Csaknem 30 ezren tüntettek május utolsó hetében Bécsben: egyetemi hallgatók, tanárok és kutatók együtt tiltakoztak az ellen, hogy az állami fenntartású egyetemek 2028-as költségvetése 190 millió euróval kevesebb legyen az eredetileg tervezettnél. Ausztria büdzséje hatalmas hiányt mutat, a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Markus Marterbauer ezért szeretné megnyirbálni az állami egyetemeket irányító tudományügyi minisztérium kiadásait. A 2028-as gazdálkodást a kormány együtt kezeli a 2027-essel, azt remélve, hogy a kétéves költségvetés nagyobb mozgásteret enged.
Az osztrák állami egyetemek finanszírozása a 2020-as évek elején megújult: olyan rendszerre tértek át, amely három évre szabja meg a pénzeket, hangoztatva, hogy a tudományos életben nagyon fontos a biztonság és a kiszámíthatóság. 2028 az első esztendeje egy hároméves finanszírozási periódusnak.
A tanárok és diákok úgy gondolják, hogy miután a 2025–2027-es időszakra a 22 egyetem költségvetését 16,6 milliárd euróban szabták meg, a következő három évre nem csökkentés, hanem éppenséggel emelés jár; az inflációt is figyelembe véve összesen 18 milliárdra lesz szükség.
A fővárosi „felkelők” a belvárosi Ringen, a Bécsi Egyetem (Uni Wien) elől indultak demonstrálni, céljuk a Ballhausplatz volt, ahol a koalíciós kormány székel. Az osztrák egyetemi rangsorban hosszú évek óta első helyre sorolt Uni Wien rektora, Sebastian Schütze házigazdaként indította útra az egyetem lépcsőjéről a tüntetőket, és követelte, hogy a koalíciós kormány ne halogassa a döntést, hanem most mondjon igent a 18 milliárd eurós összegre. Szerinte a hatalom takarékossági ajánlata elfogadhatatlan: következményeként drasztikusan csökkenteni kellene az egyetemi személyzetet, durván romlanának a tanulási feltételek, kevesebb lenne az innováció, visszaesnének a kutatási eredmények. Szóhoz jutott két műszaki egyetemi hallgató is, akik félnek, hogy ritkábban jutnak majd be az egyetemi laboratóriumokba, kevesebb tanári figyelmet kapnak majd a szűkösebb időkben, s az elbocsátások a tanársegédeknél kezdődnek.
Illiberális veszélytől féltik Ausztriában a kultúrátA hatalmas tömeg táblái, amelyeken „Ha nincs költségvetés, nincs agy sem”, illetve „Inkább a pártfinanszírozás összegét csökkentsék!” feliratokat lehetett olvasni, időnként a magasba emelkedtek. A tiltakozók száma nőttön-nőtt, mint kiderült, az egyetemi hallgatók a tüntetés napjára felmentést kaptak tanóráik alól. A hangos, de békés fővárosi demonstrációt másnap a grazi, linzi, salzburgi és klagenfurti egyetemi hallgatók felvonulása követte, hasonló rekordrészvétellel.
A bécsi kormány három parlamenti párt, a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok koalíciójából áll. A tudományügyi miniszterre, a mindössze 33 éves szociáldemokrata Eva-Maria Holzleitnerre zúdul most az egyetemeken túl a koalíciós partnerek haragja is.
Ő szeretne megértő lenni az egyetemi diáksággal szemben és megőrizni népszerűségét, de köti a pártfegyelem. Egyelőre időhúzással próbálkozik: annyit elért, hogy a 190 milliós csökkentésről már senki sem akar hallani s a 2028-as költségvetési összegről szóló döntést a következő fél évre halasszák.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint egy osztrák állami egyetemen tanuló hallgatóra jutó éves ráfordítás (tanárokkal, kutatással, infrastruktúrával) nem egészen 20 ezer euró volt 2025-ben; ez az összeg jóval nagyobb a szervezet 38 tagországának átlagánál. (A német egyetemi átlag kevesebb mint 17 ezer euró volt.)
A legnagyobb összegbe, évi 60 ezer euróba az orvosi egyetemi hallgatók oktatása kerül, míg az elméleti és társadalomtudományi szakokon a képzés éves költsége fejenként 5–10 ezer euró. Mindent összevetve az osztrák képzési kiadások a bruttó hazai termék 4,7–4,9 százalékára rúgnak, ez körülbelül azonos az OECD átlagával.
Az összehasonlításoknál maradva: az osztrák diákok az átlagosnál lassabban haladnak előre tanulmányaikban; alapképzésüket csak egynegyedük fejezi be az előírt időn belül, miközben a nemzetközi átlag 40–60 százalék. Az okok között a tanulás melletti elterjedt munkavállalás említhető, ezzel magyarázható a tanulmányok gyakori megszakítása is.
Ezért is sürgetik osztrák és külföldi szakértők egyaránt a tanítás hatékonyságának növelését. Hírek szerint a tudományügyi minisztérium már egy 2040-ig szóló stratégián dolgozik.
Aki Ausztriában diplomát szerez, az nagyon ritkán lesz munkanélküli. Tény, hogy az előnyök, a biztonság és a tolerancia ellenére körülbelül tíz éve csökken az osztrák felsőoktatási hallgatók száma, miközben egyre nagyobb a külföldi hallgatók aránya.
Az állami egyetemek és a pedagógiai főiskolák az uniós diákok számára ingyenesek, ha tartják a menetrendet, illetve ha legfeljebb két szemeszterrel lépik túl azt; ennél nagyobb késedelem esetén a tandíj 363 euró (mintegy 130 ezer forint) szemeszterenként.
