Az uniós források hazahozatalát, az előző rendszer embereinek leváltását, a közpénzek sorsáról készülő leltárt és az új külpolitikai irányt tartja az új kormány első nagy próbatételének Kéri László.
A politológus lapunk Törésvonal című műsorában azt mondta, a Magyar Péter vezette kabinet alig egy hónap alatt több ügyben is gyorsabban mozdult, mint ahogy az a korábbi kormányváltások után megszokott volt. Úgy látja, az első és legfontosabb kérdés az uniós pénzek sorsa, mert a magyar gazdaság évek óta tartó gyenge teljesítményében szerinte döntő szerepe volt a források hiányának és az ezzel összefüggő bizalmatlanságnak. A politológus szerint már látszanak annak jelei, hogy a külföldi befektetői és hitelminősítői környezet másként viszonyul az új budapesti vezetéshez: ide sorolta a kockázati felár csökkenését, a külföldi hitelérdeklődés élénkülését és azt, hogy a nagy hitelminősítők a rossz gazdasági adatok ellenére sem siettek Magyarország leminősítésével. A politológus szerint az új kabinet az első harminc napban nagy lépést tett afelé, hogy legyen esély az uniós források felszabadítására. Felidézte, hogy szerinte a brüsszeli tárgyalások elő voltak készítve, és rövid időn belül benyújtották azt a törvénycsomagot, amely több, korábban vállalt feltétel teljesítéséhez kapcsolódhat. Kéri László úgy fogalmazott, ha az uniós pénzek megindulnak, az nem egyszerűen több ezer milliárd forintot jelenthet, hanem egy új gazdasági pályát, amely később más ígéretek teljesítésének is feltétele lehet.
A Tisza-kormány benyújtotta Magyarország módosított helyreállítási tervét az Európai Uniónak„A Tisza-kormány feszegeti a határokat, próbálgatja, mi az, ami még belefér, és mi az, ami nem”A második nagy ügynek az előző rendszerhez kötődő vezetői kör cseréjét nevezte. Sulyok Tamás államfő ügyét csak ennek részeként tartja fontosnak, nem önálló kérdésként. Szerinte a választási eredmény nemcsak kormányváltásra, hanem a politikai hatalmi szerkezet átalakítására is felhatalmazást adott, ezért az előző rendszer által kinevezett kulcsszereplőknek nincs tovább helyük. Kéri László azt mondta, a legfelsőbb szinten még nem történtek meg a nagy cserék, de a tárcák környékén, a kormányzati ellenőrzésben, a rendőrségnél és más vezetői szinteken már érzékelhető a váltás. A kormány összetételében szerinte nemcsak politikai, hanem generációs fordulat is látszik. Külön kiemelte, hogy a miniszterek és államtitkárok között sok olyan ember van, akinek érdemi nyugati munkatapasztalata, kutatói múltja vagy európai intézményi ismerete van. Ezt azért tartja fontosnak, mert szerinte az Orbán-kormányzás utolsó éveire az ország túlságosan bezárkózott, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok pedig leépültek. Az új vezetői körben ezzel szemben olyan tapasztalatot lát, amely a mindennapi kormányzati munkában is erősebben kapcsolhatja Magyarországot az európai folyamatokhoz.
A politológus legnagyobb hiányérzete a számonkérés és a vagyonvisszaszerzés körül van. Azt mondta, április óta sorra jelennek meg hírek arról, hogy a választás előtt különböző tárcáknál, intézményeknél és beruházásoknál jelentős összegek mozogtak, de egyelőre inkább a pénzek kiszórásáról lehet hallani, mint arról, hogy ezeket milyen módon szerzik vissza. Példaként a mohácsi híd ügyét említette, amely szerinte önmagában is mutatja, miért lenne szükség átfogó leltárra. Kéri László szerint ennek a leltárnak nemcsak a központi költségvetésre kellene kiterjednie, hanem a tárcákra, a nagyvárosokra és a választókerületekre is. Úgy látja, csak akkor lehet elfogadtatni a választókkal a következő évek döntéseit, ha pontosan láthatóvá válik, milyen állapotban vette át az új kormány az országot, és milyen ügyekben kell változtatni.
Lengyel László: Rendszerváltás vagy messiásváltás?Magyar Péter: A magyar embereknek nem dolguk védvonalat ácsolni bukott, korrupt politikusoknakA külpolitikát eddig a vártnál sikeresebbnek nevezte. Kéri László szerint Magyar Péter rövid idő alatt olyan országokkal és vezetőkkel kezdett új viszonyt kialakítani, amelyekkel az Orbán-korszak végére mélypontra jutott a kapcsolat. Lengyelországot, Ausztriát, Franciaországot és az Európai Bizottságot említette példaként. A határon túli magyar közösségek felé ugyanakkor több gesztust várt volna, bár szerinte már elhangzott az a fontos ígéret, hogy a támogatások nem politikai lojalitás, hanem teljesítmény alapján működhetnek tovább.
Összességében úgy látja, az első hónap sokkal sűrűbb volt, mint amit egy ilyen rövid időszaktól várni lehetett. A kormány szerinte elindult a legfontosabb ügyekben, de a leltár, a számonkérés és a pénzek visszaszerzése nélkül a politikai fordulat nem állhat össze tartós kormányzati pályává.

