Oroszország;NATO;Ukrajna;magyarok;közvélemény-kutatás;Vlagyimir Putyin;Volodimir Zelenszkij;

Magyar Péter az ankarai NATO-csúcson július 8-án

Rekordközelben a NATO magyarországi támogatottsága, Volodimir Zelenszkijé viszont mélypontra süllyedt

Sem Vlagyimir Putyint, sem Volodimir Zelenszkijt nem kedvelik a magyarok, de az ukrán elnök még népszerűtlenebb. Ehhez képest viszont a NATO támogatottsága egyre inkább kilő.

Miközben a NATO támogatottsága Magyarországon húszéves rekord közelébe nőtt, Volodimir Zelenszkijben csak minden ötödik magyar bízik, a Fidesz-szavazók pedig még az európai populista pártok hívei közül is kiemelkedően pozitívan viszonyulnak Vlagyimir Putyinhoz – derül ki a washingtoni Pew Research Center február és május között, 37 országban összesen 45 658 felnőtt megkérdezésével készült közvélemény-kutatásának eredményeiből, amelyet a 24 ismertetett.

A felmérés arra volt kíváncsi, hogyan gondolkodik a vizsgált országok lakossága – köztük a magyarok – az orosz–ukrán háború főszereplőiről, vagyis Vlagyimir Putyinról, Volodimir Zelenszkijről, Oroszországról és a NATO-ról.

A kutatás eredménye szerint Magyarország a leginkább NATO-párti országok között van: a magyarok 72 százaléka pozitívan vélekedik a katonai szövetségről, 

ennél kedvezőbb eredményt a vizsgált országok közül csak Lengyelország (78 százalék), Svédország (74 százalék) és Németország (73 százalék) produkált. Sőt, ha hozzávesszük, milyen mértékű a NATO elutasítottsága, akkor utóbbi két országot hazánk még meg is előzi, ugyanis míg Magyarországon csak 22 százaléknak van kedvezőtlen véleménye a katonai szövetségről, Svédországban ez az arány 25, Németországban pedig 26 százalék.

A lap megjegyzi: a NATO magyar támogatottságának mértéke hatalmasat nőtt az elmúlt években: 2019-ben még csak 48 százalék volt a kedvező vélemények aránya, 2022-ben már 63, 2024-ben 67, tavaly 68, az idén pedig 72 százalékra ugrott ez az adat. A magyarok között leginkább a fiatalok körében népszerű a nyugati katonai szövetség: a 18–34 éves korosztályban 87 százalék nyilatkozott pozitívan. Az 50 év felettiek körében az arány 64 százalék.

Oroszországról a magyarok 61 százaléka kedvezőtlenül, 35 százaléka kedvezően vélekedik. 

Ez a legtöbb nyugat-európai országhoz viszonyítva kedvezőbb kép Oroszország számára, ugyanakkor a kutatás egy sajátos magyarországi jelenséget is megállapított, nevezetesen, hogy egyedül itt fordul elő, hogy az idősebbek pozitívabban viszonyulnak Oroszországhoz, mint a fiatalok. Hazánkban az 50 év felettiek 44 százaléka vélekedik kedvezően Oroszországról, míg a 18–34 évesek körében mindössze 19 százalék.

Ami konkrétan Vlagyimir Putyin magyarországi megítélését illeti, hibahatáron belül javult: tavaly 32, az idén 33 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik az orosz–ukrán háborút elindító politikus világpolitikai döntéseiben. Az orosz elnök magyarországi elutasítottsága ebben az évben 66 százalékos. A fideszesek bizalma Vlagyimir Putyinban még más európai populista pártokkal összevetve is igen nagy: a bukott kormánypárt híveinek a 63 százaléka bízik az orosz vezetőben, míg a nem fideszeseknél csupán 7 százalék ez az arány.

A Fidesz propagandájának hosszabban tartó hatásaként Volodimir Zelenszkij magyar elutasítottsága azonban még Vlagyimir Putyinénál is nagyobb: az adatok szerint

az ukrán elnökről a magyarok 78 százalékának van kedvezőtlen véleménye. 

A magyar válaszadók mindössze 20 százaléka bízik Volodimir Zelenszkij döntéseiben, ez egy év alatt 3 százalékos mínuszt jelent.

Van bizonyíték, amely megkérdőjelezi a korábbi állítást, hogy a fideszes kampányrendezvényeket nem az akkori Építési és Közlekedési Minisztérium fizette.