Románia;Fekete-tenger;dróntámadás;orosz-ukrán háború;

A Gas Lisbon tartályhajó

Időzített bombává vált a Fekete-tenger

Románia felségvizein kívül, de attól mindössze 20 tengeri mérföldre dróntalálat ért egy Ukrajnába tartó LPG tartályhajót ma hajnalban. A román hatóságok vizsgálják a súlyosnak minősített incidens körülményeit, amelyet az Ukrajna elleni illegális orosz agresszió újabb veszélyes epizódjaként valószínűsítenek.

Mintegy 3790 tonna cseppfolyósított LPG-gázt szállított az a libériai felségjelzésű Gas Lisbon tartályhajó, amelyet kedd hajnalban dróntalálat ért a Fekete-tengeren, a román felségvizektől alig 20 tengeri mérföldre. A tanker az egyiptomi Alexandria kikötőjéből indult és az ukrajnai Renibe tartott.

A Román Hajózási Hatóság közleménye szerint a dróntalálat nyomán a hajón robbanás történt, ami tüzet és súlyos károkat okozott, így a 17 fős legénység kénytelen volt a hajó orr-részébe menekülni, saját evakuációs eszközeit nem tudta használni. A mentési munkálatokat a román hatóságok végezték el, a legénységet kimentették, partra tették, illetve az ellátásra szorulókat kórházba szállították. A bajba jutott hajóval való kommunikációt egy közeli kereskedelmi hajó segítségével tartották fenn. A mentésben a parti őrség egy és az embermentő hatóság két hajója vett részt, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt légi mentés nem volt lehetséges.

Románia küldött a helyszínre egy vontatóhajót is, amely gondoskodik arról, hogy az égő gázszállító hajó ne sodródjon el, és ne jelentsen további veszélyt a hajózás biztonságára. A román hatóságok arra figyelmeztették a térségben közlekedő hajókat, hogy legalább három tengeri mérföldes, azaz körülbelül 5,5 kilométeres távolságot tartsanak az égő tartályhajótól.

Nicuşor Dan román államfő közölte: a román állami intézmények riadókészültségben vannak, „és tisztázni fogják ennek a súlyos incidensnek a körülményeit, okait és a felelősségeket”. Az elnök szerint a támadás „nagy valószínűséggel az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen folytatott illegális háborújának része”.

A libériai hajót ért fekete-tengeri támadás nem példátlan, vasárnap egy bissau-guineai zászló alatt közlekedő gabonaszállító teherhajóra, a Golden Leora csapott le három orosz drón Odessza partjainál, tíz halálos áldozatot okozva. A mostani támadás veszélyességét az növeli, hogy ismételten román felségterület közelében történt, s ezáltal újfent felmerült a NATO-val való közvetlen konfliktus veszélye. Az ukrán dunai kikötő, Reni csupán 22 kilométerre fekszik a legnagyobb román dunai kikötőtől, Galactól.

A román–ukrán–moldovai hármas határ mentén az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosak az incidensek, Románia területén menetrendszerűen csapódnak be drónok vagy dróndarabok, a román katasztrófavédelem lakossági riasztórendszert kénytelen működtetni emiatt. A térségben, a Fekete-tenger közelében ugyanakkor fontos NATO- és amerikai katonai támaszpontok működnek. Az orosz támadások mégis egyre vakmerőbbek, Románia nemegyszer volt kénytelen NATO-vadászgépeket riasztani. Májusban komoly diplomáciai feszültség keletkezett a két ország között – Románia kiutasította Oroszország konstancai főkonzulját és bezáratta az orosz diplomáciai kirendeltséget azt követően, hogy kétszer is Galac lakott területére csapódott be orosz drón.

A Fekete-tengert a háború kezdete óta neuralgikus pontnak, az egyik legfőbb potenciális eszkalációs területnek tartják a biztonsági és védelmi szakértők.

Oroszország ugyanis a háború 2022. február 24-i kirobbantásának első napján már blokáddal kísérletezett a Fekete-tenger nemzetközi vizein, Románia kizárólagos gazdasági övezetének északi határán, és minden Ukrajnába tartó kereskedelmi hajót eltérített vagy megállított. A román és bolgár fekete-tengeri üdülőtelepülések strandjaira többször sodródtak aknák és bombák, az ukrán dunai kikötőket sújtó orosz támadások pedig egyáltalán nem számolnak a román és moldovai felségterületek közelségével. Oroszország mérlegelés nélkül – vagy éppen hogy hidegen mérlegelve – kihasználja mindazokat a geopolitikai és katonai eszközöket, amelyekkel e térségben rendelkezik, korlátozva ezáltal a Fekete-tenger térségéhez való hozzáférést és a part menti államok általi használatot.

A NATO idegeit borzoló orosz provokációk a keleti szárny más területein, az Északi-tenger mentén, Lengyelországban és a balti államokban is gyakoriak. Itt a légtérsértéseket nemcsak drónok, hanem időnként kémléggömbök súlyosbítják, és ehhez az oroszok gyakran belarusz segítséget is kapnak.

Semmit sem bíz a véletlenre Vlagyimir Putyin megtorló gépezete a szeptember 20-i parlamenti választás előtt. A kormányzó elnöki párt támogatottságát megtépázta a háborús fáradtság és az ukrán dróntámadások okozta üzemanyaghiány, ezért a Kreml a jól bevált módszert vette elő: indulni sem enged egyetlen valódi ellenzéki erőt vagy politikust. A „rendszerbe illeszkedő ellenzék” egyik pártja azonban még okozhat meglepetést.