ellenzék;Kijev;látogatás;Aljakszandr Lukasenka;száműzetés;Belarusz;Szvjatlana Cihanouszkaja;orosz-ukrán háború;

Kijevbe utazott vonattal Szvjatlana Cihanouszkaja Belaruszból száműzött ellenzéki vezető

A pünkösdvasárnapi pusztító orosz légitámadást követő látogatás célja a szolidaritás mellett az ukrán vezetés és a belarusz ellenzék szorosabb együttműködése.

Első hivatalos látogatására Kijevbe érkezett a száműzetésben lévő belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja – számolt be a hétfői eseményről a The Kyiv Independent. Hozzátették, hogy az utazásra alig egy nappal azután kerül sor, hogy az oroszok pünkösdvasárnapra virradóra pusztító légicsapást mértek az ukrán fővárosra és környékére. A támadásban legkevesebb négy ember meghalt, csaknem százan pedig megsebesültek.

A hazájában távollétében „hazaárulás és a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés” vádjával 15 év börtönbüntetésre ítélt, korábbi információk szerint Litvániában élő Cihanouszkaja vonattal érkezett Ukrajnába. Első útja Maria Zajceva belarusz aktivista sírjához vezetett, aki korábban csatlakozott az ukrán erőkhöz, és 2025 januárjában Kelet-Ukrajnában vesztette életét.

A lap emlékeztetett, hogy Aljakszandr Lukasenka, akinek a rezsimje engedélyezte az orosz erőknek, hogy Belarusz területét használhassák a 2022 februárjában Kijevet célzó támadáshoz, nemrég tagadta országának részvételét az orosz-ukrán háborúban, sőt találkozót ajánlott Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, de Ukrajna elutasította ezt az ajánlatot.

A következő napokban Cihanouszkaja várhatóan találkozik ukrán vezetőkkel, önkéntesekkel és száműzetésben élő belarusz szervezetek képviselőivel. A megbeszélések fő témái között szerepel Ukrajna és a belarusz demokratikus ellenzék együttműködése, a regionális biztonság, valamint az, hogyan lehetne megakadályozni, hogy Beruszt még jobban bevonják Oroszország Ukrajna elleni háborújába.

Társult tagként csatlakozhatna Ukrajna az EU-hoz – javasolja Friedrich Merz német kancellár, sokak szerint azonban jogilag nem megoldható a terv, az alapvető problémát inkább kikerülné, mint megoldaná. „Mi nem félmegoldásokkal, hanem teljes erőből védjük Európát. Nem volna fair, hogy Ukrajna jogot kap a jelenléthez az Európai Unióban, de eközben elnémítják” – hívta fel a figyelmet válaszában az ukrán elnök.