Januártól fizethetik a gazdagok a vagyonadót, a kormány nagyon komoly összeget, évi 300-600 milliárd forintot vár – erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány célja ambiciózus, ha sikerülne elérni az évi 600 milliárd forintos bevételt, akkor a magyar adórendszer hetedik legfontosabb adójává válna. Például a társasági adóból 1258 milliárdos, a jövedéki adóból 1800 milliárd forintos bevétele származik idén az államnak.
A Tisza-kormány célja a vagyonadóval nem a NER-cégek lopásainak visszavétele, ez nem is büntetőadó, hanem az a cél, hogy a társadalom felső rétege jövedelemarányosan járuljon hozzá a közterhek viseléséhez – hangsúlyozta a miniszterelnök. A Tisza korábbi ígéretei szerint minden egymilliárd forint feletti vagyontárgyat, céget egy százalékos vagyonadóval sújtanának.
Több kutatás is bebizonyította, hogy az alsóbb jövedelműek jövedelemarányosan több adót fizetnek, hiszen az egykulcsos személyi jövedelemadó és a nagyon magas áfa azt eredményezi, hogy az alsóbb jövedelemkategóriákban a teljes jövedelem elfogyasztásra kerül – vagyis 27 százalékos adót fizetnek utána a keresők.
A magas jövedelműek esetében viszont ugyanúgy 15 százalékos jövedelemadót kell fizetni, ugyanakkor csak a jövedelmük kis részét költik a gazdagok fogyasztásra, a nagyobb rész megtakarításokba kerül, ami általában már nem adózik.
Magyar Péter elmondta, hogy még jelenleg is több opciót vizsgál a vagyonadó kapcsán a kormány, de a legvalószínűbb az, hogy az ingó vagyontárgyak mellett a cégtulajdon után is adót kell fizetni. A törvényjavaslatot a parlamentnek 2026 október végéig kell elfogadnia, így az a kellő türelmi idő után 2027 januárjában hatályba is léphet. Ám 2027 elején még csak a 2025-ös cégbeszámolók lesznek elérhetők, ezért várhatóan a 2027-es adó kiszámításánál a cégek esetében a 2025. december 31-i cégértéket veszik számításba. A legvalószínűbb megoldás az lesz, hogy önbevallásos alapon kell majd az adót bevallani és befizetni – de a részleteket a következő hetekben fogja a Pénzügyminisztérium kidolgozni az adószakmai egyeztetések után. Magyar Péter azt is elárulta, hogy a kormánynak azért is szüksége van erre a 300-600 milliárd forintos bevételre, mert a kormány ebből az összegből akarja fedezni a szintén 2027. január 1-jére tervezett személyijövedelemadó-csökkentést. Mint arról már korábban beszámoltunk, a tervek szerint a bruttó mediánbér (havi 620 ezer forintról beszéltek korábban) alatti jövedelmekre adójóváírást vezetnének be. Az adójóváírás mértéke jövedelemarányos lenne, így a minimálbér esetében az szja-terhelés 9 százalékra csökkenne, és a minimálbér és mediánbér közötti sávban folyamatosan csökkenne az adójóváírás mértéke, ezzel fordítottan arányosan nőne az adóterhelés 15 százalékig. Így minden, a mediánbér alatt lévő jövedelem szja-ja csökkenne. Ugyanakkor a magasabb jövedelmeknél megmaradna a 15 százalékos szja- vagyis nem emelnék az adót.
Nem ez lesz a csodaszer, évi 170-180 milliárd folyhat be a Tisza párt milliárdosokat sújtó vagyonadójábólAdózás: a Tisza több ígérete is csak 2027 januárjában léphet életbe, a milliárdosok megadóztatása nem biztos, hogy hatékony leszMagyar Péter utal arra, hogy sokan bírálják a Tisza-kormány vagyonadó-tervét. Való igaz, adószakértők szerint a vagyonadó egy bonyolult adózási rendszer, ami kevés országban működik jól. Előnye, hogy gazdasági ciklusoktól független bevételt termel, a hátulütője viszont a vagyonkimentés kockázata. Azzal, hogy a kormány a működő cégek tőkéjét adóztatja, végső soron a cégek növekedését akadályozza. Az adószakértők korábbi becslései szerint 170-180 milliárd forintos éves bevétel érhető el a vagyonadóból, ami messze esik a miniszterelnök által remélt 300-600 milliárdtól. Ugyanez az összeg – vagy még nagyobb – könnyebben beszedhető lenne a cégektől a társasági nyereségadó 9 százalékos kulcsának 15 százalékra való emelésével – igaz, ez esetben nem teljesülne a Tisza egyik nagy választási ígérete.
Moratóriumot kapnak a babaváró hitelesek
A kormány arról is döntött, hogy egyelőre nem kell visszafizetni azon családoknak a babaváró hitel kamattámogatását, ahol nem született meg a tervezett gyerek. Új szabályozás készül novemberig, várhatóan nem lesz szükség a teljes kamattámogatás visszafizetésére. Köböl Anita kormányszóvivő szerint a gyakorlat azt mutatta, hogy a párok jóhiszeműen, gyermekáldás reményében felvették a hitelt, ám a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, ám 24 ezer esetben – 182 milliárd forintnyi hitelnél – nem született meg a tervezett gyerek. A jelenlegi szabály szerint ezen családoknál sima piaci hitellé alakul, a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A Pénzügyminisztérium várhatóan kidolgoz egy enyhébb javaslatot a kamattámogatás rendezésére.
