Magyarország;drogfüggőség;Tisza-kormány;

Alufólia­darabkákban hevített kristály gőzét szívják fel a fogyasztók

Várólistára kerültek a gyógyulni akaró drogfüggők, a szakma egyelőre hiába küldi a leveleket a Tisza-kormánynak

Még nem vette fel a kapcsolatot a Tisza-kormány az addiktológiai szakmával – tudtuk meg. A Fidesz által hátrahagyott ellátórendszer súlyos problémákkal és hiányosságokkal küzd.

Keresi az addiktológiai szakma a kapcsolatot a kormányzattal, küldtünk levelet több tisztviselőnek is, ugyanakkor egyelőre érdemi válasz nem érkezett – tájékoztatta lapunkat Sárosi Péter jogvédő, a Drogriporter oldal szerkesztője. Sárosi szerint eddig biztosan annyit tudni, a Magyar Közlönyben megjelent, hogy Hegedűs Zsolt Egészségügyi Minisztériuma alá fog tartozni a terület.

– A szakemberek elképzelése az volna, hogy legyen egy olyan kormányzati szerv, ami nem csak droggal foglalkozik, hanem alkohollal, legális szerekkel, és viselkedési függőségekkel, mint például a szerencsejáték-függőség. A szervnek egyben kell koordinálnia, mivel ez egységes, integrált megközelítést igényel.

Jelenleg még drogkoordinátor sincs kinevezve. Tudjuk, hogy számtalan dolga van a kormányzatnak, megértőek vagyunk, de olyan rossz állapotban van az addiktológiai ellátás, hogy muszáj lenne legalább megkezdeni az egyeztetéseket a közeljövőben 

– fogalmazott Sárosi Péter.

Lapunk többször is beszámolt arról, hogy a Fidesz-KDNP kormány alatt rengeteget romlott a drogpolitika, a valós megoldások helyett szigorítással próbáltak orvosolni egy komplex társadalmi problémát.

Menyhárt Balázs, a Spirál Felépülés központ koordinátora, szociális munkás, addiktológiai szakember naponta érzi saját bőrén az előző kurzus pusztítását és a terület teljes elhanyagolását. Józsefvárosi intézményükben eredetileg nappali ellátást végeznek, egyéni konzultációkat tartanak. Mint a Népszavának elmondta, ők még viszonylag jó helyzetben vannak, mert a Pikó András vezette kerület legalább nyitott a drogproblémák hatékony megoldására. Viszont az előző kormány kártékony utóhatása ott is jelen van, ha nyílik egy szerhasználókkal foglalkozó intézmény, gyakran megalapozatlan félelem indul el, hogy „ide vonzza majd a drogosokat”. Emiatt az önkormányzatnak kompromisszumokat kellett kötnie, és a kerületi drogstratégiába végül az is bekerült, hogy nem lehet tűcsereprogramot indítani.

– Mikor elkezdtük itt a munkát, próbáltuk felmérni, mivel is van dolgunk. Egyik lépésként végigjártuk a gyógyszertárakat, hogy tartanak-e fecskendőt, hányan vesznek, és így tovább. De több helyről is úgy küldtek el minket, mintha mi is szerhasználók lennénk. Nagyon erős negatív érzelmek kapcsolódnak a kábítószer használókhoz, amikre a volt kormány tudatosan rá is erősített, összemosta a bűnözőket a droghasználattal. Miközben csak töredékük követ el bűncselekményeket. Ennek az eredménye, hogy a gyógyszertárak legalább fele megszüntette a fecskendők forgalmazását, vagy letagadja, hogy tartanak. Mi pedig a már említett szabályozás miatt nem oszthatunk steril fecskendőt. A végeredmény, hogy a szerhasználók többször is ugyanazzal szúrják magukat, ami számtalan komoly egészségügyi kockázatnak ágyaz meg – mutatta be a helyzetet Menyhárt Balázs, aki szerint bár az utcai megkereső munka működik, de nem elég hatékony, és mivel nincs alacsonyküszöbű szolgáltatás (ahol nem olyan magasak az elvárások, mint más ellátási pillér esetén, tehát mondjuk nem feltétel a józanság), ezért a legproblémásabb kliensek ellátórendszerbe való bevonása nehezített.

A szakember arról is mesélt a Népszavának, hogy a volt kormány rendészeti megközelítése miként nehezítette, és egyelőre nehezíti jelenleg is mindennapos szakmai munkát. A 2025-ös „zéró toleranciát” hirdető törvény ugyanis már a szerhasználókat is erősebben szankcionálja, ezért a fogyasztók rejtőzködni kezdtek. Ritkábban veszik igénybe az ellátórendszert, attól tartanak, nyoma marad a szerhasználatuknak, és hogy ezáltal könnyebben a rendőrség látókörébe kerülhetnek.

– A törvény óta ennek hangot is adnak a kliensek, gyakran első kérdés, hogy ugye ennek nem lesz nyoma? 

Illetve azok, akik nem maguktól keresnek fel minket, hanem küldik őket, általában valamilyen gyengébb addikciót vallanak be, ami szintén megnehezíti a valós segítségnyújtást – magyarázta Menyhárt Balázs, aki sorolni kezdte az elmúlt évek rossz, vagy hiányos kormányzati lépéseit. Ide tartozik a klubbezárásról szóló törvény, amely jelenleg is lehetővé teszi, hogy akár három hónapra is bezárjanak olyan helyeket, ahol kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás indul. Másfelől kiemelte, hogy 2021 óta továbbra is csak fővárosi drogstratégia van, országos nincs. Mint mondta, a stratégia keretek hiánya leginkább ott csapódik le, hogy nincs egységes szakmai sztenderd, mindenki maga határozza meg az irányokat. Mindezt a helyzet valós feltérképezésére irányuló kutatások hiánya is nehezíti.

– Szakmai fórumokon gyakran felmerül a kérdés, hogy valóban visszaszorult-e az intravénás szerhasználat. Ez viszont csak feltételezéseken alapszik, szubjektív benyomásokon, adatunk ugyanis nincs róla. Se a kerületi szerhasználókról, se speciális társadalmi csoportokról. Így nagyon nehéz kitalálni, hogy adott kerületben, településen milyen szolgáltatásokra lenne szükség. Mindez annak következménye, hogy gyakorlatilag minden forrást, és a kutatásokra szánt pályázati pénzeket is teljesen kivonták a területről – magyarázta a szakember.

Arra a kérdésünkre, mindez hova vezetett, Menyhárt Balázs azt mondta: a szakma befelé fordult, beszűkült, egyre kevesebb a kommunikáció, és egyre romló körülmények között kell végezni a munkájukat. – 15 évvel vagyunk hátrébb az ellátás színvonalában – szögezte le. S, hogy mit kéne tenni? Az világos, hogy a legtöbb dolog a költségvetésen múlik, de a szakember szerint

már az is sokat segítene, ha a kártékony törvényeket visszavonnák, 

a drogprevenciót újra beengednék az iskolákba, és ismét élettel töltenék meg a Kábítószer Egyeztető Fórumokat, amik a szakmai együttműködés alapjait jelentették korábban, egy ideje viszont csak itt-ott működnek megfelelően.

„Nehéz helyzetbe kerültünk, önhibánkon kívül nem férünk hozzá a tartalékainkhoz” – fogalmaz a Visual Europe Zrt. igazgatósági elnöke drámai hangvételű videójában, amelyet a cég dolgozóinak küldtek körbe.