Franciaország;Bulgária;kilépés;Emmanuel Macron;Rumen Radev;tettre készek koalíciója;

Rumen Radev bolgár kormányfő szerint a francia elnök személyesen hívta őt meg az Ukrajnát támogató országcsoport hétfői csúcstalálkozójára, hogy meggyőzze a koalícióban való további részvételre, de ő ragaszkodott hozzá, hogy ez nem „Bulgária helye”

Kormányfője szerint Bulgáriának nincs helye a „tettre kész” országok között

A bolgár kormányfő közölte: országa a továbbiakban nem vesz részt az Ukrajnát támogató tettre készek koalíciójában. A kilépést azzal indokolta, hogy a katonai támogatás szerinte nem oldja meg, csak elnyújtja az orosz–ukrán háborút.

Rumen Radev bolgár miniszterelnök kedden a francia fővárosban bejelentette, hogy hazája már nem tartozik a tettre készek koalíciójához. A sokak által oroszbarátnak tartott volt elnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Emmanuel Macron francia államfő hívta meg az Ukrajnát támogató országcsoport hétfői csúcstalálkozójára, hogy meggyőzze a koalícióban való további részvételről, de ő ragaszkodott hozzá, hogy „ez nem Bulgária helye”.

„Nem leszünk részei egy olyan koalíciónak, amely ragaszkodik Ukrajna folyamatos pénzügyi és katonai támogatásához” – tette hozzá Radev. Ugyanő „a Bulgária és Franciaország közötti rendkívül jó kapcsolatok jeleként” üdvözölte a bolgár díszalakulat részvételét a francia nemzeti ünnepen tartott katonai díszszemlén.

„Úgy vélem, a megoldás nem a konfliktus katonai eszközökkel történő elnyújtásában, hanem egy erős diplomáciai misszióban rejlik” – idézte a bolgár vezető Kijev katonai támogatásával kapcsolatos fejtegetését a Politico hírportál.

A korábban az államfői posztot betöltő Radev az idei áprilisi választások nyomán került a bolgár kormány élére. Védelmi minisztere, Dimitar Sztojanov június 9-én bejelentette, hogy Bulgária a továbbiakban nem szállít fegyvereket Ukrajnának, majd egy nappal később tisztázta, hogy kereskedelmi alapú fegyvereladásaik mégis folytatódnak. A miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a háborút nem lehet megnyerni a csatatéren, és korábban Ukrajna ügyét „kudarcra ítéltnek” nevezte.

Radev kedden mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy Bulgária továbbra is teljes mértékben részt vegyen a NATO és az EU döntéshozatalában. Védelmébe vette Szófia azon manőverét is, hogy vétóval fenyegethessen az Unió legújabb szankciós csomagjával kapcsolatban, miután hétfőn – mint arról a Népszava is beszámolt – az EU Külügyi Tanácsában kifogást emelt több személy, köztük Kirill orosz ortodox pátriárka szankciós listára vétele ellen, a „vallásszabadságra” hivatkozva. „Nincs semmi baj azzal, ha egy ország kollektív keretek között védi nemzeti érdekeit” – mondta.

Korábban az Orbán Viktor vezette magyar kormány akadályozta, hogy kitiltsák az EU területéről a vallási vezetőt, aki az Ukrajna elleni háború egyik fő szószólója, és részben a KGB-nek köszöntheti a karrierjét.

Radevnek a „tettre készekkel” kapcsolatos kijelentéséről beszámolva a Bloomberg hírügynökség megjegyezte, hogy a döntés még inkább eltávolítja a balkáni országot az Ukrajnát támogató európai uniós államok többségétől. Szófia álláspontja pedig hozzájárul az Oroszországgal szemben Ukrajna elleni háborúja miatt összeállított 21. EU-s szankciócsomag elfogadásának a késedelméhez is.

A koalícióhoz tartozó 35 ország vezetői a francia elnök meghívására hétfőn tartották újabb csúcstalálkozójukat, hogy megvitassák Ukrajna további támogatását, és részt vegyenek az Bastille-napi katonai parádén. Rumen Radev bolgár vezetőt sokan oroszbarát politikusnak tartják, Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökhöz hasonlítva őt – jegyezte meg a Szabad Európa hírportálja. Radev maga azt mondja, hogy pragmatikus kapcsolatokra törekszik Moszkvával, miközben nem kérdőjelezi meg Bulgária európai orientációját.

Kilenc európai ország megállapodott abban, hogy támogatják Ukrajna ambiciózus erőfeszítéseit egy saját rakétavédelmi rendszer kifejlesztésére, amely siker esetén biztosítaná Ukrajna védelmét az orosz ballisztikus fenyegetéssel szemben és részévé válna Európa légvédelmének is.