Megszavazták az országgyűlési képviselők az uniós források hazahozatalához szükséges törvényeket

Elfogadta az Országgyűlés kedden az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is, hogy Magyarország hozzáférjen a rendelkezésre álló uniós forrásokhoz. A képviselők 142 igen és 39 nem szavazattal fogadták el a jogszabályt. A törvény célja, hogy egységes keretben rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek szükségesek Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférésének biztosításához. A szabályozás elősegíti a Magyarország és az Európai Unió intézményei közötti megállapodások végrehajtását, valamint a fejlesztési források mielőbbi rendelkezésre állását.

Amint arról lapunk korábban beszámolt, a parlament rendkívüli ülésén a médiatörvény módosítása mellett az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgáló jogszabályok is napirenden voltak. A Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott, a fenti arányban, hatalmas többséggel elfogadott csomag a közbeszerzések átláthatósága és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében továbbá jelentősen kiterjeszti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is.

Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati kötelezettséget kiterjeszti a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő pártok, civil szervezetek névjegyzékében feltüntetett képviselőire, azaz a pártelnökökre, ügyvezetőkre is. A politikai felsővezetőnek és családtagjainak az új szabályok szerint 2027. január 31-ig kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Ha bármelyik érintett szándékosan megtéveszti a hatóságokat, százezertől ötmillió forintig terjedő vagyonnyilatkozati bírságot fizethet, de akár két évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kivezetéséről is döntöttek, szabályozva a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvák megszüntetését, rendezik feladataik további sorsát, valamint vagyoni viszonyaik lezárását. Az elfogadott jogszabály 15 felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekvát sorol fel, egyebek mellett az Élvonal Alapítványt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt. A felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó kekvákat az alapítói jogok gyakorlója 2027. augusztus 1-ig szünteti meg.

A kockázati tőkealapkezelőkre vonatkozó felügyeleti keretrendszer átalakul, a közbeszerzésekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat szigorodnak, szélesebb körben kizárva a személyes kapcsolatokon alapuló befolyásolás lehetőségét. Az Integritás Hatóság általános jogkört kap, a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával megteremtik a lehetőségét annak, hogy a hatóság felülbírálati indítvány elbírálásával hozott határozattal szemben fellebbezéssel élhessen, és ezáltal a törvényesség kérdésében a másodfokú bíróság dönthessen. A hatóság a jövőben közvetlenül is megkeresheti a büntetőeljárást folytató szerveket, a büntetőeljárási iratok megismerése érdekében.

A parlamenti képviselők ugyancsak jelentős többséggel fogadták el az országgyűlési vizsgálóbizottságok működésének új szabályairól, illetve a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorításáról szóló törvényeket is.