Teljesen megváltoztatnák a Gellérthegyre belépő csendes Molnár C. Pál utcát, amelynek békéjét – a környező utcákat is beleértve – már így is megzavarták az átépített Citadellára tartók. Elütne a környék stílusától és agyonnyomná a szomszédos templom, iskola, a Feneketlen-tó és a körötte lévő park vizuális világát – háborognak a Villányi út 11–13. alatti egykori MSZP-székház környékén élők, akik erősen túlzónak találják a Forestay Development Kft. ide szánt lakóépület-együttesének tervét. Szerintük elfogadhatatlan, hogy a lakópark építése miatt kivágnának 92 fát, amelynek ráadásul csak a fele helyett ültetnének csemetéket, bár azok megerősödése amúgy is sok évig tartana. Ráadásul szándékosan alábecsülték a beköltözők és az általuk használt autók számát. Három tízemeletes panelház népét zsúfolnák be ide. Ennyi új embert nem bír el a városrész, kevés ehhez az óvoda, iskola, már így is hosszú a szakrendelői várólista.
A közreadott tanulmányterv szerint az átépített pártszékházban és a mögötte felhúzott két épületben összesen 158 lakást alakítanának ki. A Villányi útra néző egykori irodaház elejét elbontanák és új eltolásos, árkádos bejáratot kapna, amely felett karakteres födém és előtető húzódik. Ez egyébként a régi épületből megtartott markáns építészeti elem. Ez választaná el a zajos nyitott közösségi tereket a zártabb lakófunkcióktól. A főépület mögött épülő két villaépület zöldtetőjéről – legalábbis az eredeti tervek szerint – „túlcsordul a növényzet az épület szélein, majd lefolyik az oldalkereteken át egészen a Villányi útig. A növényzet a látványon túl szigetel, árnyékol, jól illeszkedik a Gellérthegy zöldjéhez”.
A környékbeliek szerint ez a látványzöld aligha lesz hosszú távon fenntartható, miközben az épületek otrombán nagyok lesznek.
A két új lakóház hatemeletes magasságával vetekszik a szomszédos templomtoronnyal. Még azt is felvetették, hogy az új beköltözők majd tiltakozni fognak a harangozás ellen. Arról nem is beszélve, hogy leárnyékolják a szomszédos épületeket, kitakarják előlük a napot és a tavat is. Az építkezés keltette rezgés, talajkiemelés, a „hegy talapzatának további bontása” pedig kárt tehet a szomszédos műemléki épületekben. Amikor pedig megépül a lakópark, sokkal nagyobb lesz a forgalom és a zaj a környéken – sorolták a kifogásokat és ellenérveket a lakók a kerület által indított társadalmi egyeztetésre érkezett leveleikben.
Akad olyan társasház, amely csoportos per indításával fenyegetett, ha az önkormányzat elfogadja a tervet. Mások annak vizsgálatát kérték, hogy miképpen lehetne a meglévő épületet konferencia-központként vagy rendezvénytérként hasznosítani. A Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimreváros Mozgalom levelük szerint nem támogatja az intézményiből lakóövezetté való átsorolást, a beépítési mérték és a szintterületi mutató emelését, a meglévő épület bontást és a megengedett épületmagasság emelését. Márpedig a kerületi képviselő-testülettől éppen ezeket kérte a beruházó a Forestay Development Kft.
Az ingatlanfejlesztő cég igyekezett elébe menni a bonyodalmaknak. A mögötte álló ingatlanalap 2024-ben úgy vette meg a jelentős összegű jelzáloggal terhelt székházat az MSZP-hez köthető tulajdonos, a Szociális Demokráciáért Alapítványtól, hogy két év haladékot adott az akkor ott működő Politikatörténeti Intézetnek a költözésre. Majd
a hazai ingatlanfejlesztői gyakorlatban ritkaságszámba menő módon építészeti ötletpályázatot írt ki a székház – vagy az elbontás utáni telek – jövőbeli hasznosítására. A tervezőktől 150 prémiumlakás, néhány földszinti üzlet és egy mélygarázs kialakítását kérték.
A jelentős szakmai figyelmet kiváltó tendert végül a Vikár és Lukács építésziroda nyerte meg. Az ő pályaművükből idéztünk fentebb. Ám a tervek megvalósításához módosítani kellene a helyi építési szabályzaton. Így nőne a szintterületi mutató – jellemzően a kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási területek lennének nagyobbak –, az 50 százalékos beépítést kissé megbontanák, így a földszinten 70 százalék lenne, míg felette csak 40 százalék. A zöldfelületi arányt viszont, ha nem is sokkal, de 25 százalékról 30 százalékra emelnék. Az épület párkánymagassága nem haladná meg a 8 métert.
A kerületi önkormányzat nyitott volt a változtatásra, de a múltbéli eseményekből tanulva azt kérték a cégtől, hogy előtte egyeztessenek a civil szervezetekkel és az érintett négy társasházzal és a plébániával. A cég ezt meg is tette, ennek eredményeként 1, illetve 2 szinttel csökkentették az hátsó épületeket. A beruházó és a társasházak írásbeli megállapodást kötöttek. Ehhez képest az idén április 30. és május 18. között lebonyolított partnerségi egyeztetésre beérkezett 70 vélemény erős lakossági ellenállást tükrözött.
