„Nem fog megállni Strasbourgban a Tisza-féle képviselői cikluskorlát”

A Tisza parlamenti frakciója „érdemi vita” után támogatja az országgyűlési képviselők mandátumának korlátozását – jelentette be Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese a keddi rendkívüli parlamenti ülés előtt tartott sajtótájékoztatón, de még várják a kormány végső javaslatát, mivel a napokban zárult le a 17. Alaptörvény-módosítás társadalmi egyeztetése. A korlátozás szerinte elsősorban az ellenzéki pártok érdekét szolgálja és a választási törvény jövőbeli esetleges módosítása nem érinti az indulás korlátozását.

Ezzel szemben Tordai Csaba alkotmányjogász, Karácsony Gergely főpolgármester jogi tanácsadója a Jogtudományi Intézet blogoldalán azt írja, hogy „a parlamenti cikluskorlát jó eséllyel nem élné meg a következő parlamenti választást, mert hamarabb elkaszálná az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mint írja: „ a miniszterelnök megbízatási idejének nyolc évre való korlátozása és az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évre való maximálása között van egy döntő különbség. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem tartalmaz a kormányfői tisztség viseléséhez való jogot, de az országgyűlési képviselőnek való választhatóság jogát az első kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikke biztosítja”. Ennek megfelelően a miniszterelnöki ciklusok számának limitálásában csak saját politikai, erkölcsi, célszerűségi megfontolásai korlátozzák a magyar alkotmányozót, de az országgyűlési képviselők esetén még kétharmaddal is csak akkor vezethető be időkorlát, ha az megfelel az Egyezmény rendelkezéseinek. Így ez előre jelezhetően „nem fog megállni Strasbourgban”.

Az uniós bíróság azt ugyan elfogadta, hogy a diktatúrából való kilépés idején átmenetileg bevezethető efféle korlátozás.

Ráadásul a cikluskorlát nem csak a rezsim fenntartásában közreműködőket szorítaná ki, hanem általános hatállyal mindenkit és nem átmeneti időre, hanem a véglegesen.

A Magyar-kormány persze érvelhet azzal, hogy a korlátozás célja, hogy a politikai elit ne csontosodjon be, a tehetségtelen, erkölcstelen vagy alkalmatlan politikusoktól meg lehessen szabadulni és a demokrácia megújulási képessége valóban fontos érték. Ez felhozható az erős, kancellári típusú miniszterelnökök esetében.

„A hatalom minden emberi tapasztalás szerint személyiségtorzító hatású és idővel növeli az önkényre való hajlamot. Másrészt egy erős államfő olyan mértékű, egy kézben koncentrálódó hatalommal bír, ami maga is alkalmas a választók szabad akaratnyilvánításának torzítására” – ismeri el Tordai Csaba, de rögtön azt is hozzáteszi, egy országgyűlési képviselő csak egy testület tagjaként nem pedig személyében rendelkezik közjogi hatalommal. Ha pedig hatáskörén túllépve, kiskirályként viselkedne, akkor büntetőjogilag kellene felelősségre vonni.

Tordai Csaba arra is felhívja a figyelmet, hogy egyetlen európai országban sincs cikluskorlát a parlamenti képviselők esetében, márpedig a strasbourgi bíróság ezt is tekintetbe veszi a döntéskor. De ha még el is fogadnánk a korlátozás elvi alapját, akkor is aránytalan lenne. A politikai rendszer megújulás képességének erősítésére számos egyéb eszköz létezik a választási rendszert torzító szabályok megszüntetésétől, a szabad közéleti vitán át a központi hatalom erőteljes decentralizációjáig.

Mindezeken túl Tordai riasztónak tartja a javaslat akaratlan mellékhatásait. A tervezet mögött egy olyan politikafelfogás sejlik fel, ami szerint a politika nem egy szakma, hanem egy átmeneti civil aktivitás.

A politikusnak a civil vagy üzleti szféránál sokkal komplexebb érdekviszonyokban és konkuráló bonyolult értékszempontok között kell eligazodni. Ez pedig hosszú betanulást igényel, rámehet a kezdő politikus első ciklusa, a második már az „exitről” szólna. Az ügyvéd arra is rávilágít, hogy a hatalom természetéből következően a profi politikusi vákuumot a kormányzati apparátus arctalan masszája és a gazdasági érdekcsoportok töltenék ki. A javaslat Tordait egyszerre emlékezteti az államszocializmus Hazafias Népfrontjára és Adam Michnik vagy Konrád György civil társadalomra, antipolitikára vonatkozó elképzeléseire. A cikluskorlát a demokrácia látszattá degradálásához vezethet.

A Velencei Bizottság elmöke mindenesetre a héten Budapestre jön, elsősorban Sulyok Tamás elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítása miatt. A cikluskorlát ugyanennek a törvénycsomagnak a része, amit jövő heti benyújtás esetén a Magyar-kormány eddigi forszírozott törvényalkotási ütemében július közepén-végén fogadhat el az Országgyűlés. Így bőven lesz idő Strasbourgban megtámadni még a következő választás előtt, sőt az elmarasztaló ítélet is megszülethet, ami komoly presztízsveszteséggel járna Magyar-kormánynak – válaszolta a Népszava kérdésére Tordai Csaba.