A kapcsolódó jogszabály-tervezeteket hétvégén tették közzé a Tisza-kormány honlapján. Az iskolák, intézményvezetők és a pedagógusok szakmai önállóságának, valamint a szakszervezeti jogok szélesítésének érdekében több ponton módosítanák, illetve kiegészítenék a köznevelési törvényt, a 2023-ban bevezetett pedagógus életpályatörvényt és annak végrehajtási rendeletét.
A tervezet szerint a köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzatának, a pedagógiai programnak, az éves munkatervnek és az intézmény munkáját átfogó elemzéseknek, beszámolóknak az elfogadása a nevelőtestületek joga lenne, a fenntartó, vagyis a tankerületi központ csak egyetértési jogot gyakorolhat, amit abban az esetben érvényesíthet, ha a dokumentumok egyes elemei miatt a fenntartóra többletkötelezettség hárul.
Ha a tervezetet elfogadják, a nevelőtestületeknek nagyobb beleszólásuk lehet az igazgatók megválasztásába is. Egyrészt véleményezhetik a benyújtott igazgatói pályázatot, másrészt titkos szavazással dönthetnek annak támogatásáról vagy elutasításáról. Az igazgatói pályázatot az intézményben működő szakmai munkaközösség is írásban véleményezheti. A nevelőtestület írásos véleményét nyilvánosságra kell hozni. A végső döntés meghozatalakor a fenntartónak mindezt figyelembe kell vennie.
Magyarországon a pedagógusok gyakran már 40 éves korukra kiégnek, valódi párbeszédhez is önálló oktatási minisztériumra lenne szükségDe bővülne a köznevelési intézmények igazgatóinak hatásköre is, az eddiginél szélesebb munkáltatói jogkörökkel rendelkezhetnek majd, vagyis ők dönthetnek a kinevezésekről, munkaszerződés megkötéséről, köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy munkaviszony megszüntetéséről, munkabér és egyéb illetmények megállapításáról is. A tankerületi központ vezetőjének itt is egyetértési joga lehet, de az egyetértést csak akkor tagadhatja meg, ha egy döntés jogszabályba ütközne vagy nincs költségvetési fedezete.
„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”A kormány változtatna a szakmai egyeztetések és az érdekvédelmi szervezeteket érintő szabályokon is, például eltörölnék azt a törvényi passzust, amely alapján a kormány csak a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztethet köznevelés-szakmai javaslatokról. Eltörölnék azt a pedagógusok sztrájkszervezését korlátozó szabályozást is, mely szerint a tanórák 50 százalékát sztrájk közben is meg kell tartani. A szakszervezetek működési szabadságát is szélesítenék az intézményeken belül.
„Az iskola vesztésre áll a gyerekek figyelméért folytatott harcban, de a megoldás nem az okostelefonok kitiltása”Az eddigiekhez képest ezek komoly előre lépések, de vannak még nyitott kérdések - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Totyik Tamás szerint például az igazgatók esetében szükség lenne egy, a minisztérium alá tartozó ellenőrzőrendszer kialakítására, mert a korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy egyes iskolaigazgatók nem minden esetben tartották be a jogszabályokat, vagy jogilag aggályos intézkedéseket tettek a munkavállalók sérelmére. A tervezeteket alaposabb tanulmányozás után fogják véleményezni. A társadalmi egyeztetés határideje június 27-e.
Helyreállítják a pedagógusok sztrájkjogát, a Tisza-kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a törvénytervezetet