CEU;Közép-európai Egyetem;lex CEU;CEU Demokrácia Intézet;

A CEU bécsi központja

Megkérdeztük a CEU-t, egyelőre nincs tervben, hogy az egyetem visszatérjen Budapestre

A CEU Demokrácia Intézete cáfolta, hogy ősztől a CEU-ból egy kétcampusos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni, a hivatalos intézményi álláspont április óta változatlan. 

Pénteken lapunk is beszámolt róla, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) 35. születésnapját ünneplő kerekasztal-beszélgetésen a CEU-hoz tartozó Blinken OSA Archívum igazgatója, Rév István arról beszélt a Klubrádiónak, hogy „a CEU-ból egy kétcampusos egyetem lesz, amely Bécsben és Budapesten egyaránt diplomát adó programokat fog folytatni”.

Az eseményen a beszélgetés résztvevői felidézték, hogy a CEU 2024-ben kérelmet nyújtott be azért, hogy budapesti intézményegységét kutatóhelyként ismerjék el, amelyet csak 2026. április 28-án bírálták el kedvezően. A cikk szerint az Oktatási Hivatal döntésével kutatóhelyként ismerte el a budapesti egységet, lehetővé téve a hagyományos egyetemi működés visszaállítását. 

Rév István nyilatkozata után megkerestük a felsőoktatási intézményt, ahonnan cáfolták, hogy ősztől visszatérnének Budapestre. Rév István nem a rektor nevében nyilatkozott, a hivatalos intézményi álláspont április óta változatlan. „A status quo továbbra is az, ami eddig volt: a diplomát adó képzések Bécsben vannak, Budapesten pedig az egyéb tevékenységeink továbbra is aktívak” – mondta lapunknak Fogas Krisztina, a CEU Demokrácia Intézet sajtókapcsolati vezetője. Hozzátette:

Egyelőre nincsenek arra vonatkozó konkrét tervek, hogy ez megváltozzon a jövőben.

Arra a kérdésünkre, akkor mégis miért nyilatkozta ennek ellenkezőjét a CEU történelem és politológia professzora, Fogas Krisztina elmondta, hogy Rév István a személyes interpretációját, várakozását közölte a kialakult helyzetükről, „ez nem a hivatalos álláspontja a CEU-nak”. Azt ígérte, amint ebben változás történik, és lesznek konkrétumok, tájékoztatják a nyilvánosságot. Ugyanakkor megjegyezte, „nagyon sokféle ötlet, várakozás van”, sokan, sokféle elképzeléssel rendelkeznek, „ez egy nyitott könyv”, vannak lehetőségek, de a hivatalos álláspont egyelőre nem változott. 

Két hónapja arról érdeklődtünk, hogy az Orbán-kormány választási veresége és a Magyar Péter által vezetett Tisza-kormány felállása után az egyetem vezetése megfontolja-e, hogy újraindítja a budapesti campust. A Tisza programjában ugyanis ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülése után visszaállítja az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot.

Áprilisban lapunk megkeresésére azt nyilatkozta a CEU, hogy a továbbiakban is az osztrák fővárosban folytatja oktatási tevékenységét az Orbán-kormány által elüldözött Közép-európai Egyetem, vagyis a kormányváltás után sem tér vissza Budapestre. „A CEU tudomásul veszi a közelmúltbeli magyarországi választások eredményeit, amelyek jelentős politikai fordulópontot jelentenek. A CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein: az egyetem campusa Bécsben marad, míg budapesti telephelye a jövőben is fontos szerepet játszik kutatási tevékenységeinkben” – állt az akkori hivatalos állásfoglalásban.

Az Orbán-kormány 2017-ben vezette be a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosítását, amelynek az volt az eredménye, hogy az akkori első számú közellenség, Soros György által alapított egyetem 2019-től kénytelen volt fokozatosan Bécsbe áthelyezni fő oktatási tevékenységét, így az amerikai akkreditációjú képzéseit, amelyek az egyetem legnagyobb vonzerejét jelentik.

A budapesti helyszín a könyvtárral és az archívummal főként kutatóhely lett, valamint egyes – diplomát nem adó – oktatási programok tovább működtek, itt működik a CEU Demokrácia Intézete is, amely az egyetem kutatótevékenységét fogja össze. Az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a lex CEU sérti az akadémiai szabadságot és az uniós jogot is, emiatt az Orbán-kormánynak módosítania kellett rajta, de az egyetem vezetése ekkor is úgy döntött, nem tér vissza a korábbi működési formában Budapestre.

A nyomozás vizsgálja azt is, milyen szerepet játszott az akcióban a legfőbb ügyész.