A kanadai Torontó és a Nagy-tavak vidékéről indult bozót- és erdőtüzek elhomályosítják a napot, és a mérések szerint a levegőt oly mértékben szennyezik, hogy az már az egészségre káros mértéket is elérte. Chicago, Cleveland, Detroit, Minneapolis és New York City, Washington DC, Maryland északi városai, illetve a környező települések levegője olyan mértékben kormos, hogy a helyi hatóságok rendkívüli intézkedéseket vezettek be – írja a New York Times.
Zhoran Mamdani, New York polgármestere már csütörtökön arra kérte a 8 milliós város lakosságát, hogy ha nem szükséges, ne menjenek ki az utcára, biztonságosabb zárt ablakok mögött tartózkodni. A jelen pillanatban sem javult a helyzet, a füst egyre nagyobb területen gomolyog, lassan halad dél felé.
Kanadából lassan, de biztosan gomolyog az erdőtűz miatti, az egészségre sem veszélytelen füst az Egyesült Államok közepe felé.
Európában sem jobb a helyzet, az EU Forest Fires Informationy System (EFFIS) adatai szerint több mint 170 ezer hektáron égnek erdők, bozótosok. Az év eleje óta emiatt a levegőbe kibocsátott szennyezés mértéke 7,1 millió tonna szén-dioxid – adták közre a legfrissebb mérés adatát. Az ehhez kibocsátott térkép riasztó: Nagy-Britannia déli részétől kezdve az olasz csizmáig (Pó folyó) ég a „föld”, ami az ábra szerint feketével sűrűn befestett területet takar, Spanyolország és Franciaország legsúlyosabb helyzetét jelezve.
Az elemzések azzal nyugtatnak, hogy a jelenlegi helyzet jottányival jobb a tavalyinál, azonban a 20 éves rekord mindenképpen megdőlni látszik.
A legfrissebb időjárás-előrejelzések szerint ezek a fekete területek továbbra is maximális, pontosabban az utóbbi napokban tapasztalt forróságra számíthatnak, ellenben kissé hűvösödik az idő Kelet-Európa, a Közel-Kelet és még Portugália térségében az elkövetkező napokban. A csapadék azonban továbbra is kevés, Európa az aszályosodás jeleit tapasztalja.
Az elemzések azzal nyugtatnak, hogy a jelenlegi helyzet jottányival jobb a tavalyinál, azonban a 20 éves rekord mindenképpen megdőlni látszik.
Nincs egyelőre hivatalos összesítés az idei erdő- és bozóttüzekről és az általuk okozott károk mértékéről hazánkban, de eddigi információink szerint Bugacon például mintegy hetven hektáron égett az erdő, amit azért emelnék ki, mert 2013-ban szintén Bugacon tört ki nagy tűz, amely az egyik legdrámaibb tájtörténeti eseményként vonult be az erőtüzek történetébe – mondta el lapunk megkeresésére Gálhidy László, a WWF természetvédelmi szervezet Erdő Programjának magyarországi vezetője a Népszava megkeresésére. Akkor több mint ezer hektár égett le, és az azóta elkezdődött folyamat azt mutatja, hogy az Alföldnek egyre több területe vált úgymond tűzérzékennyé.
Pusztulnak Magyarországon a lucfenyők, és ez más fafajokra nézve is riasztóHa nemcsak az idei, hanem a korábbi évek eseteit vizsgáljuk, akkor látható, hogy ingadozást, különféle szórást jelez az, hogy mekkora területen ég az erdő. Ám – bocsátja előre a szakértő – alapvetően ember okozta tüzekről van szó, amiknek arányszámát kilencven százalék felett adta meg. Egy eldobott cigaretta vagy grillezés, szabadtéri sütögetés, de mezőgazdasági tevékenység nyomán is fellobban a tűz, ami természetesen nemcsak nálunk, hanem egész Dél-Európára jellemző.
Igaz, a nemzetközi statisztikák szerint a tengerentúlon sincs ez másként, noha ott az aszályok, a rendkívül felforrósodott levegő fizikai következményei is a kiváltó okok között vannak.
A hazánkban keletkezett erdőtüzek több mint 90 százalékát emberi mulasztás okozza - nyilatkozta lapunknak Gálhidy László, a WWF természetvédelmi világszervezet magyarországi Erdő Programjának a vezetője. Hozzátette, a tavaszi esőzésektől vagy azok hiányától, illetve a nyári szárazságtól is függ, mekkora területen lobban fel a tűz egy elejtett cigarettacsikk, erdei bográcsozás vagy éppen mezőgazdasági tevékenység nyomán.
Gálhidy hangsúlyozza, hogy ugyan legfőképp emberi tevékenység okozza a tüzet, azonban annak terjedése és pusztítása nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Amikor 2010-ben és 2016-ban csapadékos volt a tavasz, és általában akkor az egész év időjárására a csapadékosság volt a jellemző, akkor értelemszerűen alacsony volt az erdő- és bozóttűzesetek száma is. Jellemző módon hazánkban kis területen szokott tűz kialakulni, és azokat viszonylag hamar el is tudja oltani a tűzoltóság.
