A helyi önazonosság védelméről szóló törvény hatályba lépése óta eltelt szűk egy év tapasztalata nemcsak a kaotikus törvényességi felügyeleti gyakorlat, hanem hogy az nem képes a hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendeletek elfogadását kezelni és megakadályozni – írja pénteki közleményében az Amnesty International Magyarország. A szervezet leszögezi, a törvénnyel és az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos aggályok miatt az egyetlen megnyugtató megoldást az Alaptörvény kapcsolódó rendelkezésének és a felhatalmazó törvény, valamint az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése jelentené.
Az Amnesty felidézi, már az elfogadásakor biztos volt, hogy a Navracsics Tibor korábbi közigazgatási és területfejlesztési miniszter által 2025-ben beterjesztett „a helyi önazonosság védelméről szóló törvény” és az annak alapján megalkotott önkormányzati rendeletek súlyos tömeges jogsértésekhez vezetnek. A szervezet kiemeli, hogy az elmúlt egy év sajnos igazolta ezeket a várakozásokat, és
mára nagyjából 230 településen hoztak olyan szabályokat, amelyekben munka- vagy TB-jogviszonyt, tartozásmentességet, a gyermek iskolába járását vagy a bárhogy értelmezhető „közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmasságot” követelnek meg a beköltözéshez.
Ezeket a feltételeket – hangsúlyozza a közlemény – azért fogalmazták meg így, hogy a romákat és szegény embereket megakadályozzák abban, hogy a településre költözhessenek.
Az Amnesty International Magyarország legújabb elemzése bemutatja, hogy a rendeleteket ellenőrző fővárosi és megyei kormányhivatalok az „ahány ház, annyi szokás” elvét követve, egy év után is egymásnak ellentmondó döntéseket hoznak ezekben az ügyekben, miközben a probléma forrása, a rendeletalkotást lehetővé tévő törvény, illetve az ehhez kapcsolódó Alaptörvény-módosítás továbbra is hatályban van.
Panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnak az önazonosság védelméről szóló jogszabály miatt, polgárjogi szakértők szerint egyfajta „cigánytörvény” születettA szervezet arra is kitér, hogy
az elemzést és az annak alapján megfogalmazott javaslatait elküldte a kormánynak és az illetékes parlamenti bizottságoknak is, mert a tömeges jogsértésekhez vezető helyzet megoldására egyedül az Alaptörvény kapcsolódó rendelkezésének, a rendeletalkotásra felhatalmazó törvény és az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése alkalmas.
Az Amnesty megállapítja, hogy a jogsértő rendeletek és a hatósági fellépés hiánya miatt máig sok, nyilvánvalóan diszkriminatív rendelet maradt hatályban, amelyek jellemzően az alacsony jövedelmű vagy roma származású emberek lakhatását korlátozzák vagy éppen lehetetlenítik el. A magyar és uniós jogot sértő rendelkezések miatt még 2025 decemberében az Európai Bizottsághoz fordultak.
„Ma az önkormányzatok váltak a hétköznapi fasizmus helyszíneivé”Már a nógrádi kormányhivatal is önazonossági rendeletek visszavonására szólítja fel az önkormányzatokat