A háború frontján az ukrán erők az elmúlt hónapokban patthelyzetbe hozták az orosz csapatokat, mélységi dróncsapásaik üzemanyaghiányt okoztak Oroszország-szerte és a szövetségesekkel való együttműködés is jól halad. Volodimir Zelenszkij elnök örömmel fürdik ezekben a sikerekben. A napokban mégis menesztette az alig egy éve hivatalban lévő Julija Szviridenko miniszterelnököt és kormányát. Elemzők a háttérben szerteágazó politikai játszmát sejtenek, amelynek fő célja az lehet, hogy a háborús vezetőt megtartsa a kimerült ukrán választók kegyeiben.
Zelenszkij vasárnap egy X-bejegyzésben jelentette be döntését. Indoklása szerint változtatni kell a politikai stratégián, s ennek érdekében minden kiemelt külpolitikai területért egy jelentős tapasztalattal rendelkező személy lesz felelős. A kulcsfontosságú területek között az Egyesült Államokkal, az EU-val, a szomszédos országokkal (elsősorban Lengyelországgal és Magyarországgal), a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl országaival, valamint Kínával fenntartott kapcsolatokat nevezte meg, és a bűnüldöző szervek vezetésében is változásokat ígért.
Az ukrán média értesülései szerint Zelenszkij felajánlotta Szviridenkónak, hogy ő lehet Ukrajna új amerikai nagykövete, miután Olha Sztefanyisina, a poszt jelenlegi betöltője önként lemond. Szviridenko azonban még nem mondott igent, és Sztefanyisina távozását sem erősítették meg.
(Sztefanyisina korábban miniszterelnök-helyettesként dolgozott, 2025. augusztusától lett Ukrajna amerikai nagykövete. Találgatások szerint a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vizsgálatot folytat a politikusból lett diplomata ellen a Vagyon-visszaszerzési és -kezelési Ügynökséget érintő állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatban.)
Szviridenko szűk egy évig volt miniszterelnök. Az amerikai–ukrán ásványkincs-megállapodásról szóló tárgyalások vezetése után került a posztra, és Andrij Jermakhoz, az elnöki hivatal akkori vezetőjéhez közel állónak tartották. 2025. júliusi hivatalba lépése után kormányát napokon belül Zelenszkij elnökségének legnagyobb korrupciós botránya rázta meg, amely két, az ügyben érintett miniszter elbocsátásához vezetett. A botrány november végére Jermakot is elérte. „Amint Jermakot leváltották, Szviridenko elhatárolódott tőle, és politikailag újrapozicionálta magát” – mondta Volodimir Feszenko politikai elemző a Kyiv Independentnek. „De a nyilvánosságnak látnia kell, hogy a „de-Jermakizáció” folytatódik, akár a miniszterelnök leváltásával is” – mondta.
Míg Zelenszkij a kormányátalakítást „politikai stratégiaváltásként” ábrázolta, a lépés mögött rejlő tényleges okok, továbbra sem tisztázottak.
A kormány Szviridenko vezetésével érte el, hogy megnyithassák Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak első klaszterét, és biztosított egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot az országnak. Bár egyes törvényhozók dicsérték Szviridenko munkáját, Feszenko szerint leváltásának az volt a fő oka, hogy „soha nem sikerült jó munkakapcsolatot kiépítenie a parlamenttel”, és a kormányzó frakció néhány befolyásos tagjával. Emiatt „számos fontos törvényjavaslat elakadt, különösen az európai integrációval kapcsolatosak”, s ez Zelenszkjben is elégedetlenséget szült.
A miniszterelnöki posztra Zelenszkij által kiszemelt Szerhij Koreckij, a Naftohaz állami olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatója csütörtökön már az elnök Nép Szolgája pártjának frakciójával találkozott a parlamentben – közölte David Arahamija frakcióvezető, aki szerint megvitatták Koreckijnek a kormányzati struktúrára vonatkozó elképzeléseit. A találkozóról beszámolva Arahamija felidézte, hogy az elmúlt fűtési szezonban a földgáz volt az egyetlen energiaforrás, amellyel megbízhatóan el tudták látni a fogyasztókat az ukrán energetikai hálózat elleni szisztematikus orosz támadások ellenére.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a tapasztalat felbecsülhetetlen értékű lesz, különösen most, amikor Ukrajna felkészül arra, ami történelmének legnehezebb tele lehet” – mondta Arahamija.
Egy az elnökhöz közel álló forrás azt is elmondta, hogy az átalakítás lehetőséget adna Zelenszkijnek arra, hogy eltávolítsa a bizalmát elvesztett minisztereket. A forrás szerint egyikük a mindössze hat hónapja kinevezett Mihajlo Fedorov védelmi miniszter lehet. Ez a kilátás éles reakciókat váltott ki a törvényhozókból, közéleti személyiségekből és kijevi lakosokból egyaránt. „Ha ugyanez történik újra Mihajlo Fedorovval, az egyáltalán nem lesz vicces” – írta a Facebookon Inna Szovszun törvényhozó, aki szerint egy ilyen lépés teljes bizonytalanságot eredményezne a hadseregben.
Ukrajna külön egységet hoz létre az Oroszország elleni mélységi támadásokraA Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet júniusi közvélemény-kutatásában Fedorov a második legmagasabb nettó bizalmi mutatóval rendelkezett a politikai szereplők között, a válaszadók 50%-a mondta, hogy bízik benne, 21%-a pedig azt, hogy nem. Rövid ciklusa alatt számos reformot vezetett be, többek között új rendszereket az egységek hatékonyságának mérésére, a bevetésirányításra, és egy magán légvédelmi kezdeményezést.
Fedorov kulcsszerepet játszott azokban a tárgyalásokban is, melyek eredményeként az orosz hadsereg elvesztette a Starlinkhez való hozzáférését, hozzásegítve ezzel az ukrán erőket ahhoz, hogy visszaszerezzék a kezdeményezést a csatatéren.
Több közéleti személyiség is támogatásáról biztosította a tárcavezetőt. A megkérdezett kijevi járókelők között volt, aki azt mondta „(Fedorov) jelenleg az egyetlen személy, aki rendelkezik a szükséges technikai szakértelemmel. Jelenleg a teljesítménye a legjobbak közé tartozik.” Egy névtelenül nyilatkozó ellenzéki törvényhozó azonban a Kyiv Independentnek azt nyilatkozta, hogy Fedorov és a parlament közötti feszültség fokozódott, részben a miniszter képviselőkkel való korlátozott kommunikációja miatt.
Feszenko szerint ugyanakkor „az elnöki csapat egyes tagjai, különösen a Nép Szolgája frakción belül, Fedorov eltávolítására törekszenek”, ami összefüggésben állhat az ukrán védelmi ipar, különösen a drónszektor belső megosztottságával is. „A fegyvergyártók úgy érzik, mellőzik őket, s ezért Fedorovot hibáztatják” – tette hozzá az elemző. A miniszter egyik tanácsadója, Szerhij Szternyenko ukrán influenszer és adománygyűjtő emellett azt állította az X-en, hogy a védelmi miniszter a Telegramon keresztül indított „információs támadások” célpontjává vált, miután a minisztériumon belüli állítólagos korrupciós gyakorlatokkal foglalkozott.
Igaz, hogy Szviridenko kormányának a közvélemény mozgósítással kapcsolatos elégtelensége kezelésével, valamint a polgári infrastruktúra elleni folyamatos orosz támadások és a közelgő újabb nehéz energiaszezon diktálta feladatok megoldásával is nehézségei voltak. A kormány leváltását ugyanakkor sokan ismerős politikai taktikának tekintik.
Az elmúlt évben Zelenszkij kormánya számos válságot élt át, beleértve elnöksége legnagyobb korrupciós vizsgálatát, amely az állami atommonopóliumot, az Enerhoatomot érintette. Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter ellen, aki korábban Szviridenko kormányában igazságügyi miniszterként szolgált, februárban emeltek vádat az ügyben. Mindez az elnök népszerűségére is rányomta bélyegét.
„Az elnök szereti jelezni, hogy megújítja csapatát” – mondta Feszenko. „Az év elején látta, hogy Kirilo Budanov katonai hírszerzési főnök kinevezését Jermak helyére, az elnöki hivatal élére a közvélemény jól fogadta, és pozitív hatással volt a népszerűségi mutatóira, ezért úgy döntött, hogy folytatja ezt a folyamatot.”
Volodimir Arijev, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt törvényhozója cinikusabb értelmezést adott. „Egyszerűen annyi fejlemény történt az utóbbi időben, amelyek közül sok rendkívül káros a hatóságokra nézve, hogy nyilvánvalóan el kell terelni a közvélemény figyelmét” – mondta.
A kormányleváltásba a Szabad Európa elemzése szerint belejátszhat az is, hogy újra felmerült, Zelenszkij legitimitásának megerősítéséhez a háború folytatódása ellenére választásokat kellene tartani. A közvélemény-kutatások szerint ha erre idén sort kerítenének, Zelenszkij leghitelesebb kihívója Valerij Zaluzsnij jelenleg londoni nagykövet lenne, aki a háború első két évében az ukrán fegyveres erőket vezette. Mint azt az Ukrajinszkaja Pravda megírta, Zelenszkij június közepén, Kier Starmer lemondásának idején Kijevbe hívta Zaluzsnijt, hogy megkérdezze tőle, szándékában állna-e indulni az elnöki posztért. A lap szerint a volt tábornok egyértelmű igennel válaszolt.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka lehet Volodimir Zelenszkij riválisa az ukrán elnökválasztáson