TASZ;alapvető jogok biztosa;önazonossági törvény;

Juhász Imre

Az alapvető jogok biztosa tavaly még eltávolította a kirekesztésre figyelmeztető dokumentumokat , most ő maga tette közzé az erről szóló jelentést

A beismeréshez már nem volt elég bátor – jegyezte meg a TASZ szakértője.

Az alapvető jogok biztosa idén júniusban hivatalból vizsgálatot indított a helyi önazonosság védelméről szóló törvény és az annak alapján megalkotott önkormányzati rendeletek ügyében. A vizsgálat eredményeként kiadott jelentés lényegében ugyanazt a problémakört dolgozta fel, amelyre korábban a nemzetiségi biztoshelyettes figyelemfelhívása is rámutatott. Utóbbi volt az, amit akkor eltávolítottak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról – derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőjének közleményéből.

Az írás kiemeli, tavaly novemberben jelentős szakmai és közéleti vitát váltott ki, hogy az elvi állásfoglalásokat és figyelemfelhívást – amelyek a magyarországi egyházi iskolákban tapasztalható szegregációval, illetve a helyi önazonosság védelméről szóló törvény és az annak alapján alkotott önkormányzati rendeletek alapjogi kockázataival foglalkoztak – eltávolították az AJBH oldaláról. Az utóbbi témában született figyelemfelhívás szerint

a helyi önazonosság védelmére hivatkozó szabályozás alkalmas lehet arra, hogy korlátozza vagy ellehetetlenítse bizonyos társadalmi csoportok – különösen a roma közösségek tagjai – beköltözését az egyes településekre. Ahogyan az meg is történt.

Juhász Imre, az alapvető jogok biztosának közleménye szerint a dokumentumok, amelyeket a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó akkori biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet a mandátumának lejárta előtt tett közzé, „jogsértő módon készültek és kerültek kiadmányozásra”, mivel nem feleltek meg a biztoshelyettesi elvi állásfoglalások és figyelemfelhívások kiadására vonatkozó belső követelményeknek. Jogászok és civil szervezetek mellett a TASZ is bírálta az intézkedést, álláspontja szerint a biztoshelyettes éppen a törvényben meghatározott feladatát látta el, amikor felhívta a nyilvánosság és az illetékes szervek figyelmét az alapjogi veszélyekre.

Ehhez képest az alapvető jogok biztosa által indított vizsgálat eredményeként kiadott jelentés is azt állapította meg, amit korábban az eltávolított figyelemfelhívás:

a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján születő önkormányzati rendeletek esetében fennáll a kockázata annak, hogy pontosan meg nem határozható számú személy alapvető jogai sérülnek, és alaptörvényellenesen korlátoznak egyes alapvető jogokat.

A jelenlegi biztos, Juhász Imre szerint mindez az emberi méltósághoz való joggal, a törvény előtti egyenlőség követelményével, a nemzetiségi jogok biztosításának kötelezettségével és a diszkrimináció tilalmával kapcsolatos visszásságot eredményez. A jelentés különösen problematikusnak tartja, hogy a vizsgált törvény rendkívül széles mérlegelési jogkört biztosít az önkormányzatoknak, miközben a jogalkotási keretek több szempontból hiányosak és pontatlanok.

A biztos szerint szükség van a törvény pontosítására, sőt akár hatályon kívül helyezése is megfontolandó, mivel az Alaptörvényből nem következik a törvény fenntartásának kötelezettsége.

A jelentés ezért intézkedési javaslatokat fogalmaz meg az igazságügyi miniszter, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter számára, annak érdekében, hogy a feltárt alapjogi visszásságok megszűnjenek és a jövőben ne ismétlődhessenek meg.

A közleményből kiderül az is, hogy

  • míg a 2025-ös figyelemfelhívás az alapjogi visszásság veszélyére hívta fel a figyelmet, addig a 2026-os jelentés már kifejezetten alapjogi visszásság fennállását állapítja meg. Ez a változás a megállapítások erősségét tekintve jelentős előrelépésnek tekinthető és teljes mértékben érthető is, hiszen időközben több, mint kétszáz kirekesztő rendelet lépett hatályba.

  • a mostani jelentés többször hivatkozik a korábbi és a jelenlegi nemzetiségi biztoshelyettes szakmai munkájára, mégsem ad magyarázatot arra, hogy a korábbi biztoshelyettes lényegében azonos tartalmú figyelemfelhívását miért távolították el az AJBH honlapjáról 2025 novemberében, illetve a téma jelentős nemzetiségi jogi érintettségére tekintettel miért nem közös jelentésként jelent meg a mostani dokumentum.

  • a biztos többször hangsúlyozza, hogy nincs hatásköre az Alaptörvény módosításának szükségességét vagy nemzetközi jogi megfelelőségét értékelni. Emiatt azonban nyitva marad az a kérdés, hogyan lehet kezelni azt, hogy az új közösségi jog alapján a jogalkotó ne korlátozhasson klasszikus egyéni alapjogokat.

  • a biztos az azonosított súlyos alapjogi aggályok ellenére sem fordult az Alkotmánybírósághoz, pedig azt megtehetné. Bár a jelentés részletesen ismerteti azokat a mechanizmusokat, amelyek révén más szervek – például a kormányhivatalok, a Kúria vagy később az Alkotmánybíróság – felléphetnek a problémás önkormányzati rendeletekkel szemben, maga az ombudsman mégsem kezdeményezett normakontroll-eljárást.

„Juhász sajnos ahhoz sem volt elég bátor, hogy a mostani jelentésében vagy akár annak kapcsán szembenézzen a nemzetiségi biztoshelyettes szakmai hagyatékával és beismerje, hogy egy szakmailag megalapozott anyagot politikai megfontolásból távolított el” – állapítja meg a TASZ szakértője. Majd kiemeli: az ombudsmani intézmény lényege, hogy az eljárásának nincs kötött formája. Ez azért van, hogy ne alakulhasson ki olyan hivatali működés, amelyben a formális elvárások legyűrik a jogvédelmi célt azzal, hogy hátráltatják az alapvető jogok sérelmének és a visszásságoknak a felszínre kerülését. „Márpedig a bemutatott esetben ez történt: a formalizmus erőltetése miatt több, mint fél évet késett a jogsértő helyzet megállapításának nyilvánosságra kerülése, fél éven át nem lehetett az ombudsmani álláspontra hivatkozni, pedig annak felhasználásával gyorsabban és hatékonyabban lehetett volna fellépni a jogsértő rendeletek ellen. A jogsértő helyzet ennek következtében több helyen, több ideig maradt fenn. Ez a helyzet nemcsak elviekben, hanem ténylegesen sértette a beköltözésben, lakcímlétesítésben korlátozott polgárok jogait, míg a biztoshelyettes álláspontjának közzététele senki jogait nem sértette, a honlapon maradása senki jogát nem sértette volna” – áll a közleményben.

Az önkormányzati rendeletek tömeges jogsértésekhez vezetnek – hívja fel a figyelmet a szervezet.