Négy nappal a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt írta alá a megszűnő Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium a budai fonódó villamos második ütemének kivitelezését célzó, 26,8 milliárd forint értékű szerződést. Ezenfelül 537 millió forint a tartalék keret. A közbeszerzési döntőbizottságot is megjárt tendert a Swietelsky Magyarország Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. párosa nyerte. A kötbérterhes befejezési határidő 39 hónap. A projekt uniós társfinanszírozásban valósul meg. Most már pénz is lesz rá.
Magyar Péter miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy sikerrel jártak az uniós tárgyalások és a Magyarországot illető forrásokból 16,4 milliárd eurót, mintegy 6000 milliárd forintot sikerült felszabadítani. Az uniós források segítségével a kormány megkezdi Magyarország újjáépítését, a közszolgáltatások helyreállítását.
Ursula von der Leyen a Népszavának: Ezt a pénzt megérdemlik a magyarok, versenyt futottunk az idővel, és nyertünkAz uniós forrásokból megvalósuló első projektek egyike lehet a budai fonódó villamos 2. üteme, hiszen már a kivitelezésnél tartanak és
nem sok hasonló készültségi fokon álló projekt van, amelyre a szűk határidővel felhasználható EU-támogatásokat költeni lehet.
De tagadhatatlanul van némi pikantéria abban, hogy a Tisza-kormány az elsők között egy NER-kötelékbe tartozó cégcsoport beruházásában felépült új negyed – benne a hivalkodó Mol-toronnyal és az erősen vitatható céllal és áron megvásárolt új MÁV-székházzal - megközelítését segítő projektre költ a megszerzett uniós pénzből.
A projektet ráadásul egy olyan cég valósítja meg, amelyet 2010 és 2016 között Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt vezetett és azóta is számos állami beruházáson dolgozott.
(Bejelentkeztek az A-híddal párban a Gubacsi-híd kivitelezésére is, de a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a jogorvoslati kérelmet, amit az A-Híd azután nyújtott be, hogy Lázárék aránytalanul alacsony ár miatt érvénytelennek nyilvánították az ajánlatukat.)
Közös javaslatot nyújt be Karácsony Gergely és Vitézy Dávid a budai fonódó villamoshálózat bővítésérőlA budai fonódó első üteme még 2014-2016 között valósult meg azzal a céllal, hogy a széttagolt budai villamosvonalakat egységes hálózattá alakítsák és átszállás nélküli kapcsolatot biztosítsanak Óbudáról Kelenföldig. A 2. ütem tervezését 2020-ban a Vitézy Dávid közlekedési miniszter, akkor még a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezetőjeként rendelte meg és a most a kivitelezési tender eredményének nyilvánosságra kerülésekor nagy örömének adott hangot, hogy a projekt megvalósulhat. Az ide vezető út meglehetősen kacskaringósra sikeredett. Hiába készültek el ugyanis a tervek 2022-re, vita támadt a BFK, a XI. kerület és a Főváros között, így a kivitelezői közbeszerzést csak 2025 tavaszán indították el, méghozzá nem a BKK, hanem a Lázár János vezette ÉKM.
Az új fonódó a már meglévő hálózathoz csatlakozik a Szent Gellért térnél, innen indulva a Duna partján halad majd el a BME és az ELTE campusa előtt. A Rákóczi hídtól délre kanyarodik majd nyugatra, és a MOL-torony után a Dombóvári út és a Budafoki út kereszteződésében ér véget.
Az aláírt szerződés szerint az új vonalhoz 2,8 kilométernyi pálya épül, amelyből 1,6 km füvesített szakasz lesz összesen 7 darab akadálymentes megállóval.
Újakra cserélik a beruházás által érintett közműveket és épül 2660 méter új kerékpárút is. A pálya mentén 394 fát és 27 431 új cserjét ültetnek el. A Szent Gellért tértől a Bertalan Lajos utca vonaláig csillapított forgalmúvá alakul a Műegyetem rakpart, megszűnik a parkolási funkció, a várakozások szerint jelentősen csökken majd az autóforgalom.
A részben az EU kohéziós alapjából fizetett 26,8 milliárd forintos beruházás a BME és az ELTE campusok mellett bekapcsolják a városi vérkeringésbe az Infoparkot és a BudaPart néven felépülő városrészt, ahol a Mol és a MÁV új székháza is található.
Az Orbán-kormány visszavonta a tendert, egyelőre nem épülhet a fonódó villamos a Kopaszi-gátigA kötött pályás kapcsolat állami és uniós közpénzből épül meg. A gigantikus új negyed építéséből jelentős profitot húzó Kopaszi Gát Zrt. az elérhető információk szerint nem ad bele egy fillért sem. A cégnek egészen a választások előttig három tulajdonosa volt: a NER-kötelékébe tartozó Garancsi István, az Orbán-vő Tiborcz István és Hernádi Zsolt MOL-vezér, illetve ezek érdekkörébe tartozó cégek és magántőkealapok. Garancsi a választások előtt több lépcsőben kiszállt, bár nem került messze tőle a tulajdonrész, hiszen cégtársa Scheer Sándor három éve alapított cége, a SSViridium Kft. vette meg. A befektetői csoport legnagyobb húzása kétségtelenül a magyar állammal kötött üzlet volt. Az Orbán-kormány 255 milliárd forintért vásárolt tőlük hat irodaházat. Ebből kettőt a MÁV-csoport kapott meg. A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. a választások hétvégéjén költözött be a vállalat az új székházba, a többiek az év második felében követik őket.
A második ütem építése tehát hamarosan elkezdődhet és már tervezik a következő szakaszt: a Budafoki úttól a Savoya parkig. Az erről szóló javaslatot Karácsony Gergely főpolgármester Vitézy Dáviddal - akkor még a Podmaniczky Mozgalom vezetőjeként fővárosi képviselő volt – együtt nyújtotta be tavaly októberben. Az indoklás szerint Újbuda Duna-parti sávja az elmúlt években Budapest egyik legnagyobb fejlesztési területévé vált – irodák, lakóparkok, új városrészek nőttek ki a földből a Dombóvári úttól egészen a kerülethatárig a régi ipari területek helyén. A térség szempontjából nagy előrelépés lesz a körvasút és a Budai fonódó meghosszabbítása a Dombóvári útig, de ez nem elég, ezért folytatnák a fonódó építését szinte a városhatárig. A közgyűlés támogatta az előkészítés megindítását és azt is, hogy a főváros kezdeményezze a kormánynál, hogy a fejlesztési zónában megvalósuló projektekben érintett cégek épülő lakásnégyzetméterenként nettó 50 ezer forintnyi hozzájárulást fizessenek a környék közösségi közlekedési infrastruktúrájának kiépítésére.
