Tartom a véleményem: a hatvanpusztai kastélybirtok újjászületésének akár örülni is lehet. Az öröm nem terjed ki a fogamzás gyanús körülményeire, de ahogy a francia elnöknek Versailles, az amerikainak Camp David, Magyarország első emberének is lehet vidéki pihenőhelye, hová elvonulhat a munkamalomból, ahol színvonalas körülmények között fogadhat külföldi vendégeket. Ha bebizonyosodik, hogy ez az elegáns uradalom elsíbolt közpénzeken épült, akkor nem maradhat magánkézben - de a hatvanpusztai és a budavári építkezéseket el kell választani a luxizás fogalmától.
Magyar Péter budavári túravezetései a magyar politika új fenegyerekének találékonyságát bizonyították. Az átlagemberre bizony lehet hatni az adófizetői százmilliárdokért felépült szivarszobás, aranyozott mennyezetes, pazar kilátásos építmények bemutatásával.
Ám azokkal sem igazán az a baj, hogy megépültek, hanem egyfelől az, hogy a rájuk költött pénz jó része Fidesz-potentátok zsebébe vándorolt át, másfelől, hogy az építkezéseket megrendelő nagymenők ugyanazokban az években képtelenek voltak megoldani a kórházak vécépapírral való ellátását.
Mindazonáltal ezügyben is lehet és kell vitatkozni a véleményvezérek többségével. Amikor egy magasállású közéleti személyiség hivatali, utazási, vendéglátási körülményei átlagot meghaladó szinvonalúak, az nem luxizás, hanem reprezentálás. Igaz vagy hamis módon, de egy ország építészeti, kulturális, művészeti hagyományainak, kincseinek a bemutatása.
A luxizás más. Amikor az újgazdag politikusok és az általuk felépített mamutvállalkozók a gyanús vagy mocskos úton-módon szerzett és már fölösleges tömegű készpénztől szabadulandó, elkezdenek a „mindenből a legdrágábbat” elv szerint élni. A sokmilliárdos jachtok, repülőgépek, sokszáz milliós ingatlanok, gépkocsik, ékszerek, táskák, cipők megvásárlását sokkal inkább a költekezés szükségessége (ne legyen szem előtt, hogy megint megduplázódott a vagyonom) diktálja, semmint a nagyzási hóbort vagy a szenvedély.
A nagyközönség szempontjából ez közömbös, de egyáltalán nem mindegy az elszámoltatók szemszögéből nézve, mert ezek a specifikumok a legszorosabb összefüggésben vannak az elszámoltatás feltehetőn most készülő stratégiájával. Abban elengedhetetlen a tisztánlátás, a különbségtétel luxizás és reprezentálás, korrupció és rongyrázás között.
A választások óta eltelt időben világosan kirajzolódott, hogy a Tisza-kormány jövőjének kulcsa a brüsszeli pénzek hazahozatala mellett az elszámoltatás sikere vagy kudarca.
Az olyan célok megvalósulása, mint az oktatás és az egészségügy újjáteremtése, a HÉV- és vasúthálózat modernizálása, a hazai természeti, pénzügyi és egyéb adottságokhoz igazodó gazdasági struktúra kialakítása, évtizedes teendő. De ha ez a kormány négy év múlva is folytatni akarja a megkezdett munkát, és tagjai nem engednek maguk is a hatalom és a pénz korlátlanságában rejlő csábításoknak, akkor ezen a kényes területen nem tévedhetnek látványosan, mert az bukáshoz vezet.
A szerző újságíró.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
