Spar-ügy: Orbán Viktor elveszítette a pert a Fővárosi Törvényszéken a 24 ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdán elutasította a felperes keresetét abban a sajtó-helyreigazítási perben, amely az alperes, egy nemzetközi élelmiszerbolt-lánc vezérigazgatójának egy osztrák lapban közzétett interjúja és nyilatkozata kapcsán megjelent cikke miatt indult - olvasható a szervezet egy, lapunknak is megküldött közleményében.

Bár a tájékoztatás nem nevezi meg a feleket, egyértelműen arról az esetről van szó, amelyről korábban mi is hírt adtunk. Hans Reisch, a SPAR osztrák vezérigazgatójának 2024 elején arról beszélt, hogy a magyarországi működés során olyan nyomásgyakorlást tapasztaltak, amelynek részeként Orbán Viktor állítólag azt javasolta a vállalatnak, hogy adjon részesedést a magyar leányvállalatban Tiborcz Istvánnak. A volt miniszterelnök veje tagadta, hogy megfontolta volnaa vásárlást. Hans Reisch emellett arról is beszélt, hogy a vállalat a magyarországi kockázatok miatt vagyont vont ki az országból. A nyilatkozatot számos magyar sajtótermék szemlézte.

Orbán Viktor ezt követően több sajtóhelyreigazítási pert indított azokkal a médiumokkal szemben, amelyek ismertették a SPAR-vezér állításait. A keresetek lényege az volt, hogy a miniszterelnök szerint a sajtó valótlan vagy nem kellően ellenőrzött állításokat közölt róla. A Fővárosi Törvényszéknek benyújtott keresetében azt nem vitatta, hogy a cégvezető ezt a nyilatkozatot tette, azt viszont igen, hogy ilyen kérést fogalmazott meg felé, ezért sajtó-helyreigazító közleményre tartott igényt. A perben a bíróság korábban az Európai Unió Bíróságához fordult. Előzetes döntéshozatali eljárás keretében arról kért állásfoglalást, hogy a médium 2024 márciusában megjelent cikke kapcsán alkalmazandó-e a 2024/1083 tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet. Az EU Bíróságának nemleges válaszát követően folytatódó eljárásban a Fővárosi Törvényszék eltért a Kúria több hasonló ügyben hozott határozatától, mert álláspontja szerint a sajtószabadság korlátozására alkalmas az abban megfogalmazott jogértelmezés.

A Fővárosi Törvényszék döntése alapján az alperesnek nem kell bizonyítania a vezérigazgató által elmondottakat, mivel a cikkben csupán szemlézte a külföldi lapban megjelent interjút és ezt jelezte is. A felperesnek módja volt a cégvezető nyilatkozatának cáfolatára, amit a lap meg is jelenített.

Az ítélet nem jogerős.

Az ügyekben azonban nem születtek egységes döntések. Első fokon a bíróság az RTL, az Index, az Economx és a Magyar Narancs esetében is nekik  adott igazat. Az ítéletek indokolása szerint ezek a médiumok a Spar-vezér szavait hűen idézték, tájékoztatási kötelezettségüknek tettek eleget, és nem saját tényállításként, hanem egy közéleti vitában elhangzott nyilatkozatként közölték azokat. A bíróságok több esetben arra is hivatkoztak, hogy közszereplőként Orbán Viktornak tágabb kritikátűrési kötelezettsége van.

A perek így végül nem a Spar-vezér állításainak igazságtartalmáról szóltak, hanem arról, hogy a magyar sajtó jogszerűen járt-e el, amikor egy jelentős közéleti érdeklődésre számot tartó nyilatkozatot ismertetett. Az elsőfokú ítéletek többsége szerint a sajtó feladata ilyen esetekben elsősorban a nyilatkozat tényszerű bemutatása, nem pedig annak teljes körű bizonyítása vagy cáfolata.

Bár a Fővárosi Törvényszék közleményéből nem derül ki, az alperes a 24 volt. A lap az ítélethirdetés után megjelent cikkében azt írta, a döntés alapján a politikusnak 84 ezer forint illetéket és 234 ezer forint perköltséget is meg kell fizetnie. Az ügyben korábban első fokon már a 24 javára született döntés, ezt azonban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért kellett megismételni az eljárást.

A mostani ítélet indoklásában a bíróság arra jutott, hogy a portál tényszerűen számolt be a külföldi szaklapban megjelent nyilatkozatról. A testület szerint nem várható el a sajtótól annak bizonyítása, hogy a Spar vezetője és Orbán Viktor között valóban elhangzott-e a vitatott kérés, mert ez olyan bizonyítási kötelezettséget jelentene, amely a sajtószabadságot is érintené.

A bíróság arra is kitért, hogy a cikk megjelenése előtt a portál kérdéseket küldött a Kormányzati Tájékoztatási Központnak a nyilatkozattal kapcsolatban, de állítása szerint nem kapott egyértelmű választ. Ezt követően érkezett Orbán Viktor helyreigazítási kérelme.