Nagyot léphet előre Rákosrendező ügye a már veszni látszó, de a Tisza-kormány sikeres tárgyalása révén mégis megmentett több mint 16 milliárd euróra rúgó uniós források révén. Ebből 10 milliárd eurót tesz ki a helyreállítási alap, amelyből 1 milliárd eurót megfizethető lakhatást célzó programokra költenének. A részletek kidolgozása még hátra van, de július végéig legalább a peremfeltételeket meg kell határozni. Augusztus végéig pedig létre kell hozni azt a hazai projekt-alapot, amelybe átfolyhat az uniós forrás, mivel a helyreállítási alap ezt követően lezárul.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter eddig két budapesti projektet - Diákvárost és Rákosrendezőt – nevezett meg, amelyek részesülhetnek ebből a forrásból. A kalandos sorsú Diákváros cirka 18 hektáros területét a magyar állam először egy magánbefektetőtől, majd a IX. kerületi és a fővárosi önkormányzattól is vásárolta fel, majd létrehozott egy alapítványt a projekt megvalósítására és lebonyolított egy nemzetközi tervpályázatot. A kezdetben a kínai Fudan Egyetem érdekeit tükröző alapítványt a kínaiak kivonulásával Tudás-térre nevezték át. De még előtte közel 14 milliárd forint értékű induló vagyont pakolt bele Orbán-kormány, amelynek nagyobbik részét az ingatlanok teszik ki. A Tudás-tér alapítványt a Tisza-kormány a többi Közfeladatot ellátó Közérdekű Vagyonkezelő Alapítvánnyal (KEKVA) együtt államosítaná. Az uniós források hazahozatala érdekében írt törvénycsomag részeként egyrészt hatályon kívül helyezik a vagyonjuttatásról szóló, 2021-ből származó törvényt, és külön átmeneti szabályt hoznak a Tudás-Tér Alapítványra. A jogszabály-csomagról jövő héten szavaz a parlament.
Tízezer új lakást, 15 hektárnyi új közparkot és egy új városrészt álmodott Rákosrendezőre a tervpályázat győztese, egy francia-német-szlovák konzorciumRákosrendező esetében kissé bonyolultabb a helyzet. A Városliget mögött elterülő 80 hektáros területet ugyanis a fővárosi önkormányzat cége, a Budapesti Közművek (BKM) vásárolta meg. Az Orbán-kormány első nekifutásra az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt ingatlanfejlesztő cégnek adta volna el, de a főváros élve elővásárlási jogával elcsaklizta előlük a hét telekből álló ingatlanegyüttest. Az 59 milliárd forintos vételárból azonban eddig csak a szerződés szerinti első vételárrészletet - 12,7 milliárd forintot - fizették ki. S ha lehet, a főváros sanyarú pénzügyi helyzetére tekintettel, nem is fizetnének többet. Helyette inkább bevinnék az ingatlant egy állammal közös projektcégbe.
A további vételár részletek kifizetéséhez számos feltételt szabott a szerződés, amelyek egyelőre nem teljesültek. Köztük a birtokba adás sem.
Az adásvételi szerződést ugyan tavaly szeptemberben aláírták, de a terület nagyobb részén továbbra is a MÁV Zrt. az úr. Közben a főváros meghirdette és márciusban le is zárta a területre vonatkozó mesterterv-pályázatot, ki is hirdették a nyertest, de a tervezési szerződést még nem kötötték meg. Az Orbán-kormány viszont aláírta az új városnegyedbe ígért 800 millió euró (cirka 290 milliárd forint) értékű állami beruházásról szóló megállapodást. (Ebben sok más mellett a Szegedi úti felüljáró és az azon átvezető villamosvonal megépítése, illetve a millenniumi kisföldalatti meghosszabbítása is benne van.) A vállalások teljesítése viszont a Tisza-kormányra maradt.
A róka fogta csuka helyzetből az uniós források felhasználására alkalmas közös projektcég alapításával rántanák ki egymást. A nem hivatalos egyezkedés már megkezdődött a Tisza-kormány és a városvezetés között. Abban mindkét fél egyetért, hogy a területen megfizethető lakásokat kell építeni luxus felhőkarcolók helyett. Előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedést, legyen sok zöld, park és tó. Az új negyed tükrözze a legújabb urbanisztikai trendeket a szivacsvárostól a 15 perces város modelljéig.
Abban már jóval nagyobb a nézeteltérés, hogy milyen tulajdoni arányban osztozzanak a projekten.
Vita tárgya lehet a közös cég tulajdoni százalékaránya – ismerte el a Népszava kérdésére Karácsony Gergely főpolgármester, aki úgy véli,
ha a második vételárrészletet sem kell kifizetnie a fővárosi cégnek, akkor 60-40 arányban lehetne osztozkodni a főváros javára.
De még nem tartunk itt – tette hozzá, bár szerinte az uniós források szoros határideje miatt augusztus végéig meg kellene alakítani a közös céget.
A főpolgármester szerint a Rákosrendező projekt sikerének záloga a főváros és a kormány közötti szoros partnerség. A közös projektársaság egyébként Nyugat-Európában bevett forma az állami és önkormányzati beruházások megvalósítására. Az Európai Unió nagyon sok ilyen lakhatási programot támogatott már. A most elnyert vissza nem térítendő uniós támogatások egy részét a rákosrendezői közérdekű beruházásokra lehetne felhasználni. Ezzel lehetne biztosítani, hogy a bevonni szándékozott magánbefektetőknek is megérje megfizethető lakásokat építeni a főváros által elvárt legalább 20 százalékos arányban. Bár a beruházás nagyobbik része mindenképpen a magántőke bevonásából fog megvalósulni.
Hatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhezEz egybe cseng a Tisza-kormány Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által korábban ismertetett terveivel, miszerint az uniós források mellé magántőkét vonnának be a megvalósuló lakhatási projektek értékének növelése érdekében. Az ingatlanfejlesztések támogatási intenzitása ugyanis a jelenlegi elképzelés szerint átlagosan 20 százalékos lesz, mivel ennél nagyobb arányú állami támogatás már piactorzító hatású lenne. A tárcavezető a közös projektcégre vonatkozó kérdésünkre most csak annyit válaszolt, hogy „nyitottak vagyunk a tárgyalásra a fővárossal, ha egyedül nem tudják megvalósítani a projektet”.
Hosszú, kemény alkudozás lesz. A Népszava más kormányzati forrásból úgy tudja, hogy a kormányzati oldal kiindulópontként 25-75 százalékos tulajdoni arányt tartana elfogadhatónak, ha a főváros már a 2. vételárrészletet sem akarja kifizetni, hiszen így az állam sokkal többet vinne bele a közös cégbe.
Ennek megfelelően a kormányhoz kerülnének a közös cég irányítási és menedzsment jogai is. Ezt viszont a főváros is magánál tartaná. A közös projektcég létrehozását a kormányzati oldal inkább szeptemberre teszi.
A felek tárgyalási pozíciója tehát egyelőre nagyon távol van egymástól. A hivatalos egyeztetési folyamat azonban még el sem kezdődött. Még az is lehet, hogy a főváros által vártnál jóval kevesebb uniós forrás jut végül Rákosrendezőre. A helyreállítási alap (RRF) augusztus végéig elérhető forrásait ugyanis az addig „eredeti, 1993-as mandátumához - miszerint hazai fejlesztéseket támogató pénzintézet legyen - visszatérített” Magyar Fejlesztési Bankon keresztül hívja le a kormány. Az MFB pedig támogatási szerződéseken keresztül osztja majd el a pénzt, amelyek előtt pályázatokat írnak ki. Így most még nehéz lenne megmondani, mennyi is juthat Rákosrendezőre.
Rákosrendezőn honfoglalózik Áder János alapítványa, expót rendez a főváros által megvett területen