Társadalom;Magyarország;felvonulás;riport;Budapest Pride;LMBTQ+;2026;

„Büszke buzi vagyok, Orbán meg egy…”

Vannak, akik a mai napig nem merik felvállalni, hogy melegek. Attól félnek, hogy a szüleik kitagadják őket – indokolta két heteró lány, miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a Budapest Pride-on. Riport.

Már akkor szívügyemnek tartottam a melegjogokat, amikor még nem is tudtam, hogy a lányom leszbikus – közölte kérdésünkre a legnagyobb természetességgel Linda, aki egy „A lányom és a felesége az én családom” feliratú táblát tartott a magasba. Az LMBTQ-emberek is ugyanolyan érzésekkel élnek, mint bárki más, nem szabad megkülönböztetni őket – jelentette ki. Egyetért az Amnesty International melegjogi kampányával is, amelynek mottója: „Igen a házasságra”.

Linda tagja az LMBTQ-közösséget támogató szülők csoportjának. „Rengeteg örömet és boldogságot kaptam tőlük. Nekem ők a családom” – csatlakozott a beszélgetéshez József, egy állami gondozásban élő meleg fiú.

A Budapest Pride-felvonulás idén az Operától indult. Az Andrássy úton felsorakozó teherautókból már a kezdés előtt egy órával dübörgött a zene. A szépen gyülekező tömeg láthatóan eltökélte, hogy nem engedi zavartatni magát a kánikulától: mindenfelé táncoló, integető, szivárványos zászlókat lengető fiatalokat lehetett látni.

Köszönhetően annak, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök próbálta betiltatni a felvonulást, tavaly részvételi csúcsot hozott a Pride. A rendezvény százezreket megmozgató politikai demonstrációvá, az Orbán-rendszer elleni gigantikus méretű tiltakozássá vált.

Két budapesti heteró lány, Klaudia és Mirjam is tavaly vett részt először a Budapest Pride-on. Lapunknak arról beszéltek, bár a Fidesz-kormány már megbukott, fontos, hogy minden évben eljöjjenek a felvonulásra. Mindkettőjüknek vannak barátaik, akik a mai napig nem merik felvállalni, hogy melegek. Attól félnek, hogy a szüleik kitagadják őket. „Értük vagyunk itt” – mondták. Ráadásul ez egy „jó buli, mindenki nagyon kedves”.

Csaba igencsak messziről, Erdélyből érkezett, a „tisztelet és elfogadás” miatt érezte úgy, hogy jelen kell lennie. A meleg közösséghez tartozó Ivánról kiderült, hogy fiatal kora ellenére rutinos résztvevőnek számít: ez a mostani már a hatodik Pride-ja volt.

A tavalyi felvonulás – folytatta Iván – meghatározó esemény volt, ami nemcsak a melegek elfogadásáról szólt, hanem arról, hogy elegünk lett egy rendszerből, például abból, ahogyan a kisebbségek jogaihoz viszonyult. Azóta politikai értelemben sok pozitív változás történt, ami nyilván hatással van az LMBTQ-közösségre is. „Szeretnék egy jó hangulatú délután eltölteni olyan emberek társaságában, akik között otthon érzem magam, akikkel békességben tudunk együtt vonulni” – foglalta össze, mit vár az idei rendezvénytől. A Budapest Pride szerinte ebben az évben új értelmet nyert, átalakult a felszabadult öröm ünnepévé.

Mindez nem azt jelenti, hogy a melegek jogegyenlősége a Fidesz bukásával teljes mértékben megvalósult volna. „A kormányváltás nem elég, folytatnunk kell a munkát. Nincs rendszerváltás LMBTQ-jogok nélkül” – hangsúlyozta beszédében az egyik szervező.

A felvonulás percre pontosan az eredetileg meghirdetett időpontban, szombat délután három órakor indult el a Vérmező felé. Ahogyan arra előre számítani lehetett, a tömeg mérete meg sem közelítette a tavalyi létszámot, de így is rengetegen voltak. Negyven percen keresztül vonult az Andrássy úton a több tízezer résztvevő, közöttük Karácsony Gergely főpolgármester. A pártok közül a Momentum indított saját teherautót, Iványi Gábor lelkész közleményben köszöntette a rendezvényt.

„Szabad sajtó, szabad szerelem” – hirdette a transzparens az egyik furgonon. A szivárványos zászlótengerben néhol a piros-fehér-zöld színek is feltűntek, tucatnyian pedig hatalmas uniós lobogót vittek. Megjelent egy anarchista (autonóm) és egy kommunista csoport is, amely a Pride-ot megfelelő alkalomnak tartotta arra, hogy palesztin zászlókat lengetve kinyilvánítsa szolidaritását a palesztinokkal. Nekik nem mernénk nyugodt lelkiismerettel javasolni, hogy a Gázai övezetben szivárványos jelképekkel vonuljanak.

Orbán Viktor – érthető okokból – már kevésbé foglalkoztatta a jelenlévők fantáziáját, de azért jutott néhány üzenet a volt kormányfőnek is. Egy férfi kartonlapot tartott maga előtt, amin az állt, hogy „Büszke buzi vagyok, Orbán meg egy…” Itt egy kevéssé szalonképes szó következett az O1G tárgykörből. Ketten zebrának öltöztek, egyikük hátsó felét Orbán szivárványos portréja díszítette, fölötte a felirattal: RIP.

Összességében azonban csak elvétve lehetett hasonló politikai megnyilvánulásokkal találkozni. Ahogyan az egyik nyilatkozó mondta, a Budapesti Pride ezúttal valóban a felszabadult öröm ünnepe volt.

Az ügyben Vitézy Dávid egyeztetett Kína budapesti nagykövetével.