Az amerikai Demokrata Párt mérsékelt szárnya meglepő életjeleket mutat, miután Kamala Harris elnökjelölt 2024-es választási veresége után mély identitásválságba zuhant. Ám ironikus módon ez az életrevalóság nem a vonzó társadalmi programok felmutatásában, hanem az amerikai demokrácia liberális nagypártján belüli ketrecharc fojtófogásaiban nyilvánul meg.
A demokrata szocialisták felemelkedése
Trump elsöprő, 26 év után a szavazatok abszolút többségét is megszerző győzelme rámutatott: üressé váltak a magánegyetemeken és a nagyvárosok értelmiségi közegében érlelt, a praktikus problémáktól elszakadt demokrata üzenetek. Az érdemi újraszervezés, egy életszagú egységes program meghirdetése azonban azóta sem történt meg: egyedül Gavin Newsom kaliforniai kormányzó igyekszik hidakat építeni a megélhetési válsággal küzdő demokrata és független szavazók, sőt a trumpizmusba belefáradt konzervatív állampolgárok felé. Ám a párt washingtoni korifeusai, a Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető és az általa favorizált mérsékelt irányvonal képviselőinek áldását még neki is el kell nyernie.
A változás ezért nem a középről, hanem a balszárnyról érkezett először Bernie Sanders szenátor 2016-os elnöki kampányával, majd később Alexandria-Ocasio Cortez 2019-es, New York-i képviselővé választásával és a Squad nevű (egy kivételével kizárólag bevándorló képviselőket tömörítő) csoport feltűnésével folytatódott.
A balos populista platform, a DSA (Democratic Socialists Association) számára a legutóbbi nagy siker Zohran Mamdani tavalyi polgármesterré választása volt New York Cityben. Az általa favorizált három New York-i képviselőjelölt is győzni tudott tavasszal a Demokrata Párt helyi előválasztásán. Az egyikük, Darializa Avila Chevalier korábban az országhatárokat „filozófiai koncepciónak” nevezte, és harcosan kiállt a palesztinok önrendelkezése mellett is, szóval nem holmi tojáshéjon járó stréberekről van szó, ami a politikai kommunikációt illeti.
Az első arab-amerikai szenátor lenne
Ez a mérkőzés folytatódik most Michigan állam szenátorválasztásán, ahol a demokrata oldalon már csak két jelölt maradt: közülük kerül ki az, aki novemberben szembeszállhat majd a republikánus Mike Rogersszel. A 41 éves Abdul El-Sayed orvosként végzett, korábban a járványügy területén dolgozott az amerikai egészségügyben. A politikán kívülről érkezett egyiptomi származású férfi felbukkanása Michiganben egyáltalán nem véletlen: az USA legnagyobb arab közössége él az államban, a michigani Dearborn (a Ford-üzem egykori gyártási központja) lakóinak már 55 százaléka (!) arab származású. El-Sayed azonban nem a származásával, hanem a harcos baloldali populizmusával hívta fel magára a választók figyelmét.
Programjának sarokpontjait az amerikai milliárdos osztály politikai-gazdasági hatalmának visszaszorítása és a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás jelenti.
El-Sayed kitiltaná a nagyvállalatokat a politikai kampányok finanszírozásából, és a ködös hátterű és pénzügyi korlátozás nélkül működő SuperPAC szervezeteket ugyancsak megszüntetné. Ezzel párhuzamosan a milliárdosokat célzó adókat vezetne be, amely ötlettel idén az imént említett Gavin Newsom is előállt. Az egyiptomi-amerikai fenegyerek természetesen a lakhatási válságot is enyhítené lakásberuházások elindításával, valamint megerősítené a szakszervezet és a dolgozók alkupozíciót a bértárgyalásokon. El-Sayed formailag nem tagja a DSA szervezetnek, ám programjának radikalizmusa nem marad el demokrata szocialista jelöltekétől.
Stevens, a biztos választás
A michigani szenátorságért induló másik demokrata jelölt Haley Stevens, aki korábban az Obama-adminisztráció autóipari mentőprogramjában dolgozott. Ma a washingtoni képviselőház demokrata frakciójában Michigan 11-es körzetét képviseli. Kampányának fő eleme a gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés, a középosztály megerősítése és a Trump-adminisztráció éles bírálata. Stevens rendszeresen hangsúlyozza, hogy csak az ő mérsékelt programjával van esély legyőzni a republikánus versenytársat, mert El-Sayed radikalizmusa elijesztheti a függetleneket és a mérsékelt demokratákat. Stevens jelentős pénzügyi támogatást kapott az El-Sayed által kritizált SuperPAC szervezetektől és az Izrael mellett lobbizó AIPAC-től is, amelynek neve persze nem cseng jól Michigan 500 ezres arab közösségében.
A két jelölt közötti előválasztást augusztus 4-én tartják, a verseny pedig szimbolikusan a Demokrata Párt jövőbeli karakterét is meghatározhatja.
El-Sayeddel a radikális változás, a rizikóvállalás és a tökös kommunikáció útjára léphetnek, míg Stevensszel az egyensúlyozó, fontolva haladó, Izrael-barát politikájukat folytathatják az amerikai liberálisok.
A Detroit News és a WDIV-TV által megrendelt, július elején közölt kutatás szerint 48-41 arányban Stevens vezet, ami azért is meglepő, mert a kampányát felfüggesztő Mallory McMorrow mérsékelt jelölt szavazóit inkább El-Sayed táborába várták az elemzők. A verseny így is váratlanul szorosnak mondható, így nem kizárt, hogy a demokrata pártvezetés számára is meglepő eredmény születik augusztusban.
