A rendőrség feltehetőleg a kormányváltás miatt nem tiltotta meg a Budapest Pride-ot, de a tiltó jogszabály most is hatályban van

A Budapest Pride-felvonulás szombaton délután három órától az Operától indul, a résztvevők az Erzsébet hídon áthaladva egészen a Vérmezőig mennek. „A szabad magyarok 2025-ben megmutatták, hogy nem kérnek az elnyomásból, és nem félnek kiállni a jogaikért, a demokratikus Magyarországért” – emlékeztettek a szervezők arra, hogy tavaly a „bukott kormányzat” próbálta megakadályozni a rendezvényt. Válaszul minden eddiginél nagyobb, százezres nagyságrendű – a szervezők becslése szerint 350-400 ezres – tömeg gyűlt össze.

A rendőrség idén tudomásul vette a Pride bejelentését, azaz nem hozott tiltó vagy korlátozó határozatot, ellentétben a tavalyi Pride-felvonulással, aminek a megtartását megtiltotta – állapította meg Hegyi Szabolcs, a Társasági a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértője, akit arról kérdeztünk, előző év óta mennyiben változott, változott-e egyáltalán a helyzet a Budapest Pride megrendezése szempontjából.

Mivel a tudomásul vételről – szemben a tiltással – nem hoz határozatot a rendőrség, amit közzétennének, arról értelemszerűen indokolás sem olvasható. Ezért nehéz megmondani, mi változott tavalyhoz képest – jegyezte meg Hegyi Szabolcs. Felidézte, a korábbi budapesti rendőrfőkapitány, Terdik Tamás a fővárosi közgyűlés előtt tartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy minden bejelentést függetlenül a tartalmától egyenként értékelnek, ennek alapján döntenek. Most is érkezett bejelentés a Pride-dal kapcsolatban, megvizsgálták és az ezzel kapcsolatos információk alapján nem találtak tiltó okot, tudomásul vették azt.

Az a jogszabály, amire hivatkozva tavaly megtiltották a felvonulás megtartását, jelenleg is hatályban van, ezért nem világos, ha idén nem találtak tiltó okot, akkor tavaly miért tiltottak – folytatta Hegyi Szabolcs. A szűkszavú főkapitányi magyarázat szerinte arra enged következtetni, hogy tavaly a miniszterelnöki utasítás miatt született tiltás, idén pedig a kormányváltás miatt nem történt ilyen. Ez azt jelentené, hogy a rendőrség adott esetben önkényesen, politikai nyomásra alkalmazza a gyülekezési törvényt – tette hozzá.

 – hangsúlyozta a TASZ jogi szakértője. Az Európai Unió Bírósága idén április 21-én meghozott ítéletében kimondta, hogy az uniós joggal és az EU alapszerződésével is ellentétes a gyermekvédelmi törvénynek az a passzusa, amit a hírhedt 2021-es homofób propagandatörvénnyel iktattak be, és ami tiltja a 18 éven aluliak számára olyan tartalmak elérhetővé tételét, amely homoszexualitást, illetve a „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést” jelenít meg.

Ez az ítélet azért releváns – közölte Hegyi Szabolcs –, mert a gyülekezési törvény tavaly beiktatott paragrafusa éppen erre utal vissza és tiltja meg a homoszexualitást, a transzneműséget megjelenítő gyűléseket. Az uniós jognak a nemzeti jogrendszerekkel szembeni elsőbbsége folytán a rendőrség nagyon is indokolhatná az idei Budapest Pride tudomásul vételét azzal, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése következtében kiüresedett a gyülekezési törvény tiltószabálya is.

Csakhogy ezt az indokolást eddig annak ellenére sem tették meg, hogy például az ügyészség, amely a tiltott gyűlés megtartása miatt vádat emelt Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, valamint a tavaly szintén megtiltott Pécs Pride-ot megszervező Buzás-Hábel Géza ellen, éppen az uniós bíróság döntése nyomán ejtette a vádat.

Hegyi Szabolcs arra figyelmeztetett: amíg a rendőrség nem ad egyértelmű indokolást arra, ha idén tudomásul vette a Pride-ot, akkor ezt tavaly miért nem tette, addig fennáll annak a gyanúja, hogy amíg a gyülekezési törvény vonatkozó paragrafusa hatályban van, addig az – különösen a tavalyi tiltásokat megerősítő kúriai ítéletek fényében – a jövőben is alapul szolgálhat az ilyen felvonulások önkényes, az éppen aktuális politikai elvárásoknak megfelelő megtiltásához és a felvonulók hatósági vegzálásához. Hegyi Szabolcs szerint fontos lenne, hogy a kérdéses paragrafust mielőbb hatályon kívül helyezze a parlament.