vagyonadó;Tisza Párt;Kármán András;Karagich István;Blochamps Capital;

Nem ez lesz a csodaszer, évi 170-180 milliárd folyhat be a Tisza Párt milliárdosokat sújtó vagyonadójából

Ez is egy optimista becslés.

A Tisza Párt választási programjában azzal számol, hogy minden egymilliárd forint feletti vagyonra évi egy százalékos vagyonadót vett ki. Kármán András a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértője ezt a lapunknak korábban adott interjúban a társadalmi igazságossággal indokolta, mondván, a nagyobb vagyonnal rendelkezőket így akarják jobban bevonni a közteherviselésbe.

A Tisza politikusa is emlékeztet arra, hogy magas áfa miatt az alacsony keresetűek jövedelemarányosan jóval nagyobb adót fizetnek, mint a magas jövedelmű, ezáltal nagy vagyonú adózók. A vagyonadó bevezetésével párhuzamosan a Tisza a mediánjövedelem alatt jelentős személyi jövedelem-adócsökkentésre készül: minimálbér szja-ja a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra csökkenne, és az adójóváírás bevezetésével a mediánjövedelem alatt is csökkenne az adóterhelés. 

A kedvezmények korábbi becslések szerint akár 300 milliárd forintos éves bevételkieséssel járhatnának, ezt kellene ellensúlyoznia a vagyonadónak.

Ugyanakkor a vagyonadóból több száz milliárd forintos éves bevételt remélni túlzás – erre hívta fel a figyelmet elemzésében Karagich István, a hazai vagyonkezelési tanácsadói szakma egyik meghatározó szereplője, a Blochamps Capital ügyvezetője, aki szerint reálisan évi 160-180 milliárd forintos bevétel érhető el az egymilliárd feletti vagyonokra kivetni tervezett 1 százalékos vagyonadóval. A Tisza korábbi – tavaly őszi elképzelései - szerint a vagyonadót csak az 5 milliárd forint feletti vagyonokat adóztatták volna, ám az alig néhány ezer magyar érintene.

Blochamps Capital mostani számításai szerint az egymilliárd forintos vagyoni küszöb 25-30 ezer háztartást – a magyar otthonok kicsivel több mint fél százalékát – érintheti, míg az általuk birtokolt vagyon 16 500 milliárd forintra tehető. A jelenlegi vagyonszerkezet mellett az egyszázalékos vagyonadó elméleti plafonja nagyjából 180 milliárd forint. Ráadásul ez nem egy több száz milliárdos stabil bevételi forrás, hanem egy nagy kapacitásigénnyel beszedhető optimista becslés. A gazdaságpolitika akkor jár el felelősen, ha a szlogenek helyett a realitásból indul ki – figyelmeztet a Blochamps szakembere. Ráadásul – teszi hozza Karagich István – a valóban dúsgazdag réteg nemcsak számszerűen szűk, de ők a legprofesszionálisabb vagyonoptimalizálók: számos vagyonelemük, közvetlenül hozzájuk nem köthető vagyonstruktúrákban – például magántőke-alapokban – fekszik.

A szakértő szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy legfelsőbb réteg gyorsan reagál és ha kell vagyonstruktúrát, országot vált. Számos ország példája igazolja, a vagyonadó a hatékonytalansága és költségigénye miatt messze nem a legalkalmasabb eszköz az érintettek megadóztatására, éppen ezért ritkán is alkalmazzák. A nemzetközi gyakorlatban, mint legjobb megoldásokra épp ezért inkább a tőkejövedelmek adóztatására, az örökösödési, valamint a progresszív (többkulcsos ) személyi jövedelemadók kombinációjára építenek. Ezek célzottabban és stabilabban képesek hozni az adóbevételeket, miközben a befektetések, a vagyonok szerkezetét sem torzítják – véli Blochamps Capital ügyvezetője.

Tisza Párt adóötlete még nem kiforrott – nem is lehet az a parlamenti választás előtt két hónappal – ezért minden bizonnyal formálódni fog, persze abban az esetben, ha az ellenzéki pártnak lehetősége lesz kormányt alakítani. Kármán András a már idézett interjúnkban azt is elmondta, hogy

az ellenzéki párt sem szeretné egyformán adóztatni a passzív vagyonokat, a nagy értékű ingó és ingatlanvagyonokat. 

Az a szándékuk, hogy a luxust nagyobb mértékben terhelje a vagyonadó, mint a működő vagyont, azaz a cégtulajdont. Vagyis nem kizárt, hogy a működő tőkére adókedvezményt adnak, ami egyrészt csökkentetni a várható bevételeket és bonyolítja a beszedést. Kármán azt is elmondta, hogy azt remélik ettől, hogy a jövőben a felhalmozódó vagyon nagyobb részben kerül vissza gazdaságba és kisebb részben fordítják luxusberuházásra a milliárdosok.

Szegény gazdagok?

Az egymilliárd forintos vagyoni küszöb az első hallásra a lakosság 90 számára sokkoló vagyonösszeg – véli a vagyonkezelési tanácsadó –, miközben a gazdasági realitás ennél sokkal prózaibb. Karagich István szerint a mai egymilliárd forintos vagyon vásárlóereje 540-560 millió forintnak felel meg a 2014-es árszínvonalon számolva. Vagyis szerinte az egymilliárdos vagyon ma nem a kivételes gazdagság, hanem az elmúlt évek inflációjának a mutatószáma, amit sok esetben tovább torzít az elmúlt években bekövetkezett ingatlanár-robbanás. Karagich az elemzésben felveti, hogy valóban az-e a politika cél, hogy a budai belső kerületek ingatlantulajdonosai és a kkv szektor vállalkozói legyenek-e a vagyonadó célkeresztjében. Ez utóbbi kérdésre részben már alakul a válasz, azzal hogy a Tisza differenciálna a passzív és a termelő vagyonok számbavételekor.  

A magyar cég monopolhelyzettel való visszaéléssel gyanúsítgatja a horvát vállalatot.