Két amerikai katona meghalt egy iráni támadásban, az Egyesült Államok újabb csapásokat mért Iránra

Két amerikai katona meghalt, egy harmadik pedig eltűnt egy Jordániában végrehajtott iráni támadás után, az Egyesült Államok pedig újabb légicsapásokat hajtott végre Iránban - írja a Reuters.

Az amerikai Központi Parancsnokság szerint a két haláleset pénteken történt, egy harmadik katonát pedig eltűntként tartanak nyilván. A halálesetekkel 16-ra nőtt a háború kezdete óta elesett amerikai katonák száma, a sebesülteké pedig meghaladta a 420-at.

Az amerikai Központi Parancsnokság közleménye szerint a Donald Trump elnök utasítására végrehajtott légicsapások szombaton, keleti parti idő szerint 18 órakor kezdődtek. A parancsnokság később közölte, hogy befejezte a támadáshullámot, amely iráni part menti katonai megfigyelő- és légvédelmi létesítményeket érintett. A csapások céljaként a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmát fenyegető iráni eszközök további gyengítését, valamint a Forradalmi Gárda azon erőinek gyors megbüntetését jelölték meg, amelyek az előző éjjel amerikai katonákat támadtak meg Jordániában. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter az X-en azt írta, „áldozatuk csak tovább erősíti az elszántságunkat.”

Az iráni Mehr hírügynökség a dél-iráni Sirik közelében számolt be amerikai támadásról, de közlése szerint ott nem jelentettek áldozatokat, és az infrastruktúrában sem keletkezett kár. A Tasnim arról adott hírt, hogy az amerikai hadsereg egy másik helyszínt is célba vett az iraki határ közelében fekvő Shadegan térségében.

Kuvaitot szombaton tartós támadás érte: a fegyveres erők közölték, hogy iráni ballisztikus rakétákat és drónokat fogtak el, néhány tűzoltó és olajipari munkás pedig megsérült, miközben a támadásokra reagált. Az iráni hadsereg ezután drónokkal támadta az amerikai katonai eszközöket és felszereléseket a kuvaiti Al-Adiri táborban és az Ali Al Salem légibázison – jelentette vasárnap hajnalban az iráni állami televízió a hadsereg közleményére hivatkozva. Mindkét bázist az amerikai eszközök és az Egyesült Államok öbölbeli szövetségesei ellen az előző hét óta végrehajtott iráni támadások részeként vették célba. A Forradalmi Gárda közölte, hogy eltalált egy amerikai katonai támogatóközpontot a kuvaiti Camp Arifjanban, és megsemmisített egy radarlétesítményt az Ali Al Salem légibázison. A Kuwait Petroleum Corporation később jelentős károkról és sérültekről számolt be, miután az egyik olajipari létesítményét „ismételt iráni támadások” érték – közölte az állami hírügynökség.

Az iráni média szerint a Forradalmi Gárda Bahreinben célba vett egy helyszínt a Sheikh Isa légibázison, ahol amerikai harci repülőgépek állomásoztak, valamint egy hírszerzési adatközpontot. Az iráni állami televízió ezenkívül arról számolt be, hogy a Gárda a jordániai Al Azraq amerikai támaszpont ellen szombat hajnalban végrehajtott rakéta- és dróntámadásban legalább két amerikai vadászgépet és három másik repülőgépet semmisített meg. A Reuters ezeket a jelentéseket nem tudta függetlenül ellenőrizni.

Irán szombaton Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államok más öböl menti szövetségeseit és Jordániát is célba venni látszott az iráni hidak, erőművek és más infrastrukturális létesítmények elleni amerikai támadások után. Szaúd-Arábia korai előrejelző rendszere szombat hajnalban riasztást adott ki, amelyben Al-Kharj és Yanbu lakóit óvóhely keresésére szólították fel. A Rijádtól keletre fekvő Al-Kharjban amerikai katonáknak helyet adó katonai bázis található, míg a Vörös-tenger partján fekvő Yanbuban fontos olajexport-terminál működik. Két, az ügyről tájékoztatott személy szerint a riasztásokat egy iráni rakétatámadás váltotta ki, amely több mint három hónap óta az első ilyen támadás volt Szaúd-Arábia ellen.

Az Egyesült Államok és Irán azután fokozták támadásaikat, hogy az egy hónapja aláírt ideiglenes tűzszünet az előző héten összeomlott, ami felvetette a teljes körű háború visszatérésének lehetőségét. A konfliktus február végén kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael csapásokat indított Irán ellen abban a reményben, hogy működésképtelenné teszi az ország nukleáris és rakétaprogramjait, valamint gyengíti regionális meghatalmazott erőit. A háború jelentős fennakadásokat okozott az energiaellátásban, felerősítette a globális inflációval kapcsolatos félelmeket, és a Hormuzi-szoros ellenőrzéséért folyó harchoz vezetett.