Aki nyer, annak pedig a fejére omlik egy súlyos politikai válság, amiből nem lesz egyszerű kivezetni a latin-amerikai országot. Jelen állás szerint a végeredmény akár már lapzártánkkor is megérkezhet, de az is lehet, hogy egy hetet is várni kell rá.
A teljes instabilitás mögött a mélyen gyökerező rendszerszintű korrupció, a végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti folyamatos feszültségek és a társadalmi kiábrándultság állnak. A mostani, második elnökválasztási forduló egy régi törésvonalat is felelevenített: a néhai Alberto Fujimori örökségét továbbvivő fujimorista tábor, és annak ellenzői ismét egymással kerültek szembe.
A 49 éves Keiko Fujimori, aki negyedszer próbálja megszerezni az elnöki tisztséget, a néhai Alberto Fujimori lánya és politikai örököse. Apja az 1990-es években stabilizálta a hiperinflációval és a Fényes Ösvény gerillaszervezet erőszakával sújtotta országot, mindezt azonban súlyos emberi jogi visszaélésekkel és masszív korrupcióval tette. Az egykori elnök 2024-ben halt meg, miután emberiesség elleni bűncselekmények miatt mintegy 16 évet töltött börtönben.
Keiko Fujimori fiatalon került a közéletbe. Szülei válása után első hölgyként kísérte apját hivatalos eseményeken, később az Egyesült Államokban tanult üzleti adminisztrációt, majd 2006-ban parlamenti képviselővé választották. Korábbi indulásainál az elnöki posztért minden alkalommal vereséget szenvedett.
Karrierjét saját botrányok is kísérték: egy korrupciós ügyhöz kapcsolódó pénzmosás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba is került, ám az eljárást végül lezárták. A kampányban apja örökségére épített, és a „Visszatér a rend” szlogennel erősebb fellépést ígért a bűnözéssel szemben. Programjában szerepel szuperbörtönök építése és az is, hogy Perut kiléptetné az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság joghatósága alól.
Kihívója, az 56 éves Roberto Sánchez először indul az elnökségért. A pszichológus végzettségű politikus a mezőgazdaságból élő Huaral térségből származik, és Pedro Castillo baloldali elnök kormányában külkereskedelmi és turisztikai miniszterként dolgozott. Ő volt az egyetlen tárcavezető, aki túlélte Castillo gyakori kabinetátszervezéseit. Kapcsolata Castillóval fekete pont is lehet a szavazók szemében: a korábbi elnök 2022 végén megpróbálta feloszlatni a kongresszust és teljhatalmat akart összpontosítani a kezében. Castillót később leváltották, tavaly pedig lázadás és összeesküvés miatt tizenegy és fél év börtönbüntetésre ítélték.
Mindezek ellenére Sánchez éppen a volt államfő örökségére építette kampányát. Átvette Castillo jellegzetes andoki kalapját, és sikeresen szólította meg a vidéki és déli régiók választóit, akik úgy érzik, hogy Lima politikai elitje évtizedek óta figyelmen kívül hagyja őket. Mérsékelt hangvételével sikerült elkerülnie, hogy jogi felelősségre vonják a Castillo-féle alkotmányos válság miatt. Miután a megbukott elnök televíziós beszédében bejelentette rendkívüli intézkedéseit, Sánchez lemondott miniszteri posztjáról, a kongresszusban pedig tartózkodott a leváltásáról szóló szavazásnál.
Elemzők úgy vélik, hogy a választás valódi kérdése nemcsak az, hogy ki nyer, hanem az is, hogy az új elnök képes lesz-e kormányozni. A széttagolt parlament és a rendkívül instabil pártrendszer miatt Peruban az elmúlt években többször is előfordult, hogy a politikai túlélés fontosabbnak bizonyult a választási győzelemnél. A következő államfőnek ezért nemcsak a társadalom mély megosztottságával, hanem egy kiszámíthatatlan kongresszussal is meg kell küzdenie.
És ez csak a politikai szintér, a társadalom önmagában is súlyos gondokkal közd. A szervezett bűnözői csoportok mindennapossá tették a kisvállalkozások és a tömegközlekedési dolgozók fegyveres fenyegetését, zsarolását. Országszerte rendszeresek a sztrájkok és általános a félelem. Lima külvárosaiban és a vidéki régiókban ugrásszerűen megnőtt a gyilkosságok (és bérgyilkosságok) száma. Az arany illegális kitermelése és a kokaültetvények megszaporodása (főleg a VRAEM régióban) pedig fegyveres csoportokat finanszíroz, amelyek Mexikóhoz és Kolumbiához hasonlóan már a helyi politikába is beépültek.