A csütörtöki rendkívüli testületi ülésre készült előterjesztés szerint azóta az újabb egyeztetések hatására enyhültek az aggályok, és a környékbeliek már élhetőnek tartják a beruházást. Erhardt Attila alpolgármester így sem javasolta a szintterületi mutató emelését, így az épületek tömege kisebb lesz, és nem épülhet toronyház sem. Ráadásként a fejlesztő lakásonként egymillió forintot fizetne településfejlesztési hozzájárulásként a kerületnek. A cég azt is vállalta, hogy saját költségen elvégezteti a környező négy társasház és a templom műszaki állapotfelmérését.
Az ülést azzal indították, hogy a hasonlóan nagy port kavaró Karinthy Frigyes út 17/b szám alatti beruházás ügyét levették a napirendről. A Villányi úti lakóparknál kétszer is szavaztak a levételről, de végül nekifutottak transzparensekkel és táblákkal tiltakozó civilek gyűrűjében.
László Imre (DK) polgármester mindjárt az elején kijelentette, hogy az ellenzékbe szorult Fidesz rendre olyasmivel vádolja őket, amit maguk követtek el, hiszen az előző fideszes kerületvezetés által alkotott helyi építési szabályzatnak, illetve az Orbán-kormány kiemelő határozatainak köszönhetően épül be faltól falig a kerület. Összesen 19, állami döntéssel kivételes helyzetbe hozott beruházás zajlik a XI. kerületben, amihez „az önkormányzat hozzá sem szagolhat”.
Amikor ezek a rendeletek születtek, senki nem tiltakozott, de most hirtelen megvilágosodtak a fideszes képviselők, és aggódni kezdtek a túlzott beépítés és a kevés zöld miatt.
A polgármester azt is felemlegette, hogy az önkormányzat háromszor tiltakozott az Orbán-kormánynál, de leveleik válasz nélkül maradtak. Egyelőre hiába írtak Vitézy Dávid beruházásokért felelős miniszternek, illetve a Tisza-kormánynak is a kiemelő határozatok felfüggesztését, illetve építéshatósági önkormányzatnak adását kérve. A kiemelő határozatok mindegyike hatályban van.
„A fideszes kerületvezetés idején alkotott helyi építési szabályzathoz képest a jelenlegi kerületvezetés 400 ezer négyzetméterrel csökkentette a beépíthetőséget Albertfalván és Kelenföldön, ami 8000 lakással kevesebb építését jelenti, mivel ott lejárt a 7 éves időhatár, ami után már nem kell kártérítést fizetni módosítás esetén. Lágymányoson ez jövőre jár le, így ott ezt egyelőre nem tudják megtenni, lévén százmilliós követelésekkel találná magát szemben az önkormányzat” – jelentette ki Erhardt Attila (Körtér frakció) alpolgármester, aki kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy az érintett ingatlanok megvásárlása fel sem merült, hiszen az Orbán-kormány olyan pénzügyi helyzetet teremtett, hogy tavaly 80 millió maradt az önkormányzat kasszájában, miközben az érintett épületek egyenként milliárdokat érnek. Külön kiemelte, hogy az előterjesztés semmiféle többletbeépítést nem tesz lehetővé a beruházónak, sőt ezzel jobban járnak a környékbeliek, mivel legalább nem épülhet toronyház, amire a jelenlegi szabályozás lehetőséget ad. Azt is elmondta, hogy az egykori székház bontását az önkormányzat nem tudja megakadályozni, nincs ehhez hatásköre, ez a tulajdonoson múlik. A kerület egyébként is csupán a beépítés kereteit határozhatja meg, a részletekről a kormányhivataloknál működő építéshatóság dönt.
A Fidesz hosszan és erősen kritizálta a kerület vezetését, keményebb ellenállást várt volna tőlük a beruházókkal szemben. Azt is vitatták, hogy a kártérítés valós veszély lenne, egyáltalán nem biztos, hogy a beruházók elindítanák ezeket a pereket. A Mi Hazánk azt nehezményezte, hogy a zöldterület növelése valójában a zöldtetőben merül ki, ami messze nem ér annyit, mint a kivágott fák. Felolvastak egy levelet is, miszerint a beruházó olyan megállapodást íratott alá az érintett társasházak lakóival, amely megtiltja nekik, hogy elmondják a véleményüket. Erhardt erre azt mondta, forduljanak a rendőrséghez, nekik ebben nincs jogkörük. A Fidesz pedig felvetette, hogy a fentebb említett két egyesület továbbra sem ért egyet a tervvel. Az ülésen több lakos és a Védegylet is szót kapott. Utóbbi felhívta a figyelmet, hogy a kártérítésnél jóval drágább lehet a későbbi kármentés, ami egy túlzott beépítés miatt válik szükségessé.
Csaknem kétórás vita után az előterjesztésről pontokban szavaztak.
A testület többsége változó arányban, de elfogadta a tanulmánytervet, kivéve a szintterületi mutató emelését, megszavazta a kerületi építési szabályzat ennek megfelelő módosítását,
valamint a településrendezési szerződés megkötését a Recorde Forestay Residence Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alappal, illetve a Forestay Development Kft.-vel. Ha a kormányhivatal is kiadja az építési engedélyt, megkezdődhet az építkezés.
