Tavaly rekordforgalmat bonyolított a Liszt Ferenc repülőtér, ahol 19,6 millió utas fordult meg, ami kétmilliós, több mint 10 százalékos forgalomnövekedés volt az előző évhez képest. Idén eddig ezzel szemben „csak” 3 százalékkal nőtt az utasforgalom, és még nem lehet tudni, hogy miként alakul a növekedés 2026-ban, amit a közel-keleti válság magyaráz – mondta Francois Berisot, Budapest Airport (BA) Zrt. vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján.
A magyar fővárosnak kifejezetten jó légi összeköttetései voltak a régióval az iráni háború előtt, több országba, több légitársaság repült napi rendszerességgel, ezek a járatok a konfliktus első hónapjaiban teljesen kiestek, és a mostani forgalom is jóval kisebb a korábbinál. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy a reptér nem tudja meglépni a tavalyihoz hasonló 10 százalékos forgalomnövekedést. Ennek ellenére a magyar légikikötő forgalma biztos alapokon nyugszik, a magyar főváros vonzó a külföldi turisták számára, és a magyarok utazási kedve is nő, ami jó alap a növekedéshez – mondta a vezérigazgató.
Tavaly 45 légitársaság 154 városba repült, idén már 49 fuvarozó 166 úti célt kínál. Az idei nyári kínálatban megjelent az Egyesült Államok is,
az American Airlines naponta repül a nyári szezonban a keleti partra, Philadelphiába. Emellett az Air Canada heti 4-5 alkalommal közlekedik Toronto és Budapest között, valamint a hosszú távú szolgáltatók közé bekerült az Asiana Airlines szöuli járata is. Francois Berisot elmondta, hogy egy-egy ilyen járat Budapestre hozatala többéves lobbi eredménye. Az American Airlines esetében a várható utasforgalom mellett fontos szempont volt, hogy Budapest a régió teherelosztó központja lett, ami tovább növeli a magyarországi járatok jövedelmezőségét. A Budapest Airport tavaly újabb rekordforgalmat ért el, 426 ezer tonna árut kezeltek, ezzel megelőzték már a bécsi és a müncheni reptér teherforgalmát. A 400 ezer tonna feletti éves forgalom pár éve még elképzelhetetlen volt, hiszen a repteret 200, majd 300 ezer tonnás elméleti szintre tervezték, ám az új logisztikai, szervezési és forgalmi eljárásokkal sikerült a kapacitásokat kitolni.
Újra az államé Ferihegy, az Orbán-kormány „történelmi tranzakciójának” több évtizedes megtérülését egy 500 milliárdos hitel is árnyaljaA Budapest Airportot még az Orbán-kormány idején, 2024-ben vásárolta meg mintegy 1200 milliárd forintért a magyar állam és a francia reptérkezelő VINCI Airports konzorciuma, amiben a magyar állam súlya 80 százalékos. Francois Berisot elmondta, hogy anno a VINCI azért szállt be a BA Zrt. megvásárlásába, mert hatalmas növekedési potenciált láttak, ami a számok alapján be is igazolódott.
A kormányváltás érdemben nem befolyásolja a reptér működését annak ellenére, hogy a többségi tulajdonos a magyar állam,
így azzal számolnak, hogy folytatódik a Terminal+ program, amelynek keretében megépül egy harmadik terminál, illetve felújítják a meglévő 2A-t és 2B-t.
Az egymilliárd eurós beruházást a BA Zrt. saját forrásból és hitelből tervezi finanszírozni, és a tervek szerint a reptér éves kapacitása a jelenlegi 20 millió utasról 30-40 millióra nőhet 2035-re. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter korábban épp Ferihegyen nyilatkozta, hogy az új kormány elkötelezett a repülőtér fejlesztése és a kapacitások bővítése mellett, és kiemelt feladat a légikikötő megközelíthetőségének javítása, vagyis ezen a téren a fejlesztések folytatódhatnak. Francois Berisot kérdésre azt is elmondta, hogy az 1950-ban épült 1-es terminál megnyitása a Bajnokok Ligája döntőjére egyszeri megoldás volt, a műemlék épület nem alakítható úgy át, hogy megfeleljen a 21. századi légiforgalmi elvárásoknak – ezért a jövőben is irodaépületként használja a Budapest Airport.
