méter magasból induló hintánál állt sorban a barátnőjével. – Fantasztikus élmény volt itt táborozni, a másik családdal, amelyik velünk itt volt, nagyon hosszú ideig tartottuk a kapcsolatot, a tábor ideje alatt nem gondoltam a betegségemre, édesanyámnak is nagyon sokat segített a betegségem feldolgozásában a táborban töltött idő.”
„A Bátor Táborban 2001 óta élményekkel gyógyítunk. Sorsfordító élményeket nyújtunk a súlyos betegséggel küzdő, vagy élethosszig tartó megbetegedéssel élő gyerekeknek és családtagjaiknak, illetve azoknak a családoknak, akik elvesztették gyermeküket. A táborok mellett nevetést viszünk a kórházi ágyak mellé, az osztályközösségekbe és online programjainkon keresztül az otthon falai közé. Erőt és bátorságot adunk a játékon és közös élményeken keresztül a nehéz helyzetekben. Hisszük, hogy a felhők fölött mindig süt a nap.”
Bátor Tábor küldetés
Bátorság anyáknak
Idén az Alapítvány egy új kezdeményezéssel szeretne teret adni annak, hogy az édesanyák elmondhassák nehéz történeteiket, amelyek sokszor sajnos a veszteségről, betegségről, fájdalomról, a mindennapok küzdelmeiről szólnak. Az anyák napja különösen nehéz azoknak az édesanyáknak, akik elvesztették gyermeküket. Ez a téma még napjainkban is tabunak számít a társadalomban. Barabás Éva, az RTL Klub műsorvezetője, a Bátor Tábor nagykövete gyermekeiket elveszített és beteg gyereket nevelő édesanyák történeteit olvasta fel a jelenlévőknek a tábor félreeső, csendes szegletében. Bevezetőjében arról beszélt, hogy a Bátorság anyáknak program egy szimbolikus ösvény, egy mentális séta és azt emelte ki, hogy az édesanyák történetei nemcsak a veszteségről szólnak, hanem a bátorságról is, hogy az érintettek beszélnek a velük történtekről, a közösségi élmény pedig azért nagyon fontos, mert segít a feldolgozásban, ha valaki látja, nincs egyedül. A www.batorsaganyaknak.hu honlapon lehet olvasni azokat a történeteket, melyekben beteg gyermeket nevelő vagy veszteséget átélt édesanyák írtak arról, hogyan küzdöttek meg a legnehezebb élethelyzetekben. Lapunknak a szervezők elmondták, hogy volt színésznő, aki azért nem vállalta a részvételt, mert annyira megrázták a leírtak, hogy jelezte, ezeket a szövegeket nem képes felolvasni.
„Nem maradt akarat, nem maradt erő, nem maradt semmi” – írta például az egyik édesanya a gyermeke elvesztése után.
Egy másik szülő leírásában az szerepelt, hogy napközben működni kellett, nevelni kellett a másik gyermeket, végezni a napi feladatokat, éjszaka, a sötétben lehetett sírni, gyászolni, elgyengülni, amiből a külvilág semmit sem látott.
„Évek óta szervezünk a Fókusz című műsorunkban adománygyűjtést a Bátor Tábornak, a leírt történetek engem is nagyon megráznak, a feladat ad erőt ezek felolvasásához – mondta Barabás Éva a Népszavának. – Jó volt látni a közös emlékezésen édesapákat is, gondolkozom azon, hogyan lehetne ezzel a témával is foglalkozni. Az édesapák szerepe is nagyon fontos a gyász feldolgozásában, szerintem sokszor az apákat jobban megtöri egy ilyen tragédia, mint az édesanyákat. Lehet, hogy apák napján érdemes lenne ezzel a témával ugyanúgy foglalkozni, mint anyák napja előtt az édesanyák veszteségeivel.”
A történetek felolvasása után a résztvevő szülők, testvérek egy-egy kavicsra festhettek üzenetet, ami számukra különösen fontos.