Szintén fontos kiemelni, hogy amit mi erdőtűzként jegyzünk, az statisztikailag erdőben, de valójában legtöbbször faültetvényekben keletkezik vagy történik. Merthogy korántsem mindegy, milyen erdőről van szó. Az Alföldön a homokfásítás érdekében fekete- és erdei fenyveseket telepítettek évtizedekkel ezelőtt, amelyek egyáltalán nem jellemzőek az Alföldre, nem őshonosak, ráadásul gyantatartalmú, kiszáradó és lehulló tűlevelei miatt rendkívül gyúlékonyak. Ha aszályos tavaszok vannak, akkor nyáron nem sok kell ahhoz, hogy ezek a lehullott, kiszáradt tűlevelek, amelyek a talajt vastagon beborítják, egy kis szikra hatására lángra lobbanjanak és berobbantsanak akár egy egész erdőt is. A budai hegyekben is történt hasonló fásítás a kopárokon a 20. század elején, és sajnos ott is előfordulnak hasonló tűzesetek, például Pilisszentiván környékén. A Mecsekben és a Balaton-felvidéken is ültettek hasonló feketefenyveseket ugyanebben az időszakban. Egyrészt Trianon után merült fel fásítási igény hazánkban – ami a fenyvesek pótlását is célozta –, aztán a II. világháborút követően, az 50-60-as években lendült fel igazán.
Bugacon azonban most nyáras-borókás bozótos terület gyulladt ki az idén – jelzi a szakember. Nemcsak a klímaváltozás okozza az erdőtüzek gyakoribbá válását, de függ attól is, hogy természetes erdeinkkel ellentétben a telepített faültetvények egy részét a sokkal kevésbé ellenálló fafajták alkotják. A természetes tölgyerdő sokkal kevésbé gyúlékony, mint a helyére telepített fenyves. Európa más országaiban is követtek el ehhez hasonló hibákat az erdőtelepítések során, példaként Portugáliát, Horvátországot és Görögországot hozza fel Gálhidy, ahol eucalyptust, illetve különféle fenyőket telepítettek nagy területeken, aminek következtében az idén ezekben a napokban rengeteg erdőtűz ütött ki – láthatjuk a feketére befestett tűztérképeken.
A múlt században, először Trianont, majd a II. világháborút követő évtizedekben telepített faültetvények sokkal kevésbé ellenállóak, ezért ezeken a területeken jóval nagyobb a tűzveszély.
Kérdésünkre, hogy mennyire kiugróak az idei tűzesetek, a szakértő elmondja, hogy a jelenlegi szórványos példákból kiindulva nem tekinthető súlyosnak a helyzet, legfőképp a 2022-es évvel történő összehasonlításban. Abban az évben 7000 hektárnál is több erdő égett le, márpedig statisztikailag az ezret is soknak tartjuk. Ám, látva a jelenlegi időjárást, a nyár hátralévő részében nem vagyunk biztonságban, sajnos bőven rosszabbodhat a helyzet. Az egész ország nagyon ki van száradva. Az Alföldön ez a vízgazdálkodás függvénye, de a hegyekben kifejezetten a csapadékmennyiségtől és az -eloszlástól függ.
Arra kell felkészülnünk hosszú távon, hogy egyre gyakoribbak lesznek az erdőtüzek hazánkban is. A görög tűzesetek gyakorisága láttán Bulgáriában például egyre komolyabban elkezdték a felkészülést az elkerülhetetlennek látszó, várható erdőtüzekre. Nálunk is érdemes lenne az erdőgazdálkodás újabb irányát átgondolni. Ha változtatunk az erdőgazdálkodás jellegén, a természetes erődtakarót kellene helyreállítani, ahol csak lehet. Alföldi viszonyok között javallott, hogy kevesebb területen vagy ne is legyen erdő, mert több száz évvel ezelőtt sem volt. Ligetes-erdős sztyeppék voltak itt, amelyekről a honfoglalás idejéből is vannak ismereteink: erdős sztyeppé érdemes átalakítani az itt jelenleg fellelhető kultúrerdőket. A hegyi és dombvidéki fenyőerdők – amelyek természetes úton is pusztulnak – helyére érdemes lenne a csertölgyet, kocsánytalan tölgyet visszatelepíteni, hogy minél inkább visszanyerjék természetes jellegüket. A budai hegyekben beindult természetes pusztulás érdekessége, hogy a talajban már megjelentek a tölgycsemeték, szerzik vissza a maguk fenségterületét. Mellettük a hárs-, juhar- és vadgyümölcsfáknak és kőriseknek is hasonlóan fontos szerepük lenne az erdők természetes állapotának visszaállításában – véli Gálhidy László, a WWF Erdő Programjának a vezetője.
