A hiányzó közterület-használati engedélyen akadt el legutóbb a Margitsziget oldalába tervezett dunai fauszoda létesítési engedélyezése – derült ki a fővárosi Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság legutóbbi ülésén a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) dunai fürdő-projektről szóló beszámolójából. A létesítési kérelmet hosszas előkészítő munka után idén januárban benyújtották „gazdasági célú úszóműállásként” a Fővárosi Kormányhivatal Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztálya Kikötői Osztályához. A szükséges szakhatósági állásfoglalások is beérkeztek, a határozatot is előkészítették, csak éppen a fővárosi önkormányzat közterület-használati engedélye hiányzott. Így az eljárást felfüggesztették.
Ha a főváros ezt gyorsan kiadná és gyors közgyűlési döntés születne a dunai fürdő-projekt folytatásáról, akkor októberre meglehetne a létesítési engedély. Addigra ugyan lezárul a strandidény, de nem is baj, lévén a tervezett fauszodának még a látványtervei sem készültek el, nemhogy a kivitelező, illetve szállító céget találtak volna hozzá. S ha mindez meg is lenne, az üzemeltetéshez szükséges engedélyek megszerzése is kérdéses.
Jelenleg ugyanis nincs jogszabály folyókba merülő fauszodákra, így a kormányhivatal legfeljebb a szabadstrandokra vonatkozó törvényi előírások alapján tudná elbírálni az erre vonatkozó kérelmet.
Ennek pedig a BGYH szerint nagy a kockázata. Így előbb a Fővárosi Közgyűlésnek kellene – felterjesztési jogával élve - felkérni a kormányt a szükséges jogszabály megalkotására. A nyári szünet előtti utolsó pénteki ülés napirendjei között azonban – lapzártánkkor legalábbis - nem szerepelt egyetlen erre vonatkozó előterjesztés sem, így döntés sem várható ez ügyben. Ez újabb több hónapos késést jelent, kérdésessé téve, hogy a következő szezonra megépülhet-e a fauszoda a Duna fővárosi szakaszán.
Lebegő medencék
A nehézkes indulás már csak azért is meglepő, mivel az első fauszodák - vízen lebegő fából készített medencék, amelyek lehetővé teszik a folyóban való biztonságos fürdést – brit példára az 1810-20-as években épültek Pesten és Budán. Az 1860-as években már kilenc folyami uszoda működött a fővárosi Duna-szakaszon. Még a Parlament előtt is állt egy hasonló építmény, ahová két ülés között a politikusok is lejártak úszni. A háború elpusztította ezeket is, eleinte tervezték az újjáépítésüket, majd ez lekerült a napirendről. Kivételt éppen a Palatinus fürdőhöz kapcsolt építmény képezett, amely egészen 1949-ig működött. A folyó vízminőségének romlása miatt 1973-ban betiltották az egész fővárosi szakaszon a folyami fürdőzést. A Duna vízminősége azóta sokat javult és a Város és Folyó Egyesület (Valyo) célul tűzte ki Budapest „újraegyesítését” a Dunával. 2019-ben nyitották meg a római-parti szabadstrandot. A kezdeményezést azután a III. kerületi önkormányzat is felkarolta, majd a Kopaszi-gátnál és tavaly az Árasztó-parton is nyílt egy-egy szabadstrand. Az Európában is egyre gyakoribbá váló hőhullámok, illetve párizsi olimpia Szajna-úszása a nemzetközi figyelmet is ráirányította a folyami fürdőzésre. Párizs 2025 júliusában nyitotta meg a nagyközönség számára az első új, ingyenes, kijelölt folyami strandjait a Szajnán, amivel több mint 100 éves tilalmat oldották fel. De működik folyami strand a Rajnán, Zürichben a Limmat folyóban. Bázelben a „kulturális örökség” részeként tartják fenn a folyami úszást. Bécsben a Kis-Dunán nyitottak folyami uszodát.
A Duna-fürdőhelyek megnyitását Vitézy Dávid vetette fel még a 2024-es főpolgármester-jelölti kampányában, majd javaslatára a Fővárosi Közgyűlés 2024-ben úgy döntött, hogy megvalósíthatósági tanulmányt rendel egy budapesti Duna-fürdő (fauszoda) létrehozásáról. Ebben természetesen a Valyo is szerepet kapott. A tanulmányban 49 potenciális budapesti helyszínt vizsgáltak, amit azután a hajóforgalom és a part adottságai miatt négy, illetve két helyszínre szűkítették le.
A pilot-projektet a jelen tervek szerint a margitszigeti Palatinus strand előtt valósítanák meg, míg a jóval nagyobb fauszoda a Vigadó előtt turisztikai látványosságként épülhetne meg.