Miért van pórázon a sólyom?
A Bátorság anyáknak programtól nem messze vidám sólyombemutató zajlott a sportpályán, sok nevetéssel. „Gyerekek, szerintetek, miért van póráz a sólymon?” – tette fel a kérdést a madarat pórázon tartó solymász. Pár másodperc szünet után megadta a választ: „Mert Mari néni nem örülne neki, ha a sólyom meglátogatná a kertjében a macskát.” A röptetés előtt egy másik kérdést is kapott a hallgatóság. „Miért vesz egy nagy levegőt a solymász, mielőtt elengedi a madarat?” Mivel erre a kérdésre sem találta el senki a jó megoldást, újabb viccel segített a szakember:
„mert a sólyom elrepülése biztos, a visszatérésében csak reménykedni lehet.”
A szomorúság és a vidámság kettőssége jellemzi a táborok mindennapjait is. Réka elmondta, a tábor a szabadságról szól, ebbe beletartozik az is, hogy mindenki szabadon utat engedhet az érzelmeinek. A sírás, a szomorkodás ugyanúgy hozzátartozik a gyász vagy a betegség következtében átélt traumák feldolgozásához, mint az önfeledt nevetés. A zárás előtt pár perccel derült ki, hogy véletlen cipőcsere történt az ugrálóvárnál. Fekete-rózsaszín-fehér cipőből valaki véletlenül másét vette fel. Hamar kiderült, hogy a cipők színe egyezett, a méretben volt különbség. Az érintett családok nevetve cserélték vissza a gyermek-lábbeliket.
Mindenki lovagolhat
A Bátor Táborban a gyerekek körében nagyon népszerűek a terápiás lovak. A bátrabbak különböző feladatokat is végrehajthatnak a lovon ülve, a félénkebbek ülnek a lovon. Akadnak gyermekek, akik nagyon félnek az élő lovaktól, a táborban őket sem fosztják meg a lovaglás élményétől.
A táborban semmi sem kötelező, a cimborák mindenkit arra biztatnak, hogy számára vállalható mértékben lépjen túl a komfortzónáján. Van, akinek az a kihívás, hogy megsimogatja a lovat – van, akinek pedig éppen az, hogy a lovarda előtti falovon, Fabatkán lovagolhat.
Minden tábor ingyenes
A Bátor Tábor résztvevői számára ingyenes a táborozás. A Bátor Tábor Alapítvány állami támogatás nélkül, adományokból működik és segít a családokon. Ehhez a tevékenységhez az 1 százalékos adófelajánlások mellett nagyon sokat segítenek a napi működésben az állandó adományok. Vannak adományozók, akik minden évben támogatják anyagilag az alapítványt. Havonta egy kávé ára is nagyon komoly segítséget jelent. Aki anyagilag szeretné támogatni az alapítványt, a 10918001-00000015-88740016 számlaszámra utalhatja el a támogatás összegét.
Cimbiózis
A Bátor Tábor Alapítvány 2020-ban indította el Cimbiózis elnevezésű programját, amelynek célja az önkéntesség kultúrájának népszerűsítése és a civil összefogás erősítése. A program keretében a tábor önkéntesei, a cimborák más civil szervezetek munkáját segítik.
Lélekmadár tábor
Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Lélekmadár tábort olyan családok részére, amelyek balesetben, születés környékén vagy betegség következtében veszítették el gyermeküket. A táborban egy éven belül háromszor négy napot tölthetnek el a családok, az élményterápia mellett a gyász feldolgozásában terapeuták is segítenek. A Lélekmadár táborban hasonló sorsú családok találkoznak egymással és a szakemberek egyformán segítenek minden családtagnak. A tábor zárása után a résztvevők elültetnek egy örökzöld fenyőt. Az idei nyílt napon is voltak családok, akik az általuk ültetett fánál emlékeztek csendben.
