Az EU-ban évente nagyjából 4,5 millió tonna fast fashion ruhaneműt vásárolnak meg az emberek. Naponta több mint 5,8 millió olyan csomag érkezik az Unióba, amelyik alacsony összértékű ruhákat rejt. A Shein, a Temu és az AliExpress több mint 400 millió vásárlót vonz havonta – írta a Euronews.
Az e-kereskedelmi ruházati cikkek azonban nem a kiváló minőségükről ismertek: több mint 90 százalékuk olcsó szintetikus polimerekből, például poliészterből, elasztánból és nejlonból készül. Ezek a ruhadarabok lényegében puha műanyagok, amelyek nem bomlanak le biológiailag, és végül mikroműanyaggá válnak.
Eddig ezeket a termékeket közvetlenül a külföldi gyárakból szállították a fogyasztókhoz, megkerülve az EU ellenőrzéseit, amelyek a káros vegyi anyagokra és összetevőkre vonatkoznak. Az Unió új vámirányelve azonban minden bejövő csomaghoz előírja az elektronikus nyomon követési adatok létrehozását. A határőrök pedig még az Európába való belépést megelőzően átvizsgálhatják a szállítmányokat, hogy ellenőrizzék az illegális vegyi anyagok szintjét, és megállapítsák, ha szabálysértés történt.
Pelle Moos, a BEUC fogyasztóvédelmi csoport vegyipari szakértője szerint
az ultra fast fashion csatornákon keresztül értékesített termékek vizsgálata során 70-80 százalékos arányban találnak problémákat.
A textil- és divatipari vegyi anyagokra vonatkozó riasztások száma meredeken emelkedik, évente több tucat nemzetközi riasztást nyújtanak be az EU gyorsriasztási rendszerébe. Ezek több mint 72 százaléka közvetlen kockázatot jelez az emberi egészségre, mint például súlyos allergiás reakciókat, a formaldehid túlzott mennyisége miatti kémiai égési sérüléseket, illetve a nehézfémek okozta lehetséges szervkárosodást. Moos hozzátette: „Ezek olyan vegyi anyagok, amelyekről évtizedek óta tudjuk, hogy károsak. Rákot, meddőséget, fejlődési problémákat okozhatnak a gyermekeknél, és tartósan megmaradnak a környezetben.”
A Testachats fogyasztóvédelmi szervezet szintén tesztelte a Sheinen megvásárolható játékokat, és aggasztó eredményekre jutott. „Csak egy felelt meg teljes mértékben az előírásoknak. Fontos megjegyezni, hogy nem választottuk ki kifejezetten azokat a termékeket, amelyek a weboldalon veszélyesnek tűntek. Véletlenszerűen választottunk ki 45 játékot, amelyek körülbelül 60 százaléka valódi biztonsági kockázatot jelentett, például lenyelhető apró alkatrészeket tartalmazott, vagy az elektronikus alkatrészek nem megfelelően voltak lezárva” – mondta Laura Clays szóvivő.
Köszönjük, Európai Unió, mától jön a termékkategóriánként háromerurós vám a kívülről érkező, 150 eurósnál olcsóbb csomagokraA Greenpeace által 2025-ben közzétett laboratóriumi jelentés megállapította, hogy a tesztelt Shein-termékek 32 százaléka túllépte az EU által a vegyi anyagok regisztrációjára, értékelésére, engedélyezésére és korlátozására meghatározott határértékeket. Az általuk tesztelt 56 ruhadarabban a ftalátok koncentrációja akár 200-szorosa is volt az uniós határértéknek. Hét kabátban találtak PFAS-t, vagyis „örökké vegyszereket”, némelyikben több mint 3000-szeresen túllépték az uniós határértékeket.
A kutatók ólmot és kadmiumot is kimutattak cipőkben, formaldehidet egy gyermekjelmezben, valamint nonilfenol-etoxilátokat egy esőkabátban.
Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete kiemelt témaként foglalkozik a hétköznapi tárgyak káros vegyianyag-tartalmával. Vegyianyag-szakértőjük, Dénes Júlia nyilatkozott lapunknak az általuk tapasztaltakról. „2023-ban indult el egy nemzetközi projekt, a ToxFree LIFE for All, amit az egyesület koordinál, és amelynek célja, hogy növelje a fogyasztók tudatosságát az aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal kapcsolatban, illetve támogassa a helyi és európai szintű progresszív politikát, melynek célja az aggodalomra okot adó anyagok fokozatos megszüntetése. A projekt keretében több olyan termékteszt jelent meg, amelyben textiltermékeket vizsgáltattunk laboratóriumban. 2024 őszén publikáltuk a fehérneműk tesztjét, amely szerint a termékek egyharmadában hormonkárosító biszfenol vegyületeket mutattunk ki. Az is kiderült, hogy a szennyezettség nem függ össze a produktum árával vagy származási helyével. Jó hír viszont, hogy minél nagyobb a pamuttartalom, annál kisebb az esély a biszfenolokkal való találkozásra” – mondta el a szakértő.
Legutóbb, ez év júniusában az UV-szűrős gyerekpólók tesztjét publikálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Ez azt mutatta, hogy 20 termék közül 12-ben kimutathatók káros vegyi anyagok.
A biszfenolok között egyetlen termékben sem találtak magas BPA-koncentrációt, a BPA-t helyettesítő és ugyanolyan hormonkárosító hatású BPS-t és BPF-et viszont nagyobb mennyiségben mértek.
Dénes Júlia szerint a probléma nem önmagában a ruháinkban lévő, kis mennyiségű káros vegyi anyag, hanem az, hogy a szervezetünk nap mint nap ki van téve ezeknek és még sok másnak. „Mindannyian tudjuk, hogy ha gyógyszert kell bevennünk, előbb végig kell gondolnunk, bevettünk-e valami mást is, hogy elkerüljük az úgynevezett koktélhatást. A vegyi anyagok esetében a helyzet az, hogy jóval több vegyianyag-hatás ér bennünket, mint amennyit tudatosan magunkhoz veszünk. Az elektronikai cikkekből is lélegzünk be vegyi anyagokat akaratlanul, a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek ott vannak az élelmiszerben, amit megeszünk, az élelmiszer-csomagolásból az ételbe került vegyi anyagok is bejutnak a szervezetünkbe, a ruhánkból is, és a sort még folytathatnánk. És ez a rengeteg, különböző vegyi anyagnak való folyamatos kitettség hatással van a szervezetünkre” – fejtette ki.
A szakember azt mondja, hogy a koktélhatás csökkentésében a legnagyobb szerepet az játszhatja, ha csökkentjük a kitettségünket, vagyis egyrészt kevesebb tárggyal, ruhával vesszük körbe magunkat, másrészt támogatjuk a törvényi szigorítási törekvéseket.
A ruházati termékekben található vegyi anyagok lehetséges hatásai
Ftalátok (beleértve a DEHP-t és a DBP-t): műanyaglágyító vegyi anyagok, amelyeket hormonális zavarokkal, csökkent termékenységgel és gyermekek fejlődési problémáival hoznak összefüggésbe.
PFAS („örökké tartó vegyi anyagok”): a szervezetben felhalmozódó, perzisztens vegyületek, amelyeket immunrendszer-elnyomással, szervkárosodással és egyes rákos megbetegedésekkel hoztak összefüggésbe.
Formaldehid: a ruhadarabok gyűrődésmentesítésére használják; a hosszú távú expozíció irritációt, allergiás reakciókat okozhat, és fokozott rákkockázatot hordoz.
Nonilfenol-etoxilátok (NPE-k/APEO-k): az endokrinrendszert károsító vegyi anyagok, amelyek reprodukciós és fejlődési problémákkal hozhatók összefüggésbe.
Aromás aminok: egyes színezékek kémiai melléktermékei, amelyek ismert és feltételezett rákkeltő anyagokat tartalmaznak.
Dimetil-formamid (DMF) és rokon VOC-k: ipari oldószerek, amelyeket májkárosodással, reproduktív károsodással és légzőszervi irritációval hozhatnak összefüggésbe.