A Parlament előtti újrázásról egyelőre nincs szó, holott biztosan sok érdeklődő figyelné, ahogy a kormánytagok levonulnak csobbanni egyet a Dunában.
A BGYH tavaly júliusban megbízta a Weldinspector Kft-t az előzetes szakmai vélemény, illetve az engedélyezés elkészítésére. Az úszómű terveit tavaly decemberben jóváhagyták, a cég beszerezte a szükséges jóváhagyásokat a főépítésztől, a hajózási hatóságtól, a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóságtól, illetve megkötötték a szükséges mederbérleti szerződést is. Ezt követte a létesítési engedélyezési eljárás idén januárban, ami a fentebb említett okból márciusban elakadt. A folytatáshoz szükséges közterület-használati engedély kiadásához azonban további hiánypótlást rendelt el a fővárosi vagyongazdálkodási főosztály. Módosítani kell például az úszómű bejáró hídjának rögzítési tervein. A közterület-foglalás egyébként csak október 31-ig adható ki. Jövőre újra kérni kell.
A közterület-használati kérelemmel párhuzamosan egy másik eljárás keretében rögzíteni szükséges, hogy a parti „építmény" a helyszínen marad és a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. Az úszómű csak ezután a létesítési engedély birtokában építhető meg és helyezhető vízre, amit a használatbavételi engedélyezési eljárás követ, majd a végén az üzembe helyezési szemle.
A gyártóktól bekért előzetes ajánlatok alapján a kialakítás becsült költsége a jóval kisebb pilot-projekt esetén
legkevesebb 120 millió forint lenne, míg a nagyobb 8-10 méterszer 20 méteres medencével és cirka 200 négyzetméteres terasszal rendelkező Vigadó elé szánt fauszoda létesítése alsó hangon 633 milliót vinne el, de a költségek akár 1,5 milliárd fölé is kúszhatnak.
A nagyobb fauszodára egy nemzetközi szinten ismert úszóplatform-gyártó cég adta az árajánlatot, vélhetőleg ez áll közelebb a valósághoz. A folyami fürdővel olyan turisztikai látványossággal bővülne Budapest, ami a nagy Dunán sehol máshol sincs.
Fürdők a Dunán
A tomboló hőség elől, aki teheti menekül a vízpartra. Jó, hír, hogy a javuló vízminőségnek köszönhetően már a Dunában is fürdőzhetnek a folyami strandolás szerelmesei. A budapesti szabadstrandok közül a római-parti volt az első fecske, amelyet a Valyo kezdeményezésére nyílt meg a főváros és a kerületi önkormányzat együttműködésének köszönhetően.
Idén 2026-ban június 19. és augusztus 23. között tart nyitva Budapest legkedveltebb ingyenes dunai fürdőhelye, a Római-parti Plázs. A föveny-előkészítést és a medertakarítást követően ismét tiszta és gondozott partszakasszal, ingyenes ivóvízzel, napágyakkal, mosdó-, pelenkázó- és zuhanyzóhasználattal, valamint díjmentes kerékpár-tárolási lehetőséggel várják a fürdőzőket.
A nyitást szigorú hatósági és vízminőségi vizsgálatok, valamint szakhatósági engedélyeztetés előzte meg. A vízminőséget egész nyáron folyamatosan ellenőrzik majd és ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas a biztonságos fürdőzésre, akkor lezárják a strandot. Fürdeni egyébként csak a 120 cm-es vízmélységet jelző bójákkal kijelölt szakaszon lehet 10 és 19 óra között. A Római-parti Plázs gondozásáról fövenyőr gondoskodik, emellett a területen éjszakai őrzés is biztosított. Nappal vízimentők állnak szolgálatban. A szabadstrand mögötti római parton lehet inni és enni bőséggel.
Tavaly csak a nyár utolsó napjaira, augusztus közepén nyílt meg a XI. kerületi Árasztó-parti szabadstrand. Az idén viszont úgy készülnek, hogy már július elsején nyit a második Duna-fürdő. A BGYH ígérete szerint megújuló környezettel, fejlesztésekkel és közösségi programokkal készülnek az idei szezonra. Többek között vadonatúj lépcső készült, ami mellett akadálymentes és babakocsival is kényelmesen használható lejutást is kialakítottak, hogy mindenki könnyebben elérhesse a folyót. A fürdőzőkre itt is vízimentők vigyáznak, biztonságos úszózónát jelöltek ki és gondoskodnak a mosdókról is. A korábban a Hosszúréti-pataknál tervezett fürdőhely viszont továbbra sem rendelkezik engedéllyel.
