Évek alatt látványosan megváltozott a hivatalos álláspont a 2027-es budapesti vizes világbajnokság helyszínéről, mivel a vb-t nem a 2017-ben kifejezetten erre a célra épített Duna Arénában, hanem az MVM Dome-ban rendezik jövő nyáron. „Azért nem a Duna Arénában kerül sor az úszóversenyekre, mert tíz év elteltével már alkalmatlan, a befogadóképessége nem engedi ezt meg” – sorolta érveit Kálnoki-Kiss Attila, a Magyar-kormány sportért felelős államtitkára a vb hivatalos visszaszámláló rendezvényén, ahol bemutatták a világesemény arculatát és ismertették a szervezés legfontosabb részleteit.
Korábban még soha nem szólták így le a Duna Arénát, a 2017. februári átadáskor például a kor legnagyszerűbb úszója, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka kijelentette: „Ez a világ egyik legjobb uszodája.” Arról beszélt, hogy a magyar úszók végre olyan létesítményben készülhetnek és versenyezhetnek, amely méltó a sportág nemzetközi rangjához. És neki azért lehet hinni, hiszen a világ összes komoly versenymedencéjében versenyzett.
Van egy nagyjából 50 milliárdból épült világszínvonalú uszoda Budapesten, de a 2027-es vizes világbajnokságot nem ott rendezik. Miért nem?Az akkori átadón Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter – aki egyben a budapesti vizes világbajnokság kormánybiztosa volt, megállapította:
„A szerződésben vállalt költségkereten belül készült el.”
Ez azért volt fontos mondat, mert az Aréna történetének egyik legtöbbet vitatott kérdése éppenséggel az ára volt. A korai becslések még 20–25 milliárd forintos nagyságrendről szóltak. Később a kormány 49 milliárd forintot különített el a teljes vb-előkészítésre. Mire az Aréna elkészült, 46 milliárd forint lett a cech, lényegében felemésztette az eredetileg a világbajnokságra szánt teljes összeget.
A 2017-es vb után a Duna Arénáról kivétel nélkül szuperlatívuszokban szóltak az érintettek, rendkívül pozitív nemzetközi visszajelzéseket kapott a létesítmény. Julio C. Maglione, az akkor még FINA-nak hívott nemzetközi szövetség elnöke lelkesen sorolta, hogy „a sportolók, edzők és hivatalos személyek kiemelkedő létesítményeket, fantasztikus hangulatot és telt házas versenyhelyszíneket tapasztalhattak meg.” Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója szó szerint ujjongva dicsért:
„Amikor itt vagyok, nem is érzem úgy, hogy egy uszodában lennék. Ez sokkal több annál. Mestermű, tökéletes helyszín a világbajnokság számára.”
Néhány hónappal később ismét méltatta az arénát. „Ez biztosan a világ egyik legjobb ilyen komplexuma.”
Ehhez képest mára élesen megváltozott és teljesen egységessé vált a kommunikáció: a hangsúly már nem azon van, hogy a Duna Aréna a világ egyik legmodernebb úszólétesítménye, hanem azon, hogy a jelenlegi befogadóképessége miatt nem alkalmas egy ekkora érdeklődéssel kísért világbajnokság megrendezésére. Tudniillik az Orbán-kormány a vb után a 15 ezres lelátó visszabontását kezdeményezte, mondván, a magyar ob-ra soha nem lesznek ennyien kíváncsiak. Egyúttal a kivitelező cég újra kapott egy komoly állami beruházást... A ötezresre visszabontott lelátó visszaépítése most horribilis összeg lenne, a számítások szerint valóban olcsóbb egy mobil medencét telepíteni az MVM Dome-ba, ahol tízezernél is több néző fér el.
A mostani érvelés szóról szóra megegyezik azzal, amelyet korábban Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár képviselt.
A Duna Aréna jelenlegi lelátókapacitása a vb-hez kevés, az ideiglenes lelátók újbóli felépítése pedig túl költséges lenne.
A Duna Aréna sorsáról a három héttel ezelőtti eseményen Wladár Sándor is beszélt. A Magyar Úszó Szövetség elnöke továbbra is a magyar úszósport otthonának nevezte a létesítményt, de elismerte, hogy a jelenlegi állapotában nem tudná kiszolgálni a világbajnokság igényeit. „Azért nem a Duna Aréna lesz a világbajnokság központi helyszíne, mert csak 1500 jegyet tudunk értékesíteni, így pedig nem szabad nekimenni egy ekkora eseménynek.”
A korábbi döntést ugyanakkor kritikával is illette:
„Hibás döntés volt a 2017-es világbajnokság után visszabontani a Duna Arénát.”
Wladár is alátámasztotta, hogy megvizsgálták a lelátók újbóli megépítésének lehetőségét, de a számítások alapján végül olcsóbbnak bizonyult az MVM Dome ideiglenes átalakítása két versenymedencével. A legnagyobb változás azonban nem is maga az érvelés, hanem az, hogy immár Kálnoki-Kiss Attila, Schmidt Ádám utódja is ennek a döntésnek lett a legfőbb képviselője. Ez lezárta a vitát: a kormányzat immár egyértelműen az MVM Dome mellett sorakozott fel.
Úgy tették le a Nemzetközi Úszószövetség új budapesti központjának az alapkövét, hogy az egészre még nem is kértek építési engedélytEz a történet azonban némiképp átkeretezi a politikai és az állami sportvezetés olimpiarendezési érveit. A kiindulópont évről évre az, hogy az olimpiai helyszínek nagy része már áll, az infrastruktúra kész, csak apróbb finomítások kellenének. Erre most kiderül, hogy a Duna Aréna jelenlegi formájában egy vb-re sem alkalmas, és ugyanez a helyzet a nagyjából 300 milliárdból épített atlétikai stadionnal is, amelynek lelátóit azóta ugyancsak visszabontották. Konkrétan ott tartunk, hogy a Puskás Arénát és néhány csarnokot, esetleg a szegedi kajakos centrumot leszámítva nincsenek olimpiarendezésre alkalmas helyszínek Magyarországon. Márpedig a rendezés ötlete ciklusokon és kormányokon átívelő téma – ráadásul a választások óta újra erőre kapott. Mondjuk az célszerű lenne, ha ezentúl már nem azzal érvelnének, hogy a létesítmények zöme már úgy is áll.
